Kereső toggle

Tömeggyilkosból igehirdető

Villamosszék vár a bűnbánó tábornokra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Joshua Milton Blayee egykori rettegett libériai hadúr önszántából tért
vissza hazájába, hogy a háborús bűnöket vizsgáló Igazság és Megbékélés
Bizottsága előtt vallomást tegyen. A gyermekként fausti alkut kötő Blayee
valamikor tömeges emberáldozatokat végző varázsló hírében állt – ám egy napon
váratlanul látomása volt Jézus Krisztusról. Libériában halálbüntetés vár a
húszezer ember haláláért felelős volt tábornokra.



Blayee rettegett hadúr volt egykor

1996-ban történt, hogy egy nő – állítólag mások megmentése érdekében – saját
gyermekét ajánlotta fel Blayeenak az emberáldozat céljára. „Még véres volt a
kezem az áldozat bemutatásától, amikor megjelent előttem Jézus, és azt mondta:
ne legyél többet a Sátán szolgája!” – mondta az egykori hadúr a monroviai
városházán tartott meghallgatáson.

Blayee – aki a háborút követően Ghánában telepedett le – elismerte, hogy
kegyetlenségükről hírhedt harcosaival összesen mintegy húszezer embert
gyilkoltak meg. A 37 éves milíciavezér bizarr szokása szerint rendszerint
anyaszült meztelenül harcolt. Blayee számos gyermeket szervezett be és tett
gyilkológéppé – az áldozatok holttestével való játék volt a fiatalok
bátorságpróbája. Emberei kannibálok is voltak: időről időre megették az
áldozatok szívét. Az AP hírügynökségnek adott interjújában Blayee elmondta:
azért vallotta be a gyilkosságokat, mert szerinte a bocsánatkérés segít a múlt
sebeinek begyógyulásában.



...ma pedig prédikátor

„Már régóta keresem a lehetőséget arra, hogy nyilvánosságra hozzam az
igazságot a múltammal kapcsolatban. Valahányszor elmondom valakinek, mindig
megkönnyebbülök” – állítja Blayee, aki a bizottságnak elmondta: 1982-ben,
tizenegy évesen avatták törzsi varázslóvá. A szertartás során emberölésre is sor
került. A férfi felidézte, hogy még gyermekként törzse tagjaival együtt átadta
Libériát és önmagát egy Adzsagbehweh nevű gonosz szellemnek. A rituálé során egy
domboldalon szimbolikusan eltemették Libéria nemzeti lobogóját és pecsétjét.

„Legalább húszezer embert áldoztunk fel neki” – mondta Blayee, aki bevallása
szerint rendszeres kapcsolatban állt a szellemmel. „Időről időre vért kívánt, én
pedig minden hónapban mutattam be emberáldozatokat. Mindig annyit, amennyit
akart – mindezt azért, hogy különleges hatalomra tegyek szert.” Blayee elmondta,
hogy időszakonként rituális mészárlásokat rendeztek, amelyek során legalább
harminc embert áldoztak fel.

Az 1970-ben született Blayee meg van győződve arról, hogy a sátáni alku során
szerzett mágikus erejének köszönhette harci sikereit. Nem fogtak rajta az
ellenséges golyók, képes volt 15 másodperc alatt láthatatlanná válni, és
természetfeletti védelem alá tudott helyezni embereket.

Az egykori milicista-varázslóra politikai körökben is felfigyeltek. Az
államhatalommal végül egyezséget kötött: szellemi védelem alá helyezi őket, ha
cserébe emberáldozatokat végezhet. Még Samuel Kanyon Doe egykori libériai elnök
is igénybe vette a szolgálatait: az elnöki rezidencián szertartásosan elásott
mágikus amulett volt hivatott megóvni Doe-t ellenségeitől. Blayee praktikái
azonban ezúttal nem váltak be: az elnök 1990-es brutális megkínzása és kivégzése
láttán döntött Blayee úgy, hogy véres bosszúhadjáratra indul.

Blayee a bizottság előtt elmondta: akcióba kezdett, hogy Libéria felszabaduljon
a Sátán hatalma alól. 2007-ben ismét ellátogatott arra a helyre, ahol egykor a
gonosz erőkkel szövetségre lépett, ezúttal azonban azért, hogy „Jézus Krisztus
vérébe vetett hittel” szembeszálljon velük. A egykori milicista elmondta, hogy
vezetésével országszerte már több mint ötven nehézsúlyú bűnöző hirdeti az
evangélium üzenetét embertársainak. Blayee hatékony tevékenységéről tanúskodott
Allen Nicholas, a Libériai Nemzeti Hazafias Front (NPFL) egykori milicistája is,
aki szintén vallomást tett a bizottság előtt. Nicholas elmondta: Blayee 2007.
augusztus 24-én Krisztushoz vezette, aminek hatására elállt előzetes tervétől,
hogy négy ellenségét meggyilkolja.

„A libériai embereknek azt szeretném mondani, hogy nagyon, de nagyon sajnálom
mindazt, amit tettem. Kérem, bocsássatok meg nekem. Az ördög befolyása alatt
álltunk, amikor ezeket a szörnyűségeket elkövettük. Nagyon, nagyon sajnálom” –
mondta a meghallgatáson Blayee, aki leszögezte: más emberré lett, és soha sem
fog visszatérni a korábbi életéhez.

Habár kegyelmet kért, Blayee elmondta, hogy sorsát a bizottság kezébe teszi. A
döntés meghozataláig pedig folytatni kívánja az igehirdetés munkáját. „Szeretnék
tovább dolgozni, amíg nappal van, hiszen az éjszaka számomra bármikor elérkezhet
– a börtön, a villamosszék, az akasztás vagy bármilyen más büntetés formájában –
mondta az evangélista, és hozzátette: – A megbocsátás és a megbékélés az
egyetlen megoldás.”

Véres függetlenség

Libéria partvidéke a 15. századtól vált ismertté az európai (portugál)
hajósok előtt. A 16–18. század között a kikötőket folyamatosan
rabszolgakereskedők dúlták fel. 1822-ben kezdődött az Amerikában felszabadított
rabszolgák letelepítése a területre, majd a bevándorlók telepeinek egyesítése
által alakult meg 1847. július 26-án Libéria, amely sokáig Nyugat-Afrika
egyedüli független állama volt.

Libériában az erőszak 1979-ben vette kezdetét, amikor a nagyszabású
tüntetések során a rendőrség több tucat tüntetőt megölt. A következő évben
William Tolbert elnökkel szemben az írástudatlan Samuel Kanyon Doe őrmester
sikeres katonai puccsot hajtott végre. Doe utasítására az előző kabinet tagjait
a tengerparton oszlopokhoz kötözve kivégezték. A katonai puccsot követően
Libériában 25 éven keresztül tartó békétlenség vette kezdetét. 1989-ben Charles
Taylor, Doe korábbi munkatársa, gerilláival támadást intézett a főváros ellen.
Doe-t meggyilkolták. Taylorék 1991-ben fegyverszünetet kötöttek Prince
Johnsonnal, aki szintén aspirált az elnöki székre, és átmenetileg Amos Sawyert
nevezték ki elnöknek . 1992-ben azonban újra harcok kezdődtek. 1993-ra az ország
szinte kettészakadt, keleten Taylorék, nyugaton Johnsonék irányítottak. 1996-ban
ugyan szabad választásokat tartottak, amelyből Taylor került ki győztesen, de az
országban folytatódott a polgárháború. Három évvel később Taylort ellenfelei
elűzték az országból, és az egykori lázadó parancsnokkal szemben jelenleg a
Hágai Nemzetközi Bíróságon eljárás folyik. Taylort azzal vádolják, hogy hatalma
idején véres konfliktust robbantott ki a hazájával szomszédos Sierra Leonéban,
és fegyverekkel, illetve pénzzel támogatta a lázadó Egyesült Forradalmi Frontot.
A 14 éven keresztül, egészen 2003-ig tartó libériai polgárháború során összesen
mintegy kétszázötvenezer ember vesztette életét.

Már évek óta az ENSZ katonái próbálják fenntartani a részleges rendet az
országban, eddig kevés sikerrel.

Olvasson tovább: