Kereső toggle

Húsvétgyűlölő terror

Több tucatnyi keresztényt mészároltak le a pakisztáni tálibok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Keresztény dzsihád címmel írt húsvéti cikket a HVG véleményrovatának szerzője, aki szerint „a mai kereszténység ... úgy véli, a túlélése érdekében – Isten nevében – le kell győznie a világot. Sőt, úgy harcol, mintha Istent kéne megvédenie. Egyszerre folyik az ún. hitvédelem és a világ erőszakos krisztianizálása, vagyis az a törekvés, hogy az egyház szemlélete az egyházon kívül, akár törvények formájában érvényesülhessen”. A hvg.hu a cikket húsvét hétfő reggel publikálta, egy nappal az után, hogy a pakisztáni Lahore-ban tömeggyilkosságot hajtottak végre a feltámadás napját ünneplő keresztények között.

A lap a terrortámadásról szóló vasárnapi esti tudósításában egy szóval sem említette, hogy az áldozatok keresztény nők és gyerekek voltak, akiket a muszlim terroristák tudatosan húsvétkor akartak megölni.

Így lehet ma hazug vádakkal és elhallgatással ellenkezőjére fordítani a valóságot, 1984 évvel Jézus feltámadása után.

Feltámadást ünnepeltek, bombát kaptak

Lapzártánkig 72 halottja és több mint 300 sebesültje van a pakisztáni keresztényellenes húsvéti terrortámadásnak. Az áldozatok között 29 gyermek van, akik szüleikkel együtt a feltámadást ünneplő vasárnapi istentisztelet után a város népszerű pihenőparkjában töltötték a délutánt. A muszlim tömeggyilkosok tudták, hogy kik közé mennek gyilkolni: a zsúfolt játszótéren robbantották fel a több mint 20 kilogramm súlyú, acélgolyókkal és csavarokkal töltött bombát.

Az iszlamista csoport azt sem titkolta, miért öltek: „Azért követtük el a merényletet, mert a keresztények a mi célpontjaink” – mondta egyik szóvivőjük. A pakisztáni rendőrség azonosította a merénylőt: a 28 éves férfi egy muzulmán vallási iskola tanára volt.

A támadás ugyanakkor nem előzmények nélküli és – sajnos – minden bizonnyal nem is az utolsó volt.

Az 1984. húsvét

Kevés olyan ókori esemény van, amelyről olyan pontos információval rendelkezünk, mint a názáreti Jézus jeruzsálemi koncepciós peréről, kivégzéséről és feltámadásáról. A történészek többsége ezekből arra következtetett, hogy az első húsvét vasárnap 1984 éve, i.sz. 32-ben történt. (Bár vannak, akik ezt a dátumot i.sz. 30-ra vagy 33-ra teszik.) „Tiberius császár uralkodásának tizenötödik évében, amikor Júdea helytartója Pontius Pilatus volt, Galilea negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhonitisz tartományának negyedes fejedelme Heródes testvére, Fülöp, Abiléné negyedes fejedelme pedig Lüszániász volt, Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.” (Lk 3,1) Egy modern történész se tudná precízebben meghatározni azt az időpontot, amikor Lukács evangéliuma szerint Keresztelő János megkezdte prófétai és  tanítói működését, melynek során szinte egész Izraelt alámerítette a Jordán folyóban a „bűnök bocsánatára”.
Figyelembe véve, hogy Tiberius i.sz. 14 augusztusában lépett a császári trónra, a Keresztelő i.sz. 29 és 30 augusztusa között kezdhette meg működését. Az evangéliumok egybehangzóan tanúsítják, hogy maga Jézus is elment Bét-Habarába megkeresztelkedni. A Názáretire ekkor szállt rá a Szent Szellem galamb formájában, és ekkor kezdte el látványos, csodatettekkel kísért tanítói szolgálatát Izraelben. Ez minden bizonnyal 30 tavaszán, nem sokkal Pészach előtt történhetett (vö. Jn 2,13). A János evangéliuma szerint (6,4; 11,55) ezután még két húsvét telt el Jézus földi életében; a keresztre feszítés így minden bizonnyal i.sz. 32. niszán 15-re esett. Ellenőrizhetjük ezt a számítást azzal a kijelentéssel is, mely szerint Jézus „mintegy harminc esztendős volt”, mikor tanítani kezdett. Lukács evangéliuma eredeti szövegének (3,23) még pontosabb fordítása így szól: „harmincas éveiben járt”. Ha tehát – amint az szintén az evangéliumok adataiból nagy valószínűséggel beazonosítható – Jézus i. e. 7-ben született és  i. sz. 32-ben halt meg, úgy nyilvános fellépésének megkezdésekor 36-37 éves lehetett, vagyis jól illik rá Lukács jellemzése: „harmincas éveiben járt”. Jézus utolsó szava a kereszten így szólt: Tetelesztai! – „Beteljesedett!” (Jn 19,30) Ami utána következett: a feltámadás új korszakot nyitott.  A kereszténység tehát 2032-ben ünnepelheti a megváltás 2000. évfordulóját. (Grüll Tibor ókortörténész) 

Az elkövető csoport, a tálibokhoz köthető és az Iszlám Államnak hűségesküt tévő Dzsamat ul-Ahrar bejelentette azt is, hogy további támadásokra készülnek, köztük iskolák és egyetemek ellen is.

Mint arról nemrég beszámoltunk, Pakisztán jelenleg a világ hatodik legveszélyesebb országa a keresztények számára. (Ötven ország, ahol veszélyes kereszténynek lenni. Hetek, 2016. február 5.) Az itt élő mintegy 4 milliós keresztény közösség rendszeres célpontja a terrortámadásoknak. (2015 tavaszán ugyanez a muszlim csoport, ugyancsak Lahore-ban két templomban robbantott, akkor 15 keresztényt öltek meg.) De nem csak az öngyilkos terrormerényletek miatt kell rettegniük a keresztényeknek: az elmúlt egy évben több hívő fiatalt öltek meg és erőszakoltak meg, anélkül, hogy a tetteseknek bűnhődniük kellett volna a tettükért. Csak néhány példa: tavaly áprilisban megvertek és élve elégettek egy 10 éves pakisztáni kisfiút, csak azért, mert két muszlim gyerek előtt kijelentette, hogy keresztény.

Idén január 13-án egy 17 éves keresztény lányt öltek meg, aki a hitére hivatkozott, amikor egy csoport muszlim férfi meg akarta erőszakolni. Az illetőt két társával együtt egy jómódú muszlim fiatalokból álló csoport kezdte el követni Lahore egyik elit negyedében. A férfiak azt kiabálták nekik, hogy szálljanak be a kocsijukba „egy fuvarra és egy kis szórakozásra”.

A lányok visszautasították a „meghívást”, és hozzátették, hogy ők „istenfélő keresztények, és nem támogatják a házasságon kívüli szexuális életet”. Erre a fiatalemberek még agresszívabbakká váltak, és elkezdték fenyegetni a lányokat, hogy hogy merészelnek ellentmondani, amikor „a keresztény lányok csak azért vannak, hogy [szexuális] örömöt okozzanak a muszlim férfiaknak”. Az autós üldözés eredménye tragédia lett. Mindhárom lányt elgázolták, és a sérülésekbe egyikük, a legfiatalabb, 17 éves Kiran Masih a helyszínen belehalt.

Emberi jogi aktivisták szerint a pakisztáni rendőrség „keveset tesz azért, hogy a keresztény fiatalok elleni erőszak tetteseit letartóztassa” – állítja Wilson Chowdhry, a Brit Pakisztáni Keresztény Egyesület elnöke. „Bármilyen más országban az elkövetőt őrizetbe veszik, elítélik gyilkosságért, és hosszú időre lecsukják… Pakisztánban azonban a keresztények ellen elkövetett erőszakot ritkán vizsgálják ki, és az elkövető aligha találkozik az igazságszolgáltatással… Pakisztánban a nők alacsony státusszal rendelkeznek, még inkább a keresztény nők, akik a terror szorításában vannak, különösképpen ezen eset után. Egy muszlim civil szervezet, a Szolidaritás és Béke Mozgalma azt állítja, hogy Pakisztánban évente megközelítőleg 700 keresztény nőt rabolnak el, erőszakolnak meg vagy kényszerítenek iszlám házasságba: Ez azt jelenti, hogy naponta két nő válik áldozattá, és a világ nem tesz semmit.”

Keresztre feszített pap?

A húsvét nem csak Pakisztánban váltotta ki a radikális iszlamisták gyűlöletét. Christoph Schonborn bécsi bíboros a húsvéti miséjén említette meg, hogy az Iszlám Állam ígérete szerint végrehajtotta a Tom atya néven ismert katolikus pap kivégzését, és keresztre feszítette a szalézi rendhez tartozó szerzetest. Az indiai származású Thomas Uzhunnalil tiszteletest március 4-én ejtették foglyul Jemenben, amikor az IS lerohant egy katolikus idősek otthonát, amelyet a Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusai üzemeltettek. A támadásban 16-an már a helyszínen meghaltak. Lapzártánkkor érkezett hírek szerint Tom atyát elrablói kegyetlenül megkínozták, de lehet, hogy ennek ellenére életben maradt.

A húsvétgyűlöletnek nem csak keresztény áldozatai voltak. Pakisztánban is meghaltak muszlim kisgyermekek a lahore-i parkban, de gyilkosság áldozata lett egy skóciai élelmiszerbolt muszlim tulajdonosa is. A népszerű glasgow-i boltos nagypénteken a Facebookon tett közzé egy jókívánságokat tartalmazó ünnepi üzenetet keresztény ismerőseinek. „Nagyon boldog húsvétot kívánok, különösen szeretett keresztény nemzetem számára” – írta a pakisztáni származású Asad Salah. Néhány órával később az üzletében egy iszlamista férfi halálra késelte, bosszúból a „hitetleneknek tett” gesztus miatt. A súlyosan sebesült férfi fejét támadója többször is megtaposta. Pakisztánban a hivatalos törvények szerint blaszfémiának minősül egy olyan szöveg, mint Salah ünnepi üdvözlete.

Olvasson tovább: