Kereső toggle

Titanic helyett Noé bárkája

Hollywood új sztárjai a bibliai hősök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hollywoodban régi-új témát választottak a nagy filmgyártó cégek. A tucatnyi szuperhősről szóló mozifilm után a következő években futószalagon készülnek bibliai történetekről filmeket forgatni. Képregényhősök helyett bibliai szereplők kerülnek a vászonra: Noé, Mózes (egyszerre két változatban is), Káin, Dávid, Pilátus, Mária és Góliát lesz a főhős, olyan stúdiók kivitelezésében, mint a Warner Brothers, 20th Century Fox és a Paramount Pictures. A váltás oka csak részben az, hogy Mózes könyvei után nem kell jogdíjat fizetni, és Dávid alakja sincs lekötve egyetlen stúdiónál sem. A rendezők szerint a bibliai történetek a csúcstechnológia után kiáltanak, és mondanivalójuk is minden generációt meg tud szólítani.

Noé bárkáját már meg is építették, 45 méter hosszú lett az ősi hajó hasonmása, amely a Titanickal ellentétben a film végére is a víz színén marad. Az úszó állatkertnek és menedékhajónak a kapitánya most Russel Crowe lesz, a filmbéli Noé (képünkön). A mozit Darren Aronofsky rendezi, az Oscar-díjas Fekete Hattyú rendezője. A Paramount Pictures nem csekély összeget, átszámítva mintegy 28 milliárd forintnyit fektet a filmbe, tehát egyértelműen nem egy mellékes projektnek szánják. Már el is kezdődött a forgatása részben az Egyesült Államokban, részben Izlandon.

A Noé történetét feldolgozó eposzi jellegű alkotás azonban csak a számos további bibliai témájú filmterv egyike, amelyek a legnagyobb stúdiók tervezőasztalán vannak. A Warner Brother’s már dolgozik egy Mózesről szóló alkotáson, amelynek a munkacíme „Istenek és királyok”. A stúdióhoz közeli források azt állítják, hogy várhatóan Steven Spielberg rendezi majd, aki rajzfilm formában egyszer már a nagy vászonra vitte a történetet. Ugyanez a stúdió beszerzett egy Poncius Pilátusról szóló forgatókönyvet is.

Egy másik világhírű stúdió egy másik világhírű rendezővel szintén Mózesről tervez filmet forgatni. A 20th Century Fox stúdió „Exodus” munkacímmel készítene filmet az ószövetségi szereplőről, amelyet az előrejelzések alapján Ridley Scott fog rendezni. A Sony Pictures a Káin megváltása címmel forgatna filmet, kissé szabadon átvéve Káin és Ábel testvérgyilkosságának történetét egy természetfeletti hangulatú moziba. Várhatóan ez lesz Will Smith rendezői debütálása.

„Góliát” címmel is várható egy film, ami a címéből adódóan Dávid és Góliát történetét eleveníti meg. A Passió „utólagos előzménye” lehet a „Mária, Jézus anyja” című alkotás, aminek az előkészületei már szintén megkezdődtek. Ez utóbbi nem Mel Gibson műve lesz, viszont a Passió rendezője sem hagyhatja ki, hogy bibliai vonatkozású filmet készítsen. Gibson most a Makkabeus Júdás történetéről szeretne kétrészes filmet forgatni. Egy másik, nevesebb filmrendező, Paul Verhoeven pedig Jézusról készítene filmet, „A názereti Jézus” címmel.

Miért használ Hollywood hirtelen újra ennyi bibliai történetet és szereplőt? Ennek jórészt gazdasági okai vannak. A filmkészítők az elmúlt évtizedben előszeretettel építették a jól ismert képregényhősökre a filmjeiket, kiszolgálva a már kiépült rajongótábort és közönséget. Nos, a Biblia még bombabiztosabb alapközönséggel rendelkezik, lévén a legnagyobb számban eladott könyv a világtörténelemben. A szereplőket világszerte százmilliók ismerik, így az ilyen témák már alapvetően széles közönséget vonzanak Amerikán belül és kívül egyaránt. Ráadásul a Biblia izgalmas, drámai események és karakterek tárházát nyújtja.

Második nyomós érve a filmgyártóknak, hogy míg a népszerű képregényhősök „szerepeltetéséért” hatalmas összegeket kell kifizetni jogdíjként, addig a szintén közismert és népszerű bibliai szereplők „használata” ingyenes, mivel valamennyien közkincset képeznek, és a szerzőknek sem kell jogdíjat fizetni, lévén hogy valamennyi bibliai könyv bőven túl van a jogdíjfizetés alá eső hetvenéves koron.

És van még egy harmadik, technikai érve is a stúdióknak: a bibliai témákban rendkívül jól lehet alkalmazni a csúcsminőségű effekteket. „Árvizek, csapások, lángoló bokrok és kettéváló tenger. A bibliai témájú filmek remek lehetőséget adnak a nagy költségvetésű speciális effektek alkalmazására, amelyeknek kulcsfontosságú szerepe van a nézők tömeges megnyerésében” – írja a Wall Street Journal. 

Éppen úgy, ahogy a több mint félévszázaddal ezelőtti hollywoodi bibliai filmek nagy vonzereje is a technikai csúcsminőség volt. Hollywood ugyanis nem először foglalkozik bibliai történetekkel. A második világháború után és az ötvenes években több nagy sikerű alkotás született bibliai témában. Ennek az időszaknak a csúcspontján olyan filmek készültek, mint a Sámson és Delila (1949), a Tízparancsolat (1956) és a Ben Hur (1959), ez utóbbi kettő Charlton Heston főszereplésével. A Ben Hur a mai napig rekorder a 11 Oscar-díjával, holtversenyben a Titanickal (1997) és a Gyűrűk Urával (2003). Akkoriban a filmiparban végbement nagy technológiai előrelépés miatt bámulatos színvonalon tudták megjeleníteni a monumentális bibliai jeleneteket, amelyek ezáltal nagy sikert is arattak.

„Az elmúlt időszak korszakváltó filmeposzai, mint a Gyűrűk Ura és az Avatar is a hajdani bibliai történetekkel kapcsolatos projektek eredményeire épülnek, ezért a nagy eposzi történeteket ugyanolyan eposzi eszközökkel tudják megjeleníteni” – írja a hollywoodreporter.com.

Néhány rendező egyénileg is kifejtette véleményét a bibliai témájú filmekről. Paul Verhoeven szerint a mai modern kultúránknak használni tud Jézus története. „Fontos lenne, hogy Jézus üzenete, miszerint szeresd az ellenségeidet, beépüljön a gondolkodásmódunkba” – mondja a rendező.

Wyck Godfrey, a Góliát producere pedig választott témájáról elmondta, hogy a sportvilágban lépten-nyomon Dávid és Góliát helyzetekről beszélünk, ezért „ideje megmutatni, hogy minden Dávid- és Góliát-féle helyzet előtt volt egy eredeti Dávid és egy eredeti Góliát”.

„Ha valaki nagyszabású, hősies, speciális effektekkel teletűzdelt filmet akar készíteni, akkor egy idő után kifogy a repkedő szuperhősökből. Ezek a szereplők viszont az ősi idők hősei” – teszi hozzá Bob Berney, a Newmarket Films volt elnöke.

A bibliai történetek megfilmesítésekor nagy kihívást jelent a készítők számára a történetek kezelése és feldolgozása, mert a Biblia eredeti szövege adott és bárki által visszaellenőrizhető, azonban minden filmkészítő, stúdióvezető más szemszögből értelmezi a tartalmat. A siker egyik alapvető kulcsa tehát megtalálni az egyensúlyt, hogy a hívő embereket ne sértse a film egyik alapvető része sem, emellett azonban sikerüljön egy modern, látványos filmet létrehozni. „Ha rosszul nyúlsz bele, tüntetőkkel végződik a dolog a mozi épülete előtt” – mondja Stuart Hazeldine, az „Istenek és királyok” szövegkönyvírója. Hazeldine a Krisztus utolsó megkísértése című Martin Scorsese-film elhíresült esetére utalt, amikor keresztények tüntettek világszerte – így Magyarországon is – a film Jézus és Mária Magdolna szexuális kapcsolatára utaló része ellen. Éppen ezért azt mondja, hogy ő most ragaszkodott hozzá, hogy az ortodox teológia keretein belül írja meg a szöveget.

A Noé című film készítői pedig külön időt szánnak a gyártás során arra, hogy Biblia-szakértőkkel átnézessék a forgatókönyvet. Emellett vallásos csoportoknak próbavetítéseket tartanak, hogy minél jobban kiszűrjék a filmmel kapcsolatos kifogásokat. A cél az lenne, mint azt az egyes projektkészítők mondják, hogy mind a vallásos embereket, mind az általánosan mozikba járók tömegeit le tudják ültetni a mozivászon elé. A bibliai témák esetleg még azokat is becsalogatnák, akik egy évben talán egyszer mennek csak el moziba, viszont az ilyen filmeket megnéznék együtt, valamilyen társasággal. A csúcsminőségű speciális effektek viszont a közönség látvány iránt vonzódó másik nagy részének az érdeklődését keltenék fel, miközben tartalmas történetet látnak.

Olvasson tovább: