Pio atya biztos üzlet

Az egyházi tisztségviselők Padre Pio halálának negyvenedik évfordulója alkalmából még március elején nyitották fel a sírt, hogy meggyőződjenek a holttest állapotáról, s a zarándokok közvetlenül imádkozhassanak hozzá. A holttestet az elmúlt két hónap során készítették fel a mostani bemutatásra.
„A lélegzetem is elakadt – ismerte el tévériportereknek egy hatvanas hölgy. – Pontosan olyan, mint amilyennek emlékeztem rá.” Márpedig Padre Pio testét nem tartósították különleges eljárással: testébe formalint fecskendeztek, hogy a temetéséig megőrződjön, amíg a hívők leróják előtte kegyeletüket. A tetem a fejet kivéve viszonylag jól megőrződött, Pio atya erősen bomlásnak indult arcát azonban egy élethű szilikonmaszk pótolja – a világhírű londoni Madame Tussaud Panoptikum szakembereinek bizonyára jólesett az elragadtatott hívők elismerése. Pio atya egykor sokat csodált tenyereit – akárcsak éltében – ujjatlan kesztyűk takarják (ezek másolatai a templom körül kétezer forintos áron kaphatók, a feleennyit kóstáló Padre Pio-hógömbök mellett). A kihantolás szemtanúi szerint a holttesten nincs nyoma a stigmáknak, azok ugyanis röviddel Pio atya halála előtt nyomtalanul eltűntek.
Az 1887-ben született Francesco Forgione már pásztorfiúként látomásokat tapasztalt meg, melyek hatására 1903-ban szerzetesi csuhát öltött. Hét évvel később pappá szentelték, majd 1916-ban San Giovanni da Rotondóba helyezték, ahol haláláig élt. A fiatal, rendkívül ájtatos papnak 1911-től újabb különös megtapasztalásai támadtak. „A múlt éjjel történt valami, amit nem tudok megmagyarázni, és nem is értek – írta egyik barátjának –, a tenyerem közepén egy pénzérme méretű vörös folt jelent meg, és heves fájdalmakat okoz.” Stigmáinak – amelyek a lábaira és egyik oldalára is átterjedtek – hamarosan hírük kelt, és számos zarándokot vonzottak. Mi több, Pio atya állítólag levitációra és bilokációra is képes volt – vagyis hatalmában állt, hogy felemelkedjen a földről, s akár egyidejűleg két helyen is megjelenjen –, emellett magával az ördöggel is birkózott cellájában, a vezeklőknek pedig alkalomadtán még a gyónás előtt felsorolta bűneiket. Szentté avatásánál azonban mindennél többet nyomott a latba a több mint ezer csodás gyógyulás, amelyet a szerzetesnek tulajdonítanak.
A néhai Pio atya tehát nem ok nélkül a legnépszerűbb szent Olaszországban. A Famiglia Cristiana című katolikus lap felmérése szerint Olaszországban többen imádkoznak hozzá, mint bárki máshoz az égiek közül – beleértve Szűz Máriát és Jézust is. Közvélemény-kutatási eredmények szerint minden második olasz a kapucinus szerzeteshez fordulna, ha természetfölötti segítségre szorulna.
A Vatikánban azonban hosszú időn keresztül ambivalens módon ítélték meg a pap-barátot, és sokan kétségbe vonták sebeinek és misztikus elhivatottságának valódiságát. Maga XXIII. János például szenzációhajhász szemfényvesztőnek és szoknyavadásznak tekintette. Az egyik vatikáni orvosszakértő is hasonló látleletet adott: „elvakult, öncsonkító lelkibeteg, aki kihasználja az emberek hiszékenységét” (lásd keretes írásunkat). A minden más pápánál több szentet avató II. János Pál pápa azonban (akit még 1940-ben a stigmatizált szerzetes meggyóntatott és megáldoztatott) merőben más véleményen volt, és az 1968-ban, nyolcvanegy éves korában elhunyt Pio atyát 2002-ben szentté avatta. A Szentszék a modern korban – II. János Pál pápa előtt – erős gyanakvással tekintett a csodákra és a csodatevőkre, XVI. Benedek személyében pedig – úgy tűnik – ismét „racionálisabb” pápa ül Péter trónján; legalábbis az egyházmegye érseke mindeddig hiába kérlelte, hogy keresse fel a zarándokhelyet, a Vatikán közölte: egyelőre nincs tervbe véve pápai látogatás a szent koporsójához.
A szent kihantolásának ellenzői a helybéli érsek szemére vetik, hogy csupán marketingfogásról van szó. A közszemlére tételt élesen bírálta a Pro Padre Pio Egyesület, amely a múlt hónapban halottgyalázás és kegyeletsértés miatt bírósághoz is fordult. San Giovanni Rotondo és a környező települések önkormányzatai nem is rejtik véka alá, hogy reményeik szerint Padre Pio teste hívők tömegeit vonzza majd – no és a pénztárcájukat.
San Giovanni Rotondo bevételeinek több mint ötven százaléka ugyanis Pio atya kultuszának köszönhető: a foglalkoztatottaknak körülbelül a fele közvetlenül vagy közvetve a szentnek köszönheti megélhetését. A környéken több mint száz szálloda, ugyanennyi étterem és több tucat nagy területű parkolóhely található, a faluba egy-egy jól sikerült hétvégén akár ötszáz autóbusz is érkezik. Az utóbbi években azonban a Padre Pio iránti érdeklődés egyre lanyhult.
„Dél-Itália Las Vegasa válságban van” – kommentálta a helyzetet az olasz média, miután több szálloda és szuvenírüzlet is kénytelen volt bezárni. Az üvegkoporsó bemutatása óta azonban mintegy 750 ezren foglaltak szállást a környéken, a teljes évben pedig már hatmillió látogatóra lehet számítani. S ha a forgalmat sikerül fenntartani, a falu a közszemlére tétel hat hónapja után is a világ egyik legjelentősebb búcsújáróhelye maradhat.