Az angolszász világban a hatvanas évek végétől élénkült meg a kereslet az ilyesfajta disputákra. Az ötvenes években ugyanis egy nagy ateista hullám kezdte leuralni a filozófiai világot, s az Istenben hívő tudósok részéről ez éles ellenreakciót váltott ki.
Magyarországon némi késéssel, a kilencvenes évektől kezdődtek az Isten létével kapcsolatos viták. Ezúttal Mezei Balázs filozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Filozófia tanszékének vezetője és Szalai Miklós történész, ateista filozófus, az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója száll vitába egymással. A csörtét Bakos Gergely, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének vezetője moderálja.
A játékszabályok a következők: a vitázó felek elfogadják az igazság megismerhetőségét, a logikát, s a modern tudományt mint az igazság felfedezésének egyik jogosultját. A tíz-tíz perces bevezetést másfél órás párbeszéd követi, végül húsz perc jut a közönségkérdésekre.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2013. 11. 22. (XVII/47)
