Kereső toggle

A túlvilágba nyitott kaput a CERN?

Vitatott kísérlet indult a földalatti óriás részecskegyorsítóban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy különös viharról készült videofelvétel hívta fel a figyelmet a világ legnagyobb fizikai kísérleti laboratóriumában indult kísérletsorozatra. A nemzetközi CERN kutatóközpontnak a francia-svájci határra épült óriás hadronütköztetője felett a felhők és villámok bizarr képe egy fantasy film jelenete is lehetne. A vihar egybeesett az AWAKE elnevezésű kísérlet kezdetével, amelyről a CERN kutatási igazgatója azt állította, hogy segítségével eddig ismeretlen dimenziókba nyerhetünk belépést. „Ezen a kapun beléphet hozzánk valami, vagy mi küldhetünk át valamit ezen keresztül” – mondta Sergio Bertolucci. Korábban Steven Hawking fizikus figyelmeztetett arra, hogy a hadronütköztető olyan miniatűr fekete lyukat hozhat létre, ami az egész univerzum stabilitását veszélyezteti. Vajon pusztán fizikai kísérletek zajlanak a CERN égisze alatt, vagy a projekt a természetfeletti világgal való kapcsolatteremtést is keresi?

A világ egyik legnagyobb tudományos műhelyét 1954-ben hozták létre: a CERN (a Nukleáris Kutatások Európai Központja elnevezés francia rövidítése) szervezetében 80 ország, 500 egyeteméről több mint 6500 tudós működik közre. A projektben évtizedek óta magyar kutatók is részt vesznek, egyikük, az idén májusban elhunyt magyar Vesztergombi György részecskefizikus így segített a laikusok számára is érthetővé tenni, mi zajlik a CERN legújabb projektjében, a Nagy Hadronütköztetőben (Large Hadron Collider – LHC): „Ez valójában egy gigantikus elektronmikroszkóp… Ahhoz, hogy az anyag finomszerkezetét minél pontosabban megismerhessük, ennek a hullámhosszát kell csökkentenünk. A hullámhossz csökkentéséhez növelni kell a nyaláb energiáját. A nagyobb energiájú nyaláb létrehozásához növelni kell a berendezés méretét – akár a végtelenhez közelítve.”

A tudósok számára a CERN pontosan ezt a különleges berendezést biztosítja: egy olyan gigantikus részecskegyorsítót, amely segítségével az anyag eddig ismeretlen belső alkotóelemeit (például az „isteni részecskének” is nevezett Higgs-bozont) vizsgálhatják.

Az LHC 27 kilométer kerületű alagútja 100 méterrel a föld alatt, a Jura-hegység mélyében húzódik. Emellett a CERN több más különleges kísérleti berendezést is építtetett az elmúlt évtizedekben. Ilyen gigantikus műszaki teljesítményre és energiaösszpontosításra egyetlen ország sem lett volna önmagában képes, így nem csoda, hogy a francia–svájci határon épült CERN nem tartozik egyik ország joghatósága alá sem, státusa hasonló az ENSZ-intézményekhez. További nevezetessége, hogy a hatalmas adatmennyiség feldolgozására itt hozták létre azt a számítógép-hálózatot, amelyből az internet (World Wide Web) kifejlődött.

De vajon mindez a rendkívüli erőfeszítés pusztán tudományos célokat szolgál? Csak a Higgs-bozon felfedezése 13,25 milliárd euróba (4200 milliárd forint) került. Indokolt-e ilyen csillagászati összegeket költeni azért, hogy protonokat a fénysebességet minél inkább megközelítő sebességre gyorsítsunk fel? (Az eddigi rekord a hadronütköztetésben 11 000 kör volt másodpercenként.) A még nagyobb sebességek eléréséhez szükséges energiamennyiség exponenciálisan nő, ennek érdekében indították el az AWAKE elnevezésű (a betűszó angol jelentése: „Ébredj fel”) kísérletet. Az els próbát június 16-án végezték el,

és a teljesítményt (a részecskék ütközési sebességét) fokozatosan növelték. A nyitóképen látható vihar képeit június 24-én rögzítették pontosan a CERN létesítményei felett. A kritikusok szerint az ütköztetőben olyan energia szabadult fel, ami a térségben az időjárást is felborította, és ennek eredménye a felvételeken is látható bizarr felhők, fények és villámok.

A képek bejárták a nemzetközi sajtót. Több híradás – például a brit Mirror cikke – említést tett arról, hogy a jelenséget némely összeesküvés-elméletekkel foglalkozó szervezet annak tulajdonítja, hogy a CERN tudósai az AWAKE kísérlet során szándékosan „nyitottak kaput a természetfeletti dimenziókba”. Eszerint a képek egy ilyen „csillagkapu” megnyílását rögzítették, amelyen keresztül túlvilági lények léphettek be a földi valóságba.

Nem először éri vád a CERN-t amiatt, hogy kísérleteivel túllépi a természettudományos kutatás kereteit és nem számol a projektjei – akár végzetes – következményeivel. A CERN vezetői sejtelmes nyilatkozataikkal maguk is hozzájárultak az ilyen feltételezések kialakulásához. Sergio Bertolucci, a szervezet kutatási igazgatója 2009-ben, az LHC elkészültekor azt mondta, hogy a gigászi berendezés segíthet „létrehozni vagy felfedezni korábban ismeretlen vagy elképzelhetetlen tudományos jelenségeket”, például egy extra-dimenziót. „Ezen a kapun beléphet hozzánk valami, vagy mi küldhetünk át valamit ezen keresztül” – mondta Bertolucci.

A Nagy hadronütköztető veszélyeire a világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking is figyelmeztetett. A tudós az angol Daily Expressnek azt nyilatkozta, hogy a CERN részecskegyorsítójában 2012-ben felfedezett Higgs-bozon elpusztíthatja a világegyetemet. Hawkins szerint a „Higgs-potenciálnak van egy aggasztó jellemzője, hogy metastabil (vagyis instabil – a szerk.) lehet 100 milliárd gigaelektronvolt (GeV) felett, és egy fekete lyukat hozhat létre. Ez azt jelentheti, hogy az univerzum katasztrofális vákuumba torkollhat: egy valódi vákuumbuborék a fény sebességével nő. Ez bármikor megtörténhet, és nem láthatjuk előre. Az egyetlen szerencsénk, hogy nincs olyan eszközünk, amivel ennyire nagy energiát létre tudunk hozni (a CERN is ennek csak a töredékére képes – a szerk.), különben összeomlana a téridő, ahogy ma ismerjük” – írta Starmus című könyvének bevezetőjében 2014-ben.

A CERN azonban semmit nem tart elérhetetlennek, és a szervezet alapelve, hogy egyetlen tudományos alapismeretet sem tekint megkérdőjelezhetetlennek, beleértve a relativitás elméletet vagy a világmindenség keletkezését leíró „nagy bummot” sem. Ez a megközelítés a résztvevő tudósokat felszabadítja a paradigmák korlátai alól és lehetővé teszi számukra, hogy olyan – korábban csak a vallások vagy az ezoterika tárgykörébe sorolt – jelenségeket is vizsgálat tárgyának tekinthessenek, mint a természetfeletti világgal való kommunikáció, az érzékelhető világ dimenzióin túli megismerés.

A vallási és társadalmi kérdésekkel foglalkozó Charisma News (CN) amerikai hírportál emlékeztet rá, hogy a CERN központi épülete előtt Siva indiai istenség nagyméretű szobra áll. Sivát a pusztítás istenének tekintik, így nem igazán megnyugtató jelkép egy szó szerint világrengető erőkkel kísérletező intézet számára. A szobor az Indiai Atomenergia Hivatal ajándéka, és az alkotáson Siva az úgynevezett Nataraja tánc közben látható, amely során megsemmisíti az „elhasználódott világot”.  

A CN megemlíti, hogy a „Pusztító” a Bibliában is szerepel személyként, mégpedig a Jelenések könyvében. Miután egy angyal megnyitja a „mélység kútját”, az előtörő lények János apostol látomásában az emberiséget kínozzák majd az apokaliptikus időkben. „Királyukul pedig a mélység angyala vala felettük; annak neve… görögül pedig Apollion, azaz Vesztő a neve” (Jel. 9:11). A görög–római mitológia számos túlvilági hírnököt ismer, akik különböző földrajzi pontokon (mai fantasy kifejezéssel: portálokon) keresztül belépnek az emberek világába. Ezeket a belépési pontokat az emberek rendszeresen megjelölték, templomokat, szent ligeteket, kultuszhelyeket építettek ezeken a helyeken.

A CERN elhelyezkedése is kapcsolatban állhat egy ilyen kultuszhellyel: berendezéseinek nagy része a francia Saint-Genis-Pouilly településre esik, amely név a latin „Appolliacum” szóból származik. A hagyomány szerint a római időkben egy Apolló-templom állt ezen a településen, és az emberek úgy vélték, ott bejárat található az alvilágba.

Emellett a szervezet elnevezése is Cernunnos kelta istenségre utalhat, aki többek között az alvilág őrzője volt (lásd keretes cikkünk). A CERN hivatalos logójában pedig nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy a szintén a Jelenések könyvéből ismert három darab 6-os számot meglássuk, ami köztudottan a fenevad száma. Természetesen nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az Alpok lábánál valóban megnyitották volna a „mélység kútját” vagy akárcsak tudatosan is erre törekednének, de azért érdemes odafigyelni arra, milyen meglepő bejelentésekkel állhatnak elő a CERN tudósai a következő években.

Cernunnos és a párizsi Notre Dame

A CERN mai hivatalos elnevezése (Nukleáris Kutatások Európai Szervezete és az Európai Részecskefizikai Laboratórium) nem hozható kapcsolatba a négybetűs mozaikszóval, ami az alapításkor megegyezett a Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa francia elnevezésének (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire – CERN) kezdőbetűivel. A szervezet neve és logója mégis megmaradt, ami persze érthető, hiszen egy jól ismert tudományos brendről van szó. Vannak azonban, akik felvetik, hogy a CERN elnevezés mögött is mitológiai utalás húzódik meg, nevezetesen a pogány Cernunnos istenség neve. A kelta eredetű Cernunnost hagyományosan szarvakkal ábrázolják, amelyek egyes képeken egyenesek, kosszarvhoz hasonlítanak, más ábrázolásokon pedig inkább szarvasagancsokra. További jellegzetessége, hogy keresztbe tett lábakkal ül, őrködve a természetes világ és az alvilág határán, kezében pedig gyakran egy kígyót tart.
A kelta istenséget a rómaiak olyan „erősnek” tartották, hogy nem merték beilleszteni a saját mitológiájukba, hanem meghagyták eredeti nevét, és ezen tisztelték. Egyetlen olyan római kori ábrázolása ismert, ahol a képmása mellett a neve is szerepel, ez pedig a Hajósok Oszlopa elnevezésű, négyszögletes kőoszlop. A Tiberius császárnak szentelt emlékmű négy oldalán különböző római és helyi isten képe szerepel, közöttük az egyik Cernunnos, akit zsenge, kifejlődőben lévő szarvasagancsokkal ábrázoltak. A Hajósok Oszlopát a mai Párizs szívében, a Szajna egyik szigetén, Île de la Cité-n találták meg. A Julius Caesar légiói ellen harcoló gallok számára a sziget fontos stratégiai pont volt, és emellett szent helynek számított. A rómaiak ennek ellenére meghódították. A kései római korban Párizs lakói Attila hun serege elől ide menekültek Szent Genovéva vezetésével, aki a város későbbi védőszentje lett, mivel Attila Párizshoz érve úgy döntött, elkerüli a várost, és inkább Orleans felé fordult. Cernunnos hajdani kultuszhelyén a 12. században katedrálist kezdtek építeni, amely közel 200 évig készült, míg 1345-ben felavatták – ez a híres párizsi Notre Dame.

Olvasson tovább: