Kereső toggle

Elnökjelölt beültett chippel

Budapesti interjú Zoltán István amerikai transzhumanista filozófussal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az amerikai elnökválasztáson a két nagy párt mellett harmadik párti jelöltek is indulhatnak, közöttük eddig Ross Perrot szerepelt a legjobban, aki 1992-ben közel húszmillió szavazatot gyűjtött. Idén a kiélezett verseny és a váratlan fordulatokkal tarkított kampány miatt újra nagy figyelem irányul a független jelöltekre, akik közül az egyik legizgalmasabb a magát a „Tudomány Jelöltjeként” aposztrofáló Zoltán István filozófus-üzletember. Mint lapunknak elmondta, ha Mark Zuckerberg és Elon Musk az ügy mögé áll, biztos abban, hogy 2020-ban egy IT-világból érkező jelölt fog győzni. A transzhumanista politikussal Budapesten beszélgettünk a Brain Bar rendezvényén.

Mit szól ahhoz, hogy a nagy pártok elnökjelöltjei, Hillary Clinton és Donald Trump egyaránt 70 év körüli emberek. Ha hozzávesszük a második legsikeresebb demokrata jelöltet, a 75 éves Bernie Sanderst, akkor hárman 213 évesek. Nem abszurd ez egy olyan korban, amelyben a változások és a fejlődés üteme még a fiatalok számára is nehezen követhetően gyors? Miért nincs hangosabb politikai képviselete a nagy pártokban az IT-nemzedéknek?

– Ma a legnagyobb politikai akadálya a transzhumanizmusnak és általában véve a progressziónak az, hogy bár a választók demográfiai összetétele nagyon kedvező – közel fele 35 év alatti fiatal –, ezek közül a fiatalok közül rengetegen nem szavaznak. Ezt tapasztalom a kampányom során is, arra hivatkoznak, hogy igen, az üzenet nagyon szimpatikus számukra, de elfoglaltak, nem érdekli őket a politika. Az idősebb emberek épp ellenkezőleg, ők sokkal jobban motiváltak. Nem akarom azt mondani, hogy az idősebbek feltétlenül technológiaellenesek lennének, és nem érdekelnék őket a tudományban végbemenő hihetetlen változások.

Azonban ezt mégis a fiataloknak kellene felvállalniuk, ők azonban egyszerűen nem szavaznak. Egyfajta 22-es csapdájaként érzékeljük ezt a helyzetet, mindkét oldal irányából. A célom ezért egyrészt az, hogy az időseket jobban bevonjam a technológiai kérdések és ügyek értelmezésébe, például az öregedéstudomány oldaláról. Ha nem is érdeklik őket a transzhumanista válaszok, azzal nagyon is foglalkoznak, hogy meddig élhetnek, milyen helyzetük, lehetőségeik lesznek idős korukban. Ha ilyenről hallanak, felkapják a fejüket. Nagyon nagy pénzeket is meg lehet mozdítani ezekben a témákban, ezt látjuk a gazdaságban is.

Milyen eredményt hozott ez politikai szempontból?

– A kampányban érdekes volt látni, hogy eleinte a puszta figyelemfelkeltés volt a cél, az emberek egyszerűen tudomást szerezzenek arról, hogy ez a fickó elindult az elnökválasztáson. Most, hogy eltelt közel két év – 2014-ben indítottam a kampányom –, azt tapasztalom, hogy igazán beindultak a dolgok. Közel ezer ember indult az elnökválasztáson, a legtöbben függetlenek. Közülük voltam egy, de most reálisan arra számítok, hogy a negyedik-ötödik helyen végzek, beleszámítva a nagy pártok jelöltjeit is. Ez félmillió, de akár egymillió szavazatot is jelenthet. A kulcsállamokban – például Floridában vagy Kaliforniában – a rám adott szavazatok akár döntően is befolyásolhatják azt, hogy melyik jelölt győz, Hillary Clinton vagy Donald Trump. Most kezdtünk tárgyalni arról, hogy valamelyik tábor felvállalja a programunkat, és akár egy kormányzati posztot is felajánl ennek megvalósítására. Ha ezek a tárgyalások eredményesek lesznek, akkor a választások előtt bejelenthetem a támogatóimnak, hogy melyik elnökjelöltet támogatom novemberben.

A dolgok menet közben váltak ilyen komollyá. Eleinte csak az volt a célom az indulással, hogy az üzenetem eljusson az emberekhez. Most azonban már nagyobb a tét. Emlékezzünk csak, 2012-ben Barack Obama kevesebb, mint hetvenezer szavazattal nyert Floridában. Ősszel én több, mint hetvenezer voksra számítok ebben az államban, így döntő lehet, melyik oldal mellett állok ki. A másik kulcsállam, ahol nagyon erősek vagyunk, természetesen Kalifornia. Ez a korábbi választásokon régóta nem számít csatatérállamnak, idén azonban az lehet. És aki megnyeri vagy elveszti Kaliforniát (ami a legnagyobb amerikai állam), elviszi mind az 55 elektori szavazatot, és ezzel az egész választást nyerheti vagy bukhatja. Az államokra és az elektori szavazatokra, választási rendszerben – megfelelő körülmények és szoros verseny esetén – még egy ötödik helyezett jelölt is befolyásolhatja a végeredményt. Ma már az a célunk, hogy érdemben beleszólhassunk a választás kimenetelébe. Ehhez pedig szükség van az idősebb választókra, hogy fontosnak tartsák egy olyan jelölt támogatását, mint én. Ez nehéz feladat, de ha azt látják, hogy a szavazatukkal a végeredményt is befolyásolhatják, akkor könnyeben voksolnak ránk.

A politikától függetlenül mennyire látja azt, hogy az embereket megragadják a transzhumanizmus által felvetett kérdések és eszmék?

– Nézze, egyrészt a technológiát egyre intenzívebben használja szinte minden ember. A különbség, hogy az idősebbek főleg akkor érdeklődnek intenzívebben a csúcstechnológia iránt, ha az egészségi állapotuk miatt aggódnak, míg a fiatalok ezt élvezettel teszik, mert úgy gondolják, hogy a technológia egyszerre szórakoztató és forradalmi. Én is erre törekszem, hogy az idősebbek se csak egy csúcsgyógyszert lássanak a technológiában, hanem egy radikálisan új életmódot is. Például a mozgáskorlátozottakat talpra állító mesterséges külső csontvázat (exoskeleton) szakemberekkel szeretnénk tovább fejleszteni  úgy, hogy futásra, sportolásra is alkalmas legyen. Képzeljük el, hogy egy ma kerekesszékhez kötött ember a jövőben akár az Everestet is meg tudja mászni majd. Ez nem fantázia, a mesterséges külső csontvázat fejlesztő iparág olyan ütemben fejlődik, hogy akár öt év múlva ez megtörténhet. A technológia segítségével a testünk olyan dolgokra lehet képes, amire korábban soha nem voltunk képesek. És ez más, mint a gyógyszerek, ez az egész élet újraértelmezése. A transzhumanizmust szeretnénk kereskedelmi eszközökkel, új termékekre lefordítva közelebb vinni az emberekhez, hogy megismerjék, milyen rendkívüli és egyben szórakoztató is. A vezető nélküli autók nagyon jó példát jelentenek erre, talán ez ma a leginkább transzhumanista elveket követő fejlesztés a világon. Nincs köze az orvostudományhoz, kizárólag az élvezetet és a nagyobb kényelmet szolgálja. Pont ez a jövőbeli sikerének a kulcsa. De nem feledkezünk el az idősebbekről sem. Egy új terápia például a szívinfarktuson átesett embereken segít, közvetlen őssejt-beültetéssel. Egy másik fejlesztés pedig teljesen mesterséges csípőt ültet be a sérült vagy beteg emberekbe.

Ön tavaly egy mikrochipet ültetett be a bal karjába. Ez is az elnökválasztási kampány része volt, vagy komolyan népszerűsíteni szeretné ezt a technológiát?

– Igen, valóban ott van, de olyan kicsi, hogy szabad szemmel észre sem lehet szinte venni. Egy injekciós tűvel helyezték be, kisebb mint egy rizsszem, talán fele akkora. Fantasztikus dolgokra képes, ha a megfelelő szoftvert rátöltjük. Elindítja az autót, ha odaérintem a kezemet az ön telefonjához, és hopp, máris ott van a névjegykártyám a címlistájában. Ha a munkahelyemen egy kóddal védett irodába akarok bemenni, elég integetnem. De még többet fog tudni az újabb generációs beültethető chip, ami két-három hónap múlva jön ki. Ezzel közvetlenül fogok tuni fizetni a bankkártyámról anélkül, hogy elő kellene vennem a tárcámat. Szerintem ez aztán mindent meg fog változtatni, a feledékeny emberek számára például hatalmas segítség lesz: ha valaki elveszti a pénztárcáját, semmi gond, minden információ ott van a kezében a chipen. Elvesztette az autókulcsát? Nem kell szerelőhöz menni, anélkül is ki tudja nyitni a kocsit. Nemrég pont ilyen helyzetbe kerültünk, a kétéves kislányom elkeverte valahova az autókulcsot, épp, mielőtt a repülőtérre indultunk volna. De egy pillanatig sem kellett aggódnunk, mert az autót így is ki tudtam nyitni. Szerintem a következő években amerikaiak milliói – különösen a fiatalok – fognak ilyen chipeket beültetni maguknak, mert példátlanul kényelmes, és megkönnyíti az életet.

Nem tart attól, hogy vallási aggodalmak hátráltatni fogják a chip elterjedését?

– Igen, igen. A fenevad bélyege a Jelenések könyvéből. Amikor a „Halhatatlanság” elnevezésű buszos kampány körutamon voltam – egy koporsó formájú busszal utaz-tuk körbe Amerikát –, és megemlítettem a chipet, mindig voltak, akik felhozták ezt a témát. Ez is mutatja, mennyire vallásosak az amerikaiak. Én magam nem is gondolkodtam ezen, nem ismertem különösebben ezt a megközelítést, amíg az emberek nem magyarázták el, miről van szó. Mulatságosnak tartom, hogy ilyen sokan komolyan veszik ezt. Ugyanez volt egy-két évtizede, amikor bevezették a kötelező társadalombiztosítási számot mindenki számára. Akkor is elmondták, hogy a fenevad bélyege. Most, harminc évvel később senki nem foglalkozik ezzel. Szerintem ugyanígy lesz a chippel is, az emberek megszokják, élvezik az előnyeit, és 5-10 év múlva úgy fogják venni, mint ma az iPhone-t. Egyszerűen használható, és még el sem tudod veszíteni.

És nem tart attól, hogy ezek a testbe ültetett új eszközök egy rosszándékú kormányzat számára az emberek feletti totális kontrollt biztosíthatják? Az információk ellenőrzésével az emberek életét is ellenőrzés alatt tudják tartani.

– Nehéz erre válaszolnom, mert én magam libertiánus elveket vallok. Ennek lényege, hogy tartsuk távol a kormányzatot minden olyan helyről, szférából, ahol nincs keresnivalója. Ugyanakkor kezdek hozzászokni a gondolatához annak, hogy lehetetlen kirekeszteni a az államhatalmat az életünkből. Talán az a jobb megoldás, hogy igyekszünk egy jobb irányításnak teret adni, amelyet aztán nyugodtan beengedhetünk. Így, bizonyos értelemben valahol középen állok: nem zárhatjuk ki a kormányzatot, ezért próbáljuk a lehető legjobbat kihozni ebből a helyzetből. Nem tudom például, hogy hány videokamera vesz most minket körül, de biztos, hogy rögzítik valamilyen formában azt, hogy itt állunk és beszélgetünk. Ezért végül is mindegy, mit csinálunk, úgyis felveszik, és ha valami okot adunk rá, akkor előveszik és megnézik. Amerikában lehetetlen bárhová elmenni anélkül, hogy valami fajta videokamera ne rögzítené a mozgásodat. De természetesen megvan az előnye a bűnözés elleni harcban.

A statisztikák legalábbis ezt mutatják, hogy ahol felszerelnek ilyen kamerákat, ott kevesebb a bűncselekmény. Mondhatjuk erre is, hogy kormányzati beavatkozás – ami igaz –, de ugyanakkor el kell döntenünk, hogy mit is akarunk. Én a magam részéről a kisebb bajnak a bűnözést tartom. Ezért kész vagyok feladni bizonyos jogaimat azért, hogy nagyobb biztonságban élhessek. Ez persze nem jelenti azt, hogy az életem minden területén szívesen látom a kormányzatot. Szükségesek a korlátozások, egy jó egyensúlyt kell megtalálnunk, és ehhez nyitottan kell gondolkodnunk.

Ma a csúcstechnológia óriásai nagyobb befolyással rendelkeznek, mint a politikusok. Olyanokra gondolok, mint Elon Musk vagy Mark Zuckerberg. Mit gondol, ha ők közvetlenül is bekapcsolódnának a politikába, annak milyen hatása lenne?

– Szerintem nagyszerű lenne, ha ezek közül a tech-milliárdosok közül valaki elindulna majd a következő elnökválasztáson. Bizonyos értelemben ezt tette Donald Trump is, és látjuk, milyen sikeres a politikában is. Legyünk őszinték, a választás szinte teljes egészében a pénzről szól: ha van valakinek tízmilliárd szabadon elkölthető dollárja, akkor szerintem meg tudja szerezni a elnökséget. És ahonnan a beszélgetésünk elején elindultunk: ha Mark Zuckerberg vagy Elon Musk elindulna az elnökségért, azzal rengeteg fiatalt tudna mozgósítani és bevonni a közéletbe, ami remek dolog lenne. Persze, még jobb lenne, ha engem támogatnának.

Névjegy

Zoltán István magyar származású, San Franciscóban élő vállalkozó, író, futurológus és transzhumanista. A Columbia Egyetem filozófia és vallástudományi szakán szerzett diplomát. 21 évesen több éven keresztül tartó föld körüli vitorlásútra indult. Dolgozott többek között a National Geographic tudósítójaként, de cikkei, filmes riportjai megjelentek olyan médiumokban is, mint például az NBC, CBS, ABC, FOX, Animal Planet, Travel Channel. Kasmíri háborús beszámolójáért díjat is kapott. Világhírű lett egy új extrém sportág, a vulkándeszkázás kitalálásáért és népszerűsítéséért. Később a WildAid nevű környezetvédelmi csoport igazgatójaként a délkelet-ázsiai illegális vadkereskedelem ellen küzdött.

Öt előrejelzés 2025-re

Milyen nagyobb technológiai változásokra számít Zoltán István a következő tíz évben?
1. Az emberi embrió genetikus „editálása” döbbenetes eredményeket hozhat, már 2025-ben „kiterjesztett intelligenciájú” csecsemők születhetnek. Agyi betegségek akár már a születés előtt kezelhetők lesznek.
2. Az exoskeleton (külső robotikus váz) technológia ugyan új még, de a jövőben egyre többen használhatják, végtag nélküli személyek újra vagy könnyebben mozoghatnak velük.
3. Halálunk után is posztolhatunk közösségimédia-oldalakra. Egyes cégek keményen dolgoznak rajta. Bejegyzéseink, események, képek, videók, állandó beszélgetőpartnereink alapján az oldal életben tart minket akkor is, ha már meghaltunk.
4. Mikrochip-beültetés a testben: a piacon megjelenő legújabb technológiával leszünk „frissítve”. Vége azoknak az időknek, amikor pénz- és irattárcát hordtunk magunkkal. Az összes információt a kezünkbe implantált rizsszemméretű mikrochip tárolja. Segít a betegségek elleni küzdelemben, test-hőmérsékletünket, vércukorszintünket ellenőrizhetjük vele.
5. Robotikus szív: a szívbetegségek korában gyakoriak a szívműtétek, Zoltán István viszont wifis szívet jövendöl. Segítségével tetszés szerint csökkenthetjük, növelhetjük vérnyomásunkat, és ha pihennénk, csökkentjük a szívtevékenységet. A mesterséges szívek legnagyobb kihívása, hogy ne hackelhessék meg őket. (mandiner.digit)

Öt alkotásunk, amelyek végezhetnek az emberiséggel

1. A borganizmus. Először Asimovnál, majd a Star Trek sci-fi sorozatban találkozhattunk a borgokkal, céljuk az univerzum élőlényeit egy közös intelligenciába asszimilálni. Sokak szerint a modern technológia már most lehetővé tenné egy telepatikus nooszféra, azaz egy közös informatikai agy létrehozását. A telekommunikációs és vezeték nélküli internetrendszerek továbbfejlesztésével eljuthatunk az idegrendszerhez is kapcsolódó technológiához. „Borganizmus”-nak is nevezik ezt az emberfeletti össztudatot, amely az egyének korlátain túllépve tömegeket irányító, hihetetlenül komplex célok elérésére is képes lenne.
2. Genetikai kasztok. Francis Fukuyama filozófus szerint a transzhumanizmus napjaink egyik legveszélyesebb gondolata. A génmanipulált ember létrehozása ugyanis egyszer s mindenkorra véget vetne az emberek közötti egyenlőség ideáljának. A génmódosítás technológiájának bevezetésével kasztok jönnének létre, hiszen a gazdagok jelentős genetikai előnyre tennének szert a szegényekkel szemben. Aki megteheti, eldönthetné milyen nemű, milyen magas, milyen bőrszínű gyermeke szülessen. A dizájner-bébik a betegségekkel szemben immunisabbak, a társaiknál erősebbek és intelligensebbek lennének.
3. Robo-hedonisták. A Wirehead (szó szerint drótfej) olyan személyekre utal, akik agyuk élvezeti központját elektromos impulzusokkal mesterségesen stimulálják és ettől való totális függőségben élnek. A jelenség egy 1950-ben elvégzett kísérleten alapul, amelynek során James Olds eletródákkal stimulált patkányokat. Az állatok az élvezet javára lemondtak az evésről és alvásról is, amíg éhen nem haltak. A kísérletet később más állatokon és embereken is elvégezték, az utóbbiak rendkívül kellemes érzésekről számoltak be. Létezik egy olyan új, hordozható technológia (Thynk), amely már képes a felhasználó hangulatán változtatni – a függőséget okozó drogok mellékhatásai nélkül.
4. Infomorfok. Charles Platt 1991-ben adta ki Szilikon agy (The Silicon Mind) című regényét, amelyben az emberek úgy kívántak eljutni a halhatatlanságra, hogy a tudatukat számítógépekre töltötték fel. Innen származik az infomorf kifejezés, amikor egy ember agyi struktúráit egy biológiai mátrixról egy elektronikusra másolnák át. A 2014-es Transzcendens című film is éppen erről szólt. Ennek vélt előnyei lennének a saját magunk nagyobb intelligenciára és boldogságra való átprogramozása, a fizikai törvényektől való függetlenség, és a halál legyőzése.
5. Transzgénikus emberek. A transzgénikus állatokba mesterségesen beültették egy másik faj génjeit. Ezzel a technológiával létrehoztak már a sötétben világító egereket, illetve különböző színekben foszforeszkáló halakat (Glofish). Ugyanezzel a módszerrel próbálják újra feltámasztani a mammutot is. Elméletileg létezik technológia arra, hogy transzgénikus embereket is létrehozzunk. Az emberek így szert tennének a csak más fajokra jellemző képességekre, mint például a víz alatti szonárészlelésre, sokkal élesebb érzékszervekre, vagy éppen fotoszintetizálásra. (P.M.)

 

Olvasson tovább: