Kereső toggle

Superman a szószéken

Életeket tud menteni, de lelkeket nem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A reneszánszukat élő képregényhősök sorában legutoljára Az Acélember címmel megjelent Superman mozifilm kasszírozott be már az első hétvégén 116 millió dollárt az Egyesült Államokban. Hazánkban számos cikk jelent meg a film kapcsán, amelyek a legapróbb részletekbe menően tárgyalják Superman karakterének 1932-es megjelenése óta zajló fejlődését, vagy inkább alakulását, beleértve a mozgóképes feldolgozásokat is. Egy szempont azonban következetesen kimarad a magyar sajtóból, amit nem csak az amerikai média „látott bele” a filmbe, hanem maga a Warner Brothers fogalmazott meg.

A készítők névsorát látva borítékolható volt a siker: a filmet Zack Snyder rendezte (300); a szintén DC karakter Batman trilógiáját is jegyző Christopher Nolan volt a producer, a zenét pedig Hans Zimmer hollywoodi legenda szerezte. Ezzel a jól sikerült debütálással a júniusban bemutatott filmek között az első helyre lépett a bevételt illetően, noha elmarad például a konkurens képregénycég alakja, a 174 milliót besöprő Vasember 3 mögött.

Joe Shuster és Jerry Siegel író-rajzoló páros zsidó bevándorlók gyermekeiként alkották meg a szintén bevándorlónak számító szuperhős karaktert. Miután eladták a DC Comics-nak, a figura számos változáson ment keresztül mind a képregények lapjain, mind a sorozatok és mozifilmek rendezéseiben. A történet egy a pusztulásához közelgő bolygón, a Kryptonon kezdődik, amelynek vezető tisztségviselői, a későbbi Superman szülei Jor-El és Lara egy végzetes katasztrófa elől menekítik egyetlen fiúgyermeküket a Földre, ahol a kis Kal-El-t a Kent házaspár találja meg és neveli fel farmjukon. A kisgyereknek a Clark nevet adják, aki környezete megvetését éli át folyamatosan visszahúzódó és pipogya természete miatt. Vészhelyzetek alkalmával azonban elő-előbukkan benne a szuperhős. Hogy inkognitóját megtartsa, civilben Clark Kent (Henry Cavill) egy SZTK-szemüveges újságíró, aki együtt dolgozik barátnőjével, Lois Lane-nel.

Superman karaktere abszolút meghatározó a teljes képregényszakmában és a szuperhősök világában. Már pályája elején erősen beépült az amerikai köztudatba, ugyanis a nagy gazdasági válság és a világháborúk hatalmas igényt teremtettek az USA-ban a minden gonoszt legyőző, erkölcsös megmentőre. A most bemutatott film beleilleszkedik az aktuális szuperhős-feldolgozások tendenciájába, amelynek során egyrészről megismerjük a történet kezdetét (lásd: Batman Begins), valamint egy sokkal emberibb, sérülékenyebb főhőst vagy héroszt, ezzel is közelebb hozva őket hozzánk. Az alkotók ezúttal sem különösebben törekedtek a tudományos, technikai háttér vagy éppen a logikai bukfencek megmagyarázására.

Egy másfajta törekvés azonban egyértelműen látszódott már az előzetesekből is, amelyről a Huffington Posttól a CNN-en át a Christianity Today-ig számos internetes lap beszámolt. Sokatmondó a trailerben is szereplő dialógus a két igazi szülő között még az egyszülött kilövése előtt, amikor is az anya aggódva sejteti, hogy fiukat ki fogják közösíteni és megvetés tárgya lesz, míg az apa azt bizonygatja, hogy vezetőjük és megmentőjük lesz a földieknek. Majd megtörténik a kilövés. Ezután a Krypton bolygó pusztulása előtt nem sokkal fellázadó Zod tábornokot még elítéli a kryptoni vezetés egy fekete lyukba zárva őt, amiből a bolygójuk elpusztulásakor szabadul csak ki. Az univerzumban mindenütt keresik a fiút, akibe az atyja belekódolta a túlélés lehetőségét. Mindeközben a farmon felnövő Clark megtudja nevelőapjától az eredetét. Ekkor a fiú megkérdezi, hogy ezt Isten csinálta-e vele, mire az apa azt válaszolja: valahol van egy igazi apád, aki okkal küldött téged ide.

Clark különféle munkákat vállal el, amíg egyszercsak megjelenik a Földön a gonosz Zod tábornok és kéri a Föld lakosságától a közöttük élő, rájuk hasonlító, de nem közülük való személy kiadását. Az ekkor 33 éves férfi komolyan gondolkodóba esik, melynek során egy templomban szolgáló pap tanácsát is kikéri (Jézus-ábrázolással a háttérben), majd miután látja, hogy dilemmájára még a tiszteletes sem tud választ adni, önmagának megválaszolja kérdését: fel kell fednie kilétét és ki kell szolgáltatnia magát az ellenségnek, hogy ezzel megmentse a Földet és lakosságát.

Ha valaki a véletlen művének tartaná a fent kirajzolódó messiás-analógiát, annak segít a tény, miszerint a Warner Brothers felbérelt egy keresztényekre fókuszáló céget, a Grace Hill Media-t, hogy segítsen népszerűsíteni a filmet keresztény körökben, valamint közösen készítsenek olyan előzeteseket, amelyekben a „vallásos  tartalomra” összpontosítanak. Ezen túlmenően a stúdió felkérte Craig Detweilert, a Pepperdine University professzorát, valamint a Seeing the Sacred in the Top Films of the 21st Century (A Szentség felfedezése a XXI. század top filmjeiben) könyv szerzőjét, hogy készítsen olyan prédikációvázlatot pásztoroknak, amelyek Superman-centrikusak és fő üzenetük: Jézus az igazi szuperhős. Az író korábban a Blind Side (a Szív Bajnoka) és a Book of Eli (Éli könyve) című filmeket szakértette. A Warner Brothers pásztoroknak szóló ingyenes vetítéssel, valamint a Jézus–Superman analógiát különböző témákra felosztó professzionális honlappal segíti a kampányt.

Zac Snyder, a film rendezője a következőket mondta egy interjúban: „Ma a képregények a mi mitológiáink. Ma nincsenek igazából isteneink, akikről úgy gondoljuk, hogy fent a hegyen élnek. Mivel alig hiszünk az isteneinkben, úgy érzem, Superman segít megérteni ezt a modern világot.” A Los Angeles Times-nak pedig a következőképpen nyilatkozott új filmjének főhőséről: „Ő egy krisztusi karakter. Efelől semmi kétség.”

Alicia Cohn, a Christianity Today újságírója egyértelműen ezzel szemben foglal állást. „Ez az Istenhez hasonlítgatás csak még távolibbá teszi Supermant. Nem hozza őt le a Földre, és nem segít a hallgatóságnak megérteni az igazi Messiást. Teljesen mindegy, hogy mennyi vallásos képet használnak a filmben, vagy hogy mennyi párhuzamot tesznek bele, a képregényhősök a leglényegesebb tulajdonságnak vannak híján, ami Jézust a mi Megmentőnkké teszi. Ők életeket tudnak ugyan menteni, de lelkeket nem” – szögezi le a szerző, hozzátéve: „Supermannek nincs hová menekítenie az emberiséget. Nem tud egy jobb helyet felajánlani. Mint hős, tud inspirálni, hogy tegyünk nagyobb erőfeszítéseket, de Superman-nek is vannak korlátai. Szóval maradjon Jézus a Krisztus, Hollywood és Superman pedig szimplán hősök.”

Olvasson tovább: