A rettegés prófétája

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

A képregények mágusa keltette életre Jokert

„Megpróbálom az emberiség ütőerén tartani a kezemet. Azt ábrázolom, ami a legjobban megrémiszti őket” – vallja Alan Moore (képünkön), akit az egész képregényműfaj – köztük a Batman-sorozat – legnagyobb hatású írójának tartanak. A gyakorló mágusként és sámánként is tevékenykedő művész egyik leghíresebb alkotása a denevérember legfőbb ellenségének, Joker figurájának az újraformálása. Ez a hírhedt karakter „kelt életre” a Batman-mészárlásként elhíresült lövöldözés tragikus éjjelén.

Alan Moore az angliai Northamptonban született 1953-ban. Iskolás éveiben már aktív LSD-fogyasztó lett, és elmondása szerint az akkori látomásai a mai napig nagy hatással vannak rá. Tanulmányai hamar véget értek, amikor kábítószert próbált eladni osztálytársainak. Ezt követően alkalmi munkákból élt, emellett álnéven képregényeket írt és rajzolt, elsősorban mágikus és horror műfajban. Ekkoriban kezdte el gyakorolni az okkultizmus különböző formáit, és összeállítani sajátos újpogány, keresztényellenes világnézetét. Az egyistenhitet nevetséges leegyszerűsítésnek minősítette, és azt tartotta, hogy az embereknek meg kell ismerniük a szellemvilág különböző „hangjait". Műveiben emellett hangot adott anarchista és rendszerellenes politikai nézeteinek is.

Moore képregényeinek legfőbb jellemzője volt, hogy kultikus hatást és egyfajta függőséget, szélsőséges rajongást váltottak ki az olvasókból. Hamarosan a két nagy amerikai kiadó, a Marvel és a DC Comics is felfigyelt rá, végül az utóbbi adta meg neki a nagy lehetőséget.

Az amerikai képregénykiadók folyamatosan ingadozó sikere mindig is az emberek vágyainak és képzeletének megértésétől függött. Az emberfeletti hősök iránt fellépő igény indította el Superman karrierjét, az útkereső tinédzserek problémái vitték sikerre a Pókembert, a misztikum iránti vágy a titokzatos Batman, a tudomány mindenhatóságába vetett hit pedig a Vasember népszerűségét táplálta.

Az 1980-as években azonban a rendszerhű, jó és rossz „unalmas" harcát vívó hősök egyre kevésbé tudták fenntartani a hippikorszak fiatal olvasótáborának az érdeklődését. Alan Moore szabad kezet kapott a Superman és Batman jogait birtokló vállalatnál saját stílusának megvalósítására. Ahol Moore vette át a történet írását, az eladások gyorsan a tízszeresére nőttek. Ekkoriban írta a V mint vérbosszú című sorozatot is, amelyből néhány éve nagy hatású mozifilm készült.

Alan Moore műveiben az alapkérdést: „Mire vágynak az emberek?", felcserélte azzal, hogy „Mitől félnek?". Sötét, komor hangulatú világa és felborult értékrendű karakterei olyan vonzerőt gyakoroltak a célközönségre, ami az egész ipart átformálta. A kiadók ezt követően sorra szerződtették a Moore elveit követő szerzőket, valamint a távol-keleti rajzolókat és írókat. Ennek hatására rövid időn belül az egész műfaj átalakult.

Az elhíresült sárga, vérző fejű smiley ikonjával fémjelzett Watchmen (Őrzők) elsöprő sikere után pedig megkapta a legnagyobb név, Batman újraformálásának feladatát. Moore így elkészült műve, a Gyilkos tréfa (Killing Joke) szolgált a későbbi, Christopher Nolan jegyezte nagy sikerű Batman-trilógia egyik alapjául. Ezt követően más angol írókkal együtt - régi detektívtörténetekből - megalkotta Gotham sötét lovagjának mítoszát, aki egy sötét, barátságtalan és velejéig romlott városban vívja szélmalomharcát a legyőzhetetlen rossz ellen.

Moore legnagyobb gonddal elkészített alkotása azonban a denevérköpenyes igazságosztó hírhedt ellenfele, Joker lett. A pszichopata tömeggyilkos számára az angol író külön világnézetet hozott létre, aminek lényege az őrület és a káosz. A karakter egyetlen célja, hogy bebizonyítsa, ez a kettő az egyedüli út értékvesztett világunkban. Joker a bibliai Jób történetéhez hasonlóan folyamatos próbák elé állítja Batmant, hogy meggyőze arról, legbelül mindenki olyan, mint ő, csak még nem szembesült azzal a nappal, ami végül őrületbe kergeti.

Joker figuráját - amely Moore világnézetének jegyeit hordozza - végül 2008-ban Heath Ledger alakítása tette világhírűvé a Sötét Lovag című sikerfilmben. A színész egy teljes hónapig egy hotelszobában elvonultan próbálta megérteni és kialakítani Joker szerepét. Ledger az általa megformált karakter sikeréért járó Oscar-díjat azonban már nem vehette át. A színész a forgatást követően sem tudott szabadulni Joker árnyától, folyamatos álmatlanságban szenvedett: „A testem kimerült volt, de az agyam nem bírt leállni." Nem sokkal később gyógyszer-túladagolás miatt holtan találták a lakásán. Alig huszonnyolc éves volt.

A fanatikus rajongók elől menekülve és a DC-vel való vitáin megkeseredve Moore újra saját horror és pornográf művek írásába kezdett. Ma visszavonultan él szülővárosában, ahol képregények írása mellett továbbra is aktívan gyakorolja a mágiát. A 20. századi okkultizmus nagymestere, Aleister Crowley tanításait követve negyvenéves korában hivatásos mágusnak nyilvánította magát. Mint mondta, ez „írói munkásságának logikus következménye". Moore azt vallja, hogy az írók és a művészek a modern kor sámánjai, akik alternatív valóságokat és új világokat mutatnak az embereknek.

Joker-gyilkosságok

• 2009. Egy felteheten Joker szerepét játszó férfi Belgiumban két csecsemt és egy dajkát gyilkolt meg egy bölcsdében, és további tizenkét személyt megsebesített.
• 2012. július 20-án egy magát Jokernek nevez egyetemista fiatal tizenkét embert ölt meg, és további ötvenkilencet megsebesített a Batman – Felemelkedés címŐ film premierjén Colorado államban. Az áldozatok életkora a pár hónapostól
a 43 éves korig terjedt.
• 2012. július 27-én az egyik nagy amerikai csomagküld cégnél dolgozó Neil Edwin Prescottot a saját fnöke jelentette fel, miután a munkahelyén többször azzal kérkedett, hogy Joker, és szeretné látni, amint a fnöke agya szétfröccsen a járdán.
A 28 éves férfi lakásán a rend­rök kéttucat éles lfegyvert
és több ezer töltényt találtak.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit