Kereső toggle

Vissza Rómába

400 ezer konzervatív anglikán hívőt fogadhat be a katolikus egyház

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tárt karokkal várja a római katolikus egyház az elégedetlen anglikán hívőket – jelentette be múlt keddi sajtótájékoztatóján William Joseph Levada bíboros, a Vatikán Hittani Kongregációjának vezetője. A katolikus egyház kész befogadni mindazokat, akik ellenzik, hogy egyházuk nőket, illetve nyíltan homoszexuális személyeket ken fel lelkészi szolgálatra. Egyes vélemények szerint az anglikán egyházra történelmi csapást mérhet a hívők esetleges exodusa.

Rowan Williams canterbury érseket saját bevallása szerint meglepetésként érte XVI. Benedek pápa döntése, mellyel jogi kereteket szab több ezer anglikán hívő számára, akik „teljes, látható közösségre kívánnak lépni a katolikus egyházzal”. Rowan Williams ugyan tisztában volt azzal, hogy Rómában tárgyalások folynak a kérdésről, az azonban meglepte, hogy ilyen hamar ilyen konkrét megoldási javaslat született. Levada bíboros, aki Rómában sajtókonferencián ismertette a katolikus egyház szándékát, csak a bejelentést megelőző hétvégén utazott Londonba, hogy a canterbury érseket és az angliai katolikus egyházi vezetőket tájékoztassa. A két egyház közötti tárgyalások egyébként rendesen a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanácson keresztül zajlanak, amelyet ezúttal kihagytak az egyeztetésből.
Az egyházat váltó hívők saját szellemi hagyományaikat megőrizve válhatnának katolikussá. A pápai szándék szerint egyházba tömörülhetnének a katolikus egyházon belül, korábbi anglikán identitásuk elemeinek – mint például a liturgia és a lelkészi öltözet – megtartásával. Konzervatív anglikán hívők, köztük több püspök azzal keresték meg Rómát, hogy befogadásra találjanak a katolikus egyházban, mivel elégedetlenek voltak saját egyházuk egyre erősebb liberális irányvonalával, amelynek szellemében nőket neveztek ki püspöknek, és homoszexuális lelkészeket kentek fel szolgálatra, illetve homoszexuális élettársi kapcsolatokat áldottak meg.
A canterbury érsek jelenléte a keddi sajtókonferencián azt sugallja, hogy gyakorlatilag elfogadja a Róma által kínált megoldást. Így négy és fél évszázaddal az után, hogy VIII. Henrik, Rómától és a pápai fennhatóságtól elszakadva, létrehozta az anglikán egyházat, annak egyes hívei újra a pápa fennhatósága alá vágynak.
Levada bíboros szerint a pápai ajánlat egy világjelenségre adott érthető és szükséges válasz volt, amely részben lehetőséget ad az értékes anglikán liturgikus és szellemi örökség megőrzésére, részben pedig biztosítja a katolikus egyházba átlépő csoportok és lelkészek beilleszkedését. A kérdésre, hogy ez a lépés veszélyt jelent-e az ökumenizmusra, Levada egyértelmű nemmel válaszolt: „Az egyház egysége nem követeli meg az egyformaságot” – jelentette ki határozottan.
A már házas anglikán lelkészek elláthatnak lelkészi szolgálatot a katolikus egyházon belül is, a püspökök azonban nem számíthatnak automatikusan püspöki székre. (Ez természeten továbbra sem befolyásolja a katolikus papokra vonatkozó nősülési tilalmat.) Joseph Augustine Di Noia érsek, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció részéről kijelentette: „Negyven éve imádkozunk ezért az egységért, és nem is vártuk, hogy éppen most történjen meg. Ez a Szent Lélek munkája.” Canterbury és Westminster érsekeinek közös nyilatkozata pedig megerősíti, hogy a mostani lépés véget vet a bizonytalanságnak mindazon anglikán csoportok számára, akik nagyobb egységet kívántak a katolikus egyházzal. „A két egyház jelentős közös vonásokat mutat hitben, doktrínákban és szellemiségben”, így a hivatalos párbeszéd tovább folytatódik.
Megfigyelők számára nem egyértelmű, miért éppen most tette meg ezt a lépést Róma, bár többen felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy a női püspökök és a homoszexualitás kérdése olyan mély megosztást hozott az anglikán egyházba, hogy annak kihasználása számos új hívőt hozhat a katolikus egyháznak. Az ajánlat az angliai egyházra lehet a legnagyobb hatással, ahol a liberális teológiai reformoknak jelentős konzervatív ellenzéke van. Szakértők szerint ezek a hívők – és sokan mások, például az ausztrálok is – azért fognak csatlakozni a katolikus egyházhoz, mert máshová nem tudnak menni. Némelyek már olyan messzire is elmennek, hogy a hívek tömeges elvándorlása esetén templomépületek fölötti tulajdonjogi vitákat vetítenek előre. XVI. Benedek pápa egyébként 2010-re tervezi angliai látogatását.
Az Egyesült Államokban kevésbé teremtett éles helyzetet a pápai bejelentés, mivel a konzervatív irányvonal ottani képviselői már korábban szakítottak az anglikán egyház amerikai megfelelőjének tekinthető episzkopális egyházzal, és Észak-amerikai Anglikán Egyház néven megteremtették saját istentiszteleti rendjüket (bár egyes csoportjaik elismerik a női püspököket is). Számukra a katolikus egyház ajánlata kisebb vonzerőt jelent. Két vezetőjük, Martyn Minns püspök és Robert Duncan érsek várakozása szerint nem sokan fognak átlépni a katolikus egyházba, mivel túlságosan is nagyok a teológiai különbségek. „Én nem akarok római katolikus lenni – jelentette ki Minns. – Volt már egy reformáció, talán emlékeznek rá.”
Lord Carey korábbi canterbury érsek döbbenten vette tudomásul, hogy utódja csak a római bejelentést megelőző hétvégén értesült a készülő pápai lépésről. Carey úgy véli, hogy Williamsnek, aki a jövő hónapban a Vatikánba látogat, mindenképpen ki kell fejeznie elégedetlenségét, amiért nem vonták be az előzetes konzultációkba, sőt saját tanácsadói eleinte tagadták, hogy a megbeszélésekre egyáltalán sor került, amikor a Sunday Telegraph elsőként beszámolt a hírről. Carey arra figyelmeztet, hogy az anglikán egyház és a Vatikán közötti jó viszony forog kockán.

Olvasson tovább: