Kereső toggle

Amerika  és az iszlám

Hogyan látják az iszlámot a tengerentúlon?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Változóban az iszlámról alkotott kép a nyugati világban, amelyet nyilvánvalóan befolyásolnak az újabb és újabb terror- cselekmények. Érdekes módon az iszlám amerikai megítélése sokkal kedvezőbb, mint az európai, ahol a legtöbb vizsgált országban a lakosság közel fele véli úgy, hogy az iszlám az intolerancia vallása, és nem illeszkedik az európai kultúrába. Az iszlám elutasítottsága talán Franciaországban a legerőteljesebb, ahol a lakosság 74 százaléka inkompatibilisnek tartja az iszlámot a francia értékekkel. Ez jelentős elmozdulás a még néhány évvel ezelőtt mért nagyon toleráns állásponthoz képest.

A bostoni terrorcselekmények után újra középpontba került az iszlám vallás megítélése, a hírek szerint ugyanis a radikalizálódás vezetett oda, hogy a Carnajev fivérek kiterveljék és végrehajtsák a robbantásokat. A csecsen terroristák iszlám hite és a terror közötti kapcsolat miatt kézenfekvő kérdés, hogy milyennek látják az iszlám vallást az amerikaiak. A Barna Group nevű amerikai közvélemény-kutató intézet jóval a robbantásokat megelőzően készített egy átfogó felmérést a kérdésben, amelyet a bostoni eseményeket követően a múlt héten hoztak nyilvánosságra. A kutatóintézet által rögzített kép valószínűleg pozitívabb, mint a bostoni robbantásokat követően. Ez a folyamat megfigyelhető volt Franciaországban is, ahol a toulouse-i merényletek hatására a társadalom iszlámmal kapcsolatos véleménye nagyon sokat romlott (lásd keretes írásunkat).

A kutatóintézet adatai szerint az iszlám vallás megítélése az amerikai társadalomban nagyon megoszlik. Bár a társadalom közel egyharmada (33 százalék) pozitívan viszonyul a másfél milliárd követővel bíró világvalláshoz, 36 százaléka inkább elutasító, 31 százaléka pedig nem tudja, hogy mit gondoljon.

Az iszlám megítélése megoszlik a különböző korcsoportok között, általánosságban kijelenthető, hogy az idősebb emberek kedvezőtlenebb véleménnyel rendelkeznek. A hatvanhét év feletti, legidősebb vizsgált korcsoportban mindössze 5 százalék van nagyon kedvező véleménnyel az iszlámról, a fiatal felnőttek – 18 és 28 év közöttiek – körében ez a szám eléri a 14 százalékot. Ennek megfelelően az iszlám erőteljes elutasítása (amely meg sem közelíti a francia helyzetet) az idősek körében a legerősebb, mintegy 20 százalék – miközben a fiatal felnőttek esetében 13 százalék.

A felmérés szerint az iszlámmal kapcsolatos felfogás erőteljesen függ a politikai és vallási orientációtól is. A magukat republikánusként definiálók több mint 50 százaléka inkább elutasító az iszlámmal szemben, míg a liberális oldalon ez a szám mintegy 20 százalék. 

Vallási alapon az iszlám megítélése az evangéliumi keresztények körében a legkedvezőtlenebb, 62 százalékuknak nincs kedvező véleménye erről a vallásról, ezen belül 39 százalékuknak rendkívül rossz véleménye van. Az evangéliumi keresztények mindössze 22 százalékának van pozitív véleménye az iszlámról. Érdekes módon a magukat semmilyen valláshoz nem sorolók között az elutasítottság jóval kisebb, mindössze 7 százalékra tehető.

A Barna Group egy másik felmérésben a protestáns pásztorok iszlámhoz való viszonyulását is vizsgálta. A megkérdezett protestáns vezetők mintegy 72 százalékának van kedvezőtlen képe az iszlámról – ez az adat közelíti meg leginkább a francia átlagértéket. A nem a „fősodorba” tartozó gyülekezetekhez és a déli baptistákhoz tartozó pásztorok körében az elutasítás még erősebb, 85 és 92 százalékos. 

A Barna Group azt is vizsgálta, hogy mennyire tartják erőszakosnak a világ második legnagyobb vallását az amerikaiak. Érdekes módon az amerikaiak többsége (53 százalék) az iszlámot békésnek tartja, miközben a megkérdezettek 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „alapvetően erőszakos”. Ugyanakkor egyötödük – ez jelen esetben milliókat jelent – nem tudta még eldönteni, hogy mit gondol a kérdésről. A vallás szempontjából a katolikusok között vélik legkevesebben (26 százalék) azt az iszlámról, hogy erőszakos, ez az arány az evangéliumi felekezetekhez tartozók között a legmagasabb, mintegy 52 százalék; a vallás nélküliek 62 százaléka viszont békésnek látja. Az iszlám békés vagy erőszakos voltáról hasonló módon oszlanak meg a vélemények politikai szempontból is: a liberálisok 79 százaléka alapvetően békésnek ítéli meg az iszlámot, szemben a politikai konzervatív oldalon állókkal, akiknek csaknem fele erőszakosnak tartja ezt a vallást – legalábbis a tavaly októberben rögzített felmérés szerint.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy elképzelhető-e a „béke a kereszténység és az iszlám között”. A válaszok alapján az amerikaiak 75 százaléka véli úgy, hogy ez lehetséges, ez az optimizmus gyakorlatilag minden korosztálynál és más vizsgált csoportnál is megfigyelhető. Annak ellenére, hogy az evangéliumiak 74 százaléka úgy véli, hogy az iszlám keresztényellenes, a felmérés eredményeként kiderült, hogy 70 százalékuk úgy véli, elképzelhető a béke a két vallás között.

A felmérés többi megfigyelése alapján nem meglepő, hogy a fiatal felnőttek nagyobb számban (85 százalék) vélték úgy, hogy elképzelhető a béke, mint az idősek, akik közül csak 63 százalék hisz ebben. Hasonló megosztottság figyelhető meg a politikai elkötelezettség mentén is: a liberálisok optimizmusa a 85 százalékot is eléri, míg a konzervatívok között mindössze 64 százalék bizakodó.

A felmérés arra is kitér, hogy az amerikai lakosság zöme úgy gondolja, hogy az iszlámmal kapcsolatos negatív vélemények a szélsőségesek miatt vannak. Tíz megkérdezett amerikaiból majdnem hét – a liberálisok 85 százaléka, illetve a konzervatívok 61 százaléka – gondolja úgy, hogy a szélsőségesek miatt torzul el az iszlámról alkotott kép – ezzel csak a lakosság 15 százaléka nem ért egyet.

Franciaország nem kér az iszlámból

A francia társadalomnak az iszlámhoz való viszonyulását is vizsgálták a közelmúltban. A január végén a Le Monde című lapban közzétett Ipsos-felmérés szerint a franciák 74 százaléka intoleráns vallásnak tartja az iszlámot, és ugyanennyien vélik úgy, hogy inkompatibilis a Francia Köztársaság értékeivel. Tíz megkérdezett közül nyolcan vélték úgy, hogy a muzulmán vallás igyekszik magát mások ellenében definiálni. A megkérdezettek 10 százaléka véli úgy, hogy a muzulmánok többsége fundamentalista, 44 százalék szerint csak egy részük, míg 45 százalék szerint csak egy kisebbség tekinthető annak. A teljes lakosságra kivetített nagymértékű elutasításból mellesleg az következik, hogy az olyan csoportok is elutasítóak, mint például a baloldaliak vagy a liberálisok, amelyek általában toleránsabbak, vagy a 35 év alatti fiatalok. A szocialista párt (PS) támogatóinak 59, a középen található MoDem támogatóinak pedig 72 százaléka tartja az iszlám vallást inkompatibilisnek a francia társadalommal. Az ellenzék fő ereje, a jobboldali UMP – Nicolas Sarkozy pártja – 82 százaléka, a szélsőjobb támogatóinak pedig 94 százaléka gondolja ugyanezt.
Az Ipsos-felmérés a katolikus és a zsidó vallás társadalmi elfogadottságát is vizsgálta. E szerint a lakosság 72 százaléka tartja toleránsnak a katolicizmust, 66 százaléka gondolja ugyanezt a judaizmusról.
E két vallás társadalmi beágyazottságát mutatja, hogy a katolikusok legrosszabb értéke is 81 százalék: ennyien gondolják kompatibilisnek a katolicizmust a szocialista párt támogatói közül a francia társadalommal. A judaizmus elfogadottsága átlagban mintegy 10 százalékkal kisebb, mint a katolicizmusé. Érdekes adat, hogy míg a szélsőséges Le Pen-féle Front National támogatói is 75 százalékban kompatibilisnek tartják a judaizmust a francia társadalommal, ez az érték a szélsőbaloldal köreiben a legrosszabb, 67 százalék.  
Az iszlámról alkotott vélemény nagyon sokat romlott Franciaországban mindössze két év alatt. Ebben természetesen nagy szerepe van a Mohamed Merah által elkövetett mészárlásnak, amelynek során egy toulouse-i zsidó iskolában hét embert, köztük három gyermeket gyilkolt meg.
Egy 2011-ben a Friedrich Ebert Alapítvány által végzett felmérés szerint még a franciák közel fele úgy vélte, hogy az iszlám illeszkedik a francia társadalomba. A felmérés különben nyolc európai országban – köztük Magyarországon is – vizsgálta a rasszizmust, az antiszemitizmust és a muszlimellenességet. A felmérés szerint érdekes módon Magyarországon a lakosság közel 60 százaléka vélte úgy, hogy túl sok a muszlim bevándorló, szemben a jelentős bevándorló réteggel rendelkező Németországgal, Angliával, ahol a lakosság közel fele, vagy Franciaországgal, ahol mintegy 40 százaléka vélekedett hasonlóan. Azzal az állítással kapcsolatban, hogy „a muszlim kultúra jól illeszkedik az ország és Európa kultúrájába”, a német válaszadók voltak a legszkeptikusabbak, akik közül csak 17 százalék értett ezzel egyet. Magyarországon ezt az értéket 30 százalék körül mérték. A vizsgált európai országok mindegyikében a megkérdezettek több mint 70 százaléka vélekedett úgy, hogy a muszlimok „nőkhöz való viszonyulása nem összeegyeztethető az ér-tékeinkkel”.
A megkérdezett európai állampolgárok átlagosan fele vélte úgy, hogy az iszlám az intolerancia vallása. Ez az érték Portugáliában, Lengyelországban és Olaszországban a legkedvezőtlenebb, itt 60 százalék felett van az állítással egyetértők száma; Magyarországon a megkérdezettek 53 százaléka vélekedett hasonlóan.

Olvasson tovább: