Kereső toggle

A Földön túl

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A korábbi tudományos dogmák helyett nyitottabb, befogadóbb látásmódra van szükség” – mondta lapunknak Falus András biokémikus professzor a NASA december elején tett bejelentésével kapcsolatban. Az amerikai űrkutatási hivatal új típusú életformát talált, amely nagy hatással lehet a világról alkotott eddigi képünkre. A földön kívüli, eddigi ismereteinktől eltérő élet lehetősége más hírek kapcsán felvetődött. A WikiLeaks alapítója letartóztatása előtt adott utolsó interjújában azt állította, hogy a megszerzett, de még nem publikált diplomáciai iratok között vannak ufókra vonatkozó utalások is.

Új típusú életre bukkant a NASA, egyelőre nem egy másik bolygón, hanem itt a Földön. A hír első hangzásra bizarrnak hangzik, de az űrkutató- központ asztrobiológusai által felfedezett baktérium a kaliforniai Mono Lake nevű tóban él, és az összes eddig ismert organizmustól eltérően, ha kell, arzént használ foszfor helyett. Ennek alapján a tudósok azt feltételezik, hogy az univerzumban az általunk ismert életformáktól eltérő biokémiájú élet található akár olyan bolygókon is, amelyek korábban erre teljesen alkalmatlannak tűntek.

Új építőelemek

A NASA biológusai által felfedezett baktérium megszegte a biokémia egyik aranyszabályát: az eddig ismert élőlények biomolekulái ugyanis mindössze hat elemet tartalmaznak (szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént, foszfort és ként), a GFAJ-1-nek elnevezett baktériumról azonban kiderült, hogy szereti az arzént is, amely nemcsak nem szerepel az eddig ismert hat építőelem között, de ráadásul majdnem minden élőlény számára mérgező. Ha „diétára" fogják, az új baktérium foszfor helyett arzént képes beépíteni saját DNS-ébe.

„Eddig annyit sikerült bizonyítanunk, hogy ezt teszi a DNS-sel, de úgy tűnik, hogy más biomolekulák esetében is működik a dolog" - nyilatkozta a baktériumot felfedező Felisa Wolfe-Simon, a NASA kutatója, aki a kaliforniai Mono Lake nevű gazdag élővilágú tóban talált rá a különleges életformára. A kutató választása nem véletlenül esett a Mono Lake-re, a tó vize ugyanis nagyon magas koncentrációban tartalmaz arzént, azt pedig már korábban is tudni lehetett, hogy a tóban vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek jól tolerálják a mérgező elem jelenlétét. Wolfe-Simont nemcsak az érdekelte, hogy a vízben tenyésző baktériumok miért képesek toxikus környezetben megélni, hanem egy sokkal „meredekebb" ötlete támadt. Arra volt kíváncsi, hogy ezek az arzénhoz szokott baktériumok vajon képesek-e lecserélni a foszfort a periódusos rendszerben  alatta elhelyezkedő arzénnal.

A kísérlethez mintát vett a Mono Lake iszapjából és vizéből, majd glükózzal, vitaminnal és mindenféle biokémiai „finomsággal" táplálta a mintát. Ezt követően elkezdett nagy mennyiségű - az egészségügyi határérték negyvenezerszeresének megfelelő - arzént adagolni hozzá. Ha a minta egy idő után zavarossá vált, az azt jelentette, hogy bizonyos baktériumok túlélték az arzénes kezelést, s a kutatók ekkor tovább növelték az arzénkoncentrációt. A kísérlet természetesen sok próbálkozással járt, a végeredmény azonban elképesztő volt. Számos módszerrel ellenőrizték, melyek mindegyike ugyanarra vezetett: a foszfordiétára fogott GFAJ-1 nukleinsavai arzént tartalmaznak. Ez pedig azt jelenti, hogy a DNS kettős spirálba foszfor helyett arzén került, és a baktérium így is képes volt anyagcserére és osztódásra. Ez az élet egyik eddig nem ismert és váratlanul új formája. „Fogalmam sincs, hogy hogyan csinálja" - nyilatkozta maga a felfedező.

Élet mínusz 290 fokon

A szenzációs felfedezést többen kétkedéssel fogadták. Steve Benner asztrobiológus szerint elképzelhetetlen, hogy a baktérium a teljes kettős spirálban le tudná cserélni a foszfort arzénra. Vagy ha mégis, akkor a DNS-szál olyan erősen reaktív lenne, hogy tíz perc alatt szétesne. Az ismert asztrobiológus kétségbe vonta Felisa Wolfe-Simon következtetését is, és feltételezi, hogy a táptalaj valahogyan tartalmazhatott foszfort, és a baktérium ezért tudott tovább élni, az arzén pedig szerinte a sejt más részébe, például a lipidekbe épült be. Benner mindemellett elismeri, hogy ha a következtetések helytállóak, akkor ez egy szenzációs felfedezés, amelynek messzemenő következményei lehetnek: „A Naprendszerben vannak olyan bolygók, ahol a hőmérséklet sokkal alacsonyabb, mint a Földön. Ilyen például a Szaturnusz egyik holdja, a Titán is. Az arzenáthoz hasonló, erősen reaktív vegyületek földi körülmények között rendkívül instabilak, de például nagyon hasznosak lehetnek olyan környezetben, mint a Titán, ahol -290 oC uralkodik" - nyilatkozta Steven Benner. Mások ennél sokkal messzebb mennek, azt állítva, hogy a felfedezés inkább azt bizonyítja: a Földön egy másfajta élet is létrejött korábban.

Korábbi megdöbbenések

A Földön számos olyan mikroorganizmus ismert, amelyek az ember számára extrémnek tűnő körülmények között élnek. A híres Yellowstone Parkban él például az Aquifex nevű baktérium, amely a park közel 100 oC-os melegvíz-forrásaiban tenyészik. Hasonló baktérium a Termococcus, amely Pápua Új-Guineához közel, a mélytengeri réteg rendkívül meleg termálvízforrásaiban él. A baktérium másik különlegessége, hogy energiaigénye rendkívül alacsony. A Halobacterium halobium nevű baktérium pedig a tenger vizénél mintegy tízszer sósabb vizekben él, például a kaliforniai Owens-tóban. De számos olyan baktérium, gomba és alga van, amelyek például a hideg körülményekhez adaptálódtak, és jól érzik magukat a –15 oC-os hidegben is. Ilyen mikrobákat találtak az Északi- és Déli-sarkon, valamint Szibéria jégmezőiben is. A Guinness-rekordok könyvébe a Föld legtűrőképesebb baktériumaként bejegyzett Deinococcus radiodurans különlegessége abban áll, hogy rendkívül jól bírja a radioaktív sugárzást. Míg az embernek 10 Gray, a csótánynak pedig 1000 Gray a halálos dózis, addig az említett baktériumnak a 15 ezer Gray árt csak meg.

Sokmilliárd „Föld” lehet a galaxisokban

A Yale Egyetem csillagásza, Pieter van Dokkum bejelentette, hogy nyolc közeli galaxisban több milliárd vöröstörpe csillagot fedezett fel. A szám körülbelül hússzor annyi, mint amennyi a Tejútban megtalálható. A kutató szerint a csillagok között rengeteg többmilliárd éves bolygó is van, amelyeken elméletileg elegendő idő telt az élet kialakulásához, így a potenciális „Földek” és földön kívüli élet lehetősége megsokszorozódott. (atv.hu)

Olvasson tovább: