Kereső toggle

Kafírok, gyaurok, ellenségek

Ezt üzeni a mecsetellenes magyaroknak a muszlim vezető

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A bevándorlók nagy része muszlim, akiknek ki kell harcolniuk a jogaikat – ezt a követelést fogalmazta meg egy július végi előadásában Ahmed Miklós Kovács, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke. A vallási vezető a felekezet Facebook-oldalán publikálta azt a videót, amelyben programot hirdet a magyarországi muszlimok számára. „Meg kell védeni a jogainkat” – hangsúlyozza Ahmed Kovács, aki több példával is egyértelművé teszi, hogy a védelemre szoruló jog alatt az iszlám törvénykezést, a sariát érti. Milyen törvényeket követelnek maguknak Magyarországon is a muszlimok, mire számíthatunk akkor, ha nem vetjük alá magunkat a létszámában gyorsan erősödő iszlám közösség elvárásainak, például a mecsetépítési igényeknek?

„Magyarországon nehéz időket élünk meg, történelmünkben most fogjuk a legnehezebb pillanatokat átélni” – kezdte drámai szavakkal a bevezető arab nyelvű ima után beszédét Ahmed Miklós Kovács, aki szerint „iszlamofóbia söpör végig Magyarországon”, miután a kormány és egyes „csoportok” a bevándorlók ellen heccelik a közvéleményt. „Oda jutottunk, hogy mindenféle bevándorlót összemosnak a muszlimokkal. Ez tudatos hecckampány azért, hogy más problémákról eltereljék a figyelmet. Nagy pénzek vannak abban, hogy muszlimokkal riogatják a magyarokat.” Pedig az imám szerint Magyarországon már több mint ezer éve élnek muszlimok, így – szerinte – bizonyított az együttélés sikere. A több mint 150 éves oszmán megszállásra azonban nem tért ki, mint ahogy arra sem, milyen igényekkel léphetnek fel keresztények muzulmán országokban (már ahol egyáltalán életben hagyják őket).

Kihunyt a reménysugár

Az egyházi státussal rendelkező felekezet vezetője különösen csalódott a radikális jobboldalban, ezért egyenesen vallási tilalmat hirdetett a muszlimok számára a Jobbikkal és a szélsőjobboldali szervezetekkel való együttműködésre. A videófelvételen elismerte, hogy 2010-ben közösségükből sokan szavaztak Vona Gábor pártjára, aki akkoriban az iszlámot az emberiség utolsó reménysugarának és a civilizáció védőbástyájának nevezte.

Mint elmondta, voltak idők, amikor a Jobbik, a Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye és a betyárok szimpatizáltak a muszlimokkal. Mentek az irániakhoz, mentek a törökökhöz, erőltették a közép-ázsiai muszlim testvérnépekkel a kapcsolatot. Ez mind hazugság, a politikai játék része volt, mert hasznot akartak húzni a muszlimokból, amikor kiálltak a palesztinok és a törökök mellett. Az imám ezt a kiábrándulást azzal indokolta, hogy most, a bevándorlásellenes kampányban Vona Gáborék nem állnak ki mellettük, sőt „olajat öntenek a tűzre”.  

A vallási vezető felemlítette, hogy korábban „ezekből a körökből sokan muszlimok lettek, vagy muszlimként támogatták ezeket a pártokat”. 2010-ben sok muszlim szavazott a Jobbikra, van, aki belépett az önvédelmi szervezetekbe vagy magába a pártba is.

Ennek most már vége: „Eljött azonban a pillanat, amikor dönteni kell: vagy velünk, a muszlimokkal, vagy velük, az iszlám ellenségeivel. ... Ezek a szerveződések az iszlám ellenségeinek tekintendők. Nekünk, muszlimoknak meg kell védenünk a jogainkat.” Ahmed Kovács kijelentette: „Vallásilag haram, tilos bármely muszlimnak ebben az országban ezeket a csoportokat, pártokat, szervezeteket támogatni, rájuk szavazni, részt venni a munkájukban, nekik segíteni, mert ezzel a muszlimok ellen tesz.” Aki pedig ezt a tilalmat nem veszi figyelembe, az ne sok jóra számítson: „Az a muszlim pedig, aki a muszlimok ellen tesz, tudjuk, mi a megítélése.”

A rajongás évtizede

Tény, hogy a Magyar Iszlám Közösség vezetői korábban aktívan támogatták a harsány antiszemita szélsőjobboldalt, és az is, hogy Vona Gábor 2013-ban törökországi útja során hangsúlyozta, hogy szerinte az iszlám az „emberiség utolsó reménye a globalizáció és liberalizmus sötétségében”, sőt a kereszténységgel szemben az iszlám hitnek tulajdonított nagyobb közösségi kohéziós erőt.

Mint a Political Capital 2014-es tanulmánya bemutatta, a Jobbik tíz éven át keményen dolgozott azért, hogy ezt a szövetséget felépítse. Vona Gábor már 2003 februárjában látogatást tett Jemenben, és beszédet tartott egy arab konferencián. Ide a budapesti palesztin nagykövetség egy munkatársának meghívására érkezett a Jobboldali Ifjúsági Közösség képviseletében, és a független palesztin állam létrehozása érdekében szólalt fel a Szaddám-barát jemeni Baath Párt rendezvényén.

Vona az első jelentősebb, írásos külpolitikai állásfoglalását a Barikádban megjelent egyik 2007-es cikkében körvonalazta. Iránt ekkor – nem kis túlzással – a muszlim világ vezetőjeként festette le: „(…) Az Egyesült Államok monopolizálta világ remélhetőleg a végóráit éli. Képtelen lesz többfrontos harcra Kínával, Oroszországgal, az Irán vezette muszlim világgal és Latin-Amerikával. Ez utóbbival sokat nem tudunk kezdeni, de az első három felé igenis találnunk kell utat.”

Az Irán iránti fokozódó, nyílt elköteleződést mutatta Vona Gábor 2008. október 23-i beszéde, melyben a pártelnök a 2009-es EP-választásokra Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöktől kért választási megfigyelőket, továbbá az iráni Forradalmi Gárda segítségét. A Jobbik parlamenti pártként is számos gesztussal és megnyilatkozással védte Irán geopolitikai érdekeit, elutasítva az országot ért nemzetközi szankciókat. Hangos támogatója az Irán által sokféle módon segített szíriai rezsimnek is. 2011. december 2-án pedig „háborúellenes béketüntetés” keretében tiltakozott az Iránt sújtó szankciók és a nyugati, „cionista” érdekek érvényesítése ellen. A tüntetésen felszólalt több jobbikos képviselő mellett Gyöngyösi Márton is, a parlament magyar–iráni baráti csoportjának elnöke.

2010 novemberében az ifj. Hegedűs Loránt vezette Hazatérés Templomában tartott fogadást az Atilla Király Népfőiskola a szíriai, libanoni, iráni, malajziai és indonéziai nagykövetségek képviselői számára. A rendezvényen a Jobbik részéről többek között Vona Gábor és Morvai Krisztina tájékoztatták a párt „keleti nyitásának” részleteiről a diplomatákat. Gyöngyösi Márton Simon Peresz „felvásárlási szándékáról” és az izraeli „ingatlanokkal kapcsolatos bűnügyekről” számolt be, Balczó Zoltán, az Országgyűlés elnöke pedig a Jobbik álláspontját ismertette az EU és a „népirtó” Izrael közötti társulási szerződésről.

Egy évvel később többfős iráni üzleti delegáció érkezett Magyarországra. A résztvevők felkeresték a jobbikos érdekeltségű Tiszavasvárit, Gyöngyöst és Gyöngyöspatát. A két kisebb település hamarosan testvérvárosi megállapodást kötött az iráni Ardabillal, valamint a síita szakrális központnak számító Kum városával.

Ez a szövetség most valóban felbomlani látszik (bár az Irán melletti kiállás azért nem tűnt el, mint az atommegállapodás kapcsán kiadott lelkendező jobbikos nyilatkozatokból kitűnik). Vona Gábor 2015 januárja óta nem hivatkozik civilizációs igazodási pontként az iszlámra, a hír24-nek adott nagyinterjúban pedig fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy katolikusnak tartja magát, és nem szándékozik áttérni az iszlámra. Ez a fordulat nem az első és vélhetően nem is az utolsó vargabetű a magyarországi szélsőjobb pályáján.

Mit kell tenni a kafírokkal?

Ennél fontosabb azonban, hogy a Magyarországi Iszlám Közösség nem csak a Jobbikkal és a társszervezeteivel szemben hirdetett harcot. „Azok a kafírok, akik a muszlimok ellen tesznek, és haza akarnak bennünket zavarni, és nem akarják, hogy mecset legyen Magyarországon ... azok az ellenségeinknek számítanak, mivel ellenünk vannak.”

Miután a májusban nyilvánosságra került magyarországi mecsetépítési tervek ellen olyan széleskörű, országos tiltakozás bontakozott ki, hogy a kormány három nap alatt levette a napirendről a kérdést, Ahmed Kovács a lakosság nagy részét ellenségnek tekinti, és a kafírok közé sorolja.

Mit is jelent ez az iszlám jog, a saria értelmében? Bill Warner, a Center for the Study of Political Islam (a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja, CSPI) vezetője így összegzi a kafírokkal kapcsolatos tudnivalókat a Saria törvény nem muszlimoknak című könyvében:

A kafír szó lényegesen többet jelent a nem muszlimnál. Eredeti jelentése: ‘igazság elfedője, Allah irgalmának elhárítója’, vagyis aki eltitkolja az iszlám igazságát.

A Korán szerint a kafírokat be lehet csapni, szabad összeesküvést szítani ellenük, gyűlölni, rabszolgaságba hajtani, kigúnyolni vagy kínozni őket. A hitetlen szó sem adja vissza pontosan a jelentését, hiszen ez érzelmileg semleges kifejezés, míg a kafír a muszlimok számára a legsértőbb, leggyűlöletesebb szó, amely tele van negatív előítéletekkel. A ma már sajnálatos módon ritkán használt gyaur szó adja vissza leginkább a kifejezés negatív jelentéstartalmát. (Gárdonyi Géza az Egri csillagokban többször is használja, például, amikor Gábor pap így kérdez vissza a neki égre-földre esküdöző Jumurdzsáknak: „Avagy azt véled, nem tudom én, mit mond a Korán a gyaurnak tett esküről?”)

Sokféle vallási elnevezés utal a kafírokra: többistenhívő, bálványimádó, a könyv népei (keresztények és zsidók), buddhista, ateista, agnosztikus és pogány. A kafír szó lefedi mindet: mindegy, hogy mi a vallási elnevezés, egyformán lehet őket kezelni. Amit Mohamed a többistenhívőkről mondott, vagy amit tett velük, az mindenféle kafírra alkalmazható.

Az iszlám kiemelt figyelmet szentel a kafíroknak. A Korán közel kétharmada (64 százaléka) a kafírokról szól, míg a Szíra (Mohamed élete) szinte teljes mértékben (81 százalék) Mohamednek a kafírokkal folytatott küzdelmeit írja le. A Hadísz (Hagyományok) 37 százaléka szintén a kafírokkal foglalkozik, így a Trilógia összességében terjedelmének 60 százalékát a kafíroknak szenteli.

Mit mond a saria a a kafírokról? Két idevonatkozó idézet: „A kafírokkal szemben hajthatatlannak kell lenni, keményen kell fellépni ellenük, utálni kell őket, amíg el nem fogadják a Legmagasztosabb Allah által kirótt sorsot, mivel ez Allah rendeltetése.”

Az Allahért való gyűlöletet és Allahért való szeretetet Al Walaa wal Baraa-nak hívják, mely az iszlám etika és a saria alapelve. Egy muszlimnak gyűlölnie kell, amit Allah gyűlöl, és szeretnie, amit Allah szeret. Allah gyűlöli a kafírokat, következésképp a muzulmánok is ugyanígy tesznek.

„Allah és követői gyűlölik azokat [a kafírokat], akik bármiféle felhatalmazás nélkül vitáznak Allah jelei felől [a Korán verseiről]. Így pecsételi le Allah az arrogáns, lenéző szíveket.” [Korán 40:35]

A kafírokat ezért ki lehet gúnyolni: „Azon a napon [ítélet napján] a hívők ki fogják gúnyolni a kafírokat, miközben nászágyukon ülnek, és nézik őket. Vajon megkapták-e a kafírok a fizetségüket azért, amit cselekedtek?” [Korán 83:34] A kafírokat le is lehet fejezni:  „Ha a csatamezőn találkoztok a kafírokkal, vágjátok le a fejüket, míg fölényesen le nem győztétek őket, majd fogjátok a rabokat, és szorosan kötözzétek meg őket.” [Korán 47:4]

A kafírok ellen szabad összeesküvést szőni: „Összeesküdnek ellened és cselszövést terveznek ellened [Mohamed ellen], ám én is összeesküdök ellenük, és cselszövést tervezek ellenük. Ezért viselkedj higgadtan a kafírokkal, és hagyd őket békén egy ideig.” [Korán 86:15]

A kafírokban szabad félelmet kelteni: „Ekkor a te Urad az Ő angyalaihoz szólt és ezt mondta: Veletek leszek. Adjatok erőt a hívőknek. Én pedig rettegést fogok kelteni a kafírok szívében, le fogom vágni a fejüket, és az ujjuk hegyét is.” [Korán 8:12]

Egy muzulmán számára egy kafír nem lehet barát: „A hívők ne barátkozzanak kafírokkal más hívők helyett! Akik mégis ezt teszik, elveszítik Allah védelmét, egyedül maradnak önnönmaguk védőiként. Allah figyelmeztet benneteket, hogy féljétek őt, hisz mindenki hozzá fog majd visszatérni.” [Korán 3:28]

A kafírok gonoszak: „És mondd: Ó, Uram, nálad keresek menedéket a gonoszok (kafírok) sugalmazásai elől. És nálad keresek menedéket, Uram, az ő jelenlétük elől.” [Korán 23:97]

A kafírok végül átkozottak is: „Meg lesznek átkozva, és ahol rájuk lelnek, ott megfogják és megölik őket. Allah ugyanezt tette azokkal is, akik előttük jöttek. És nem fogtok változást találni Allah megszokott eljárásaiban.” [Korán 33:61]

A muzulmánok gyakran hangsúlyozzák, hogy tisztelik a „Könyv népeit”, vagyis a keresztényeket és a zsidókat, akik testvérek az ábrahámi hitben. De az iszlámban csakis az számít kereszténynek, aki abban hisz, hogy Jézus ember volt, és egyben Allah prófétája; hiszi, hogy nincs Szentháromság; hogy Jézust nem feszítették keresztre, és nem támadt fel, azonban vissza fog térni, hogy meghonosítsa a saria törvényt. Igaz zsidó pedig az, aki hiszi, hogy Mohamed az utolsó a zsidó próféták sorában.

Ez a versszak is ezt mutatja: „Mondd: Ó, könyv népei, ne lépjétek át az igazság határát saját vallásotokban! És ne kövessétek azok vágyait, kik rossz útra tévedtek, és sokakat félrevezettek. Ők maguk eltévedtek már az egyenes úttól.” [Korán 5:77]

Azok a keresztények és zsidók, akik nem fogadják el, hogy Mohamed az utolsó próféta, kafírnak számítanak. A muzulmánok napi ötször imádkoznak, és a bevezető ima mindig tartalmazza a következőt: „Vezess minket az egyenes úton,... Ne azok útján, akiket haragvásod sújt [zsidók], sem pedig a tévelygőkén [keresztények].” [Korán 1:7]

Civilizációs csapda

Felmerül a kérdés, hogy ha a muszlimok számára a vallásukat el nem fogadó (vagyis nem a behódolás útját választó) európaiakról – köztük magyarokról – kötelező a fenti tanításokat vallani, akkor mi esélye van a kiegyezésnek?

Erről a civilizációs kihívásról írt a napokban a Kard című blog is: Vajon „a vallásszabadság Európája kérheti-e az iszlám menekülttől, hogy rendben, barátom, befogadunk, hogy ne öljenek meg otthon a hittestvéreid, de itt semmi saria, semmi dzsihád, és hát a mecsetépítés sem biztos, hogy preferencia? Kérheti-e, hogy tanulja meg a nyelvet? Mondhatja-e neki, hogy ugye Te sem akarod, hogy az ükunokádnak innen is menekülnie kelljen begőzölt fanatikusok elől? Erre ma a humanisták nagy része valamiért rávágja: nem kérheti. Akkor viszont javasolt lenne ehhez szabni a kvótákat, mert mi sem szeretnénk, ha az ükunokánknak kellene mennie.”

Mint a blogszerző hozzáteszi: a „vallásszabadság Európában nagyrészt olyan filozófiai környezetben alakult ki, hogy ez azt jelentette: szabadon választhatsz a keresztény vallás egyes válfajai, illetve később az ateizmus között. A most befogadott iszlám menekülők vallása azonban teljesen más: vallási ügyekben elég rövid a türelme. Egyáltalán nem lelkesít, ha a túlzsúfolt debreceni tábor szerencsétlen lakói tiltakozásképp kórusban Allah akbároznak.”

Kommentelők üzenték

Ahmed Kovács videója sok kommentet váltott ki a témával elsőként foglalkozó Vigyázó blogon és a Facebookon is. Ezekből tallóztunk:
Az iszlám ott jó, ahol van, ide nem kell, van nekünk saját hitünk!
Nem hiszem el, hogy ez az imám ilyen korlátolt! A szélsőjobb természetesen utálja az iszlámot (nem feledve a 150 éves török hódoltságot), de botor módon úgy gondolta (akkor még nem volt ISIS), hogy nem veszélyes ez a szekta a magyarságra nézve, viszont szimpi benne, hogy utálja a zsidókat. Amikor rájött a Jobbik (tompa agyával), hogy az iszlám menekültáradat fenyegeti a hazát, s Allah gyermekei a zsidókkal együtt fognak a sarkuk alá taposni minket, fegyver nélkül, pusztán a brutális szaporodási rátát és a demokratikus választójogot alkalmazva, akkor kissé megkopott barátságos mosolyuk. Fogják még üldözni a jobbikosok és félkatonai szervezeteik, meg szimpatizánsaik a muszlimokat.
Jutott már eszébe valakinek Magyarországon piramisokat építeni? Nem. Egyiptomba utazok, ha ilyesmire vagyok kíváncsi. Mecsetbe látogatni támad kedvem? Irány a muszlim világ valamelyik kedves országa – ahol épp nem ölik egymást az emberek. Igazából nem is kell messzire utazni az élményért. A maroknyi hazai muszlim közösség tagjainak helyében inkább Pécsre látogatnék, ahol a török időkből nemhogy mecset, de dzsámi is fennmaradt. Persze hőzöngeni, uszítani, politizálni sokkal izgalmasabb (jövedelmezőbb?), mint élni a meglévő lehetőségekkel.
Egynémely turbójobbikost az évek alatt kérdeztem is már, hogy mire ez a muzulmán barátság. Attól, hogy utálják a zsidókat, még nem lesznek jó fejek. De lezsidóztak. Hát ezért veszélyes mindenre dobozolt sémákon keresztül tekinteni.
Képzeld el a szituációt: bevándorlok egy iszlám országba, és ott elkezdek követelőzni, hogy mivel az én vallásom xy, építsenek nekem templomot. Szerinted mit szólnának? Ez független attól, jelenleg hány templom van ott, és hány mecset van itt, nekem ezzel semmi bajom nincs. Csak ha elmegyek valahova, kvázi vendégként, nem állok neki követelőzni.
Szíriában vannak (voltak) keresztény templomok, az Iszlám Állam a világ legrégibb keresztény közösségeit irtja. Tizenéves keresztény kislányokat is lefejeztek az Iszlám Állam katonái, papokat feszítettek keresztre, szétdúlták az egyik legszebb keresztény várost, Malulát. Amikor a keresztesháborúk során a magyar seregek Akkon városába érkeztek, külön negyedben laktak. A magyar hadsereg több csatát is megvívott Szaladin seregével, ahol rendszerint győzelmet arattak. Szaladin seregét meglepte a hasonló harcmodor. Sok esetben a magyar tisztek visszavonulót fújtak, mert az ellenségben inkább rokonságot véltek, és nem akartak harcolni a testvérnépek ellen. A régi kéziratokban és térképen is jelölik az Akkon városától északra fekvő Montfort várát. A vár közelében egy Balaton nevű település helyezkedett el. Ma ennek közelében fekszik Maalija  község. A lakosság keresztény katolikus felekezethez tartozik, ellentétben a többi palesztin közösséggel, akik inkább a keleti ortodoxia hívei.
Mert az iszlám felsőbbrendű, arra mindenki legyen tekintettel, ők meg nincsenek tekintettel senkire.
Akkor reklamáld itt a mecseteket, kedves imám, mikor majd Szíriában felépítettétek a keresztényeknek a templomokat, meg az ateistáknak is valami kellemes épületet.
Arról meg, hogy egyre kevesebbeknek szimpatikus az iszlám, nem a Jobbik tehet a változatosság kedvéért, hanem a fene nagy pofátok, amivel mindenkinek, mindenhol elő akarnátok írni, hogyan éljen. Mert az iszlám felsőbbrendű, arra mindenki legyen tekintettel, ők meg nincsenek tekintettel senkire. Ez addig oké, amíg valami afrikai iszlám országban csináljátok, de Európában nem fog menni. Ha nem tetszik, kívül tágasabb.
Magyarország nem multikulturális ország, és soha nem is lesz az. Akinek nem tetszik, az elmehet innen a Közel-Keletre.
1000 éve iszlám jelenlét? Tévedés, 1000 éve ez keresztény föld volt, 200 éve is keresztény föld volt, de szerencsére már vagy 30-40 éve nem keresztény, nem muszlim, és nem is sintoista vagy bármilyen más föld: Ez itt a magyarok földje, és ennyi. Magyar viszont van zsidótól tótokon, svábokon keresztül cigányig mindenféle...

Olvasson tovább: