hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Zrínyi hősei helyett az agresszor Szulejmán emlékét építik
Szigetvári csillagok

2013. 11. 14.
1566-ban, a mohácsi csata negyvenedik évfordulóján Szulejmán oszmán szultán ismét személyesen vezette a török sereget Magyarország ellen. A hódítók célja Bécs és ezen keresztül a nyugati kereszténység eltiprása lehetett, ám egy maroknyi hős Zrínyi Miklós vezetésével keresztülhúzta a szultán számításait. A több mint egy hónapig tartó várostrom veszteségei megroppantották a hódító sereg törzsét. A tó és mocsártenger közepén álló szigetvári vár 1566-os ostroma nem csak a győzhetetlen I. Szulejmán halálát hozta, hanem 25 ezer török hitharcos elestét is. A világhódító muzulmán török hadsereg számára addig ez volt a valaha volt legnagyobb veszteség, ez akár az ostromban részt vevő reguláris haderő 42 százalékának elvesztését is jelenthette. A vár sikeres bevétele utáni visszavonulás és ezzel a további célokról való lemondás is a szultán halálának és a sereg nagy veszteségeinek tulajdonítható. A Zrínyi Miklós által védett vár küzdelme nem a dédunoka által megénekelt „Szigeti veszedelem”-ben magasztosult a keresztény és a hódító iszlám világ közötti világméretű összecsapássá. A kor magyar és nyugat-európai közvéleménye tisztában volt e heroikus küzdelem jelentőségével. A kérdés csak az, hogy az utódok hanyag emlékezete mennyiben csökkentette szemünkben e várvédő összecsapás jelentőségét.

A kor európai és magyar közvéleménye teljesen tisztában volt Sziget védelmének jelentőségével. Mára inkább – Gárdonyi Gé­za írásremeke és az abból készült film népszerűségének köszönhetően – Eger csillagai ragyognak fényesebben, ha éppen nem a Szulejmán-kultusz feledteti el velünk, hogy Magyarország többek között Zrínyiék hőstettének köszönhetően nem iszlám köztársaság. A nemzetközi közvélemény Magyarországot tekintette a kereszténység védőbástyájának az iszlám hódító törekvésekkel szemben. 1566-ban egész Európában figyelemmel kísérték a szigetvári küzdelmet, amely az áldozatvállalás szép példáját adta. Magyarországon Méliusz Juhász Péter, a neves reformátor és prédikátor a küzdelmet egyenesen a végidők jelének tekintette, a törököknek ezt a hadjáratát Góg és Magóg felseregléseként látta, és a kereszténység elveszéséért aggódott. A törökök természetesen szintén megfelelő fényben látták a várvédők fölött aratott diadal jelentőségét.

Bécs lett volna az aranyalma

Az biztos, hogy noha nem vagyunk tisztában Szulejmán utolsó hadjáratának pontos céljával, de nyilvánvaló, hogy az idős szultán egész uralkodásának „megkoronázásaként” tekintett erre a háborúra. A hadjáratban nemcsak masszív hadsereg vonult fel, hanem a szultáni udvar komoly, tekintélyes személyiségei, sőt maga a szultán is. Egész uralkodásának és a muzulmán oszmán-török uralkodók országlásának fő célja a „Kizil Elma”, vagyis a „Piros vagy Arany Alma” eszméjének megvalósítása volt. Ez nem mást jelentett, mint a teljesség megvalósítását és kiterjesztését a földi birodalmak szintjén, egyfajta iszlám „Isten országának” eljövetelét, az iszlám hódító politikának a beteljesítését, vagyis minden földi uralomnak a szultán alá hajtását. Szulejmán személyéhez komolyan kapcsolódtak ennek az iszlám szakralitásnak a képzetei. Tőle várták, hogy kiteljesíti a „Kizil Elma” eszméjét, ezért a hadjáratnak ez lehetett a fő célja.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!