Kereső toggle

Miben hitt Darwin?

200 éve született az evolúció atyja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Darwin születésének kétszázadik, A fajok eredete megjelenésének százötvenedik évfordulója állásfoglalásra késztette a keresztény egyházakat is, különféleképpen értékelve vagy nem értékelve a kortárs tudományos szemléletre legnagyobb hatást gyakorló tudóst.

Az ünnep hajnalán az anglikán egyház jól érzékelhetően próbálja újra értelmezni viszonyát elkóborolt egyházfiával, köszönhetően talán annak a trendnek is, hogy Darwinról ebben az évben az egyházaknak is csak jót szabad mondaniuk. Ennek megfelelően az anglikán egyház hivatalos honlapján külön oldalon foglalkozik azzal, milyen is volt Darwin kapcsolata a helyi egyházzal Downe-ban, ahol mintegy negyven évet élt. E szerint a tudós részt vett a parókia számos jótékonysági tevékenységében, például a helyi iskola, valamint a Szén és Ruha Alap finanszírozásában. Harminc éven keresztül pénztárosa volt a helyi önsegélyző körnek, de részt vett a szintén az egyház keretein belül működő „baráti klub" megalapításában is. A gazdag jótékonysági tevékenységek mellett a tudós hitével kapcsolatban az egyház úgy fogalmaz, hogy bár személyes hitét elvesztette, sohasem fordult az egyház ellen.

Darwin saját bevallása szerint negyvenéves korában vesztette el a hitét, magát agnosztikusként jellemezte. Levelezésében egy helyen kijelentette: „Sajnálom, de nem hiszek a Bibliában, mint isteni kinyilatkoztatásban, éppen ezért Jézus Krisztusban sem, mint Isten Fiában." (Mindezek ellenére sokáig tartotta magát az a történet, hogy Darwin a halálos ágyán egy evangélista hölgy hatására mégis visszatért a hithez. Lánya azonban ezt egyértelműen cáfolta, mondván, hogy Darwin az illetővel nem találkozott, egyetlen állítását sem vonta vissza, és agnosztikus maradt.)

Downe-ban Darwin baráti kapcsolatot ápolt a helyi parókia vezetőjével, John Brodie tiszteletessel. Brodie szinte rajongott Darwinért, és az anglikán egyház 1878-as dundee-i kongresszusán a püspökök előtt a következő szavakkal védelmezte: „Abban a megtiszteltetésben lehet részem, hogy Európa első számú természettudósával lehetek baráti kapcsolatban. Alapos megfigyelő, semmit sem mutat be tényként, amit ne vizsgált volna meg részletekbe menően. Meg vagyok győződve arról, hogy ha egy nap olyan ténnyel találkozna, amely ellentmond kedvelt elméletei egyikének, az a nap nem múlna el anélkül, hogy ezt nyilvánosságra hozza. Egyetlen szót sem láttam az írásaiban, amely vallásellenes lenne. Természettudósként a saját útját követi, és hagyja, hogy Mózes megvédje saját magát."

A helyi egyházkerülettel való jó kapcsolat felemlegetésénél azonban még tovább megy az anglikán egyház Darwin értékelésekor. Malcolm Brown, az anglikán egyház missziós és külkapcsolatokért felelős igazgatója A jó vallásnak jó tudományra van szüksége című írásában az egyház nevében bocsánatot kér Darwintól. „Születésed után kétszáz évvel az anglikán egyház bocsánatkéréssel tartozik neked azért, hogy félreértettünk, és első reakciónk rossz volt, amely arra bátorított egyeseket, hogy továbbra is félreértsenek. Az elismertségedért folytatott harcnak nincs vége, és a probléma nemcsak a vallásos ellenkezőkkel van, hanem azokkal is, akik hamisan formálnak jogot rád saját érdekeik érvényesítése során.

A jó vallásnak konstruktívan együtt kell működnie a jó tudománnyal, és bátorkodom azt állítani, hogy ennek az ellenkezője is igaz." Az anglikán egyház Darwinhoz fűződő megváltozott viszonyát mutatja az a tény is, hogy február 15-én ünnepi istentiszteletet tartanak majd a természettudós emlékére.

A Vatikán ennél távolságtartóbban foglalkozik a Darwin-bicentenárium kérdésével. Ünnepi misére biztosan nem fog sor kerülni, lesz azonban ehelyett március elején egy konferencia Rómában, amelyen teológusok és tudósok kritikai megközelítéssel veszik górcső alá Darwin örökségét. A konferencia bejelentésekor Gianfranco Ravasi, a Vatikán kulturális minisztere óvatosan fogalmazott az intelligens tervezésről, mondván, keresztények milliói hisznek benne, és megvan az az érdeme, hogy nem veti el a természetes szelekcióval kapcsolatos megfigyeléseket, ahogyan azt a kreacionizmus tette. Giuseppe Tanzella-Nitti teológus azonban kritizálta az elméletet, kijelentve, hogy az empirikus eszközökkel akarja kimutatni a teremtő hatalom létezését.

A márciusban megrendezendő konferencián talán világosabbá válik a katolikus egyház véleménye Darwin munkásságával kapcsolatban. Bár 1996-ban II. János Pál azt állította, hogy az evolúcióelmélet több mint hipotézis, a Vatikán álláspontját az evolúció elméletével kapcsolatban továbbra is egyfajta kettősség jellemzi. A hivatalos megközelítés szerint az evolúció Isten módszere a teremtés során. XVI. Benedek írásaiból azonban kiderül, hogy a pápa szerint az ember létezésének isteni eredete van. Beiktatási miséjén hangzott el híressé vált mondata, miszerint „az ember nem az evolúció jelentéktelen mellékterméke".

Olvasson tovább: