Kereső toggle

Világszenzáció az őssejtkutatásban

Megoldották az etikai aggályokat?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Áttörés történt az őssejtkutatás területén: japán és amerikai kutatók
egyidejűleg jelentették be az elmúlt héten, hogy felnőtt testi sejteket
embrionális őssejtekké alakítottak át. A módszer új dimenziót nyit a
gyógyításban: így ugyanis az eddiginél egyszerűbb módon lehet őssejtekhez jutni,
amelyeknek segítségével elhalt sejteket, szöveteket lehet majd pótolni.

A japán és amerikai kutatók sejtszintű „időgépet” készítettek, felfedezésük
lényege ugyanis, hogy felnőtt testi sejteket négy gén segítségével embrionális
őssejtekké alakítottak át. A két kutató egymástól független felfedezése
mérföldkőnek számít az őssejtkutatásban, a módszer segítségével ugyanis úgy
lehet embrionális őssejteket izolálni, hogy ahhoz nincs szükség egy valóságos
embrióra. Ez pedig megoldást jelent azokra az etikai problémákra, amelyek miatt
az embrionálisőssejt-kutatások az Egyesült Államokban eddig nemigen jutottak
állami kutatási támogatásokhoz. Az embrionális őssejtek izolálásához mindeddig
humán embriókra volt szükség, amelyek a folyamat során elpusztulnak, ez pedig
nagyon sokakból – vallási felekezetekből, civil szervezetekből és kormányokból
is – erős ellenállást vált ki.

A felfedezésnek köszönhetően megoldódik a betegspecifikus őssejtek izolálásának
a kérdése is. Annak érdekében ugyanis, hogy a beteg saját genetikai állományának
megfelelő őssejteket izoláljanak, az eddig elméletileg elfogadott módszer
szerint először gyakorlatilag létrehozták volna az illető klónját, és a kapott
embrióból izolálták volna az őssejteket (a gyakorlatban ez a módszer még nemigen
működött). 2005-ben dél-koreai kutatók bejelentették, hogy klónozás segítségével
betegspecifikus embrionális őssejteket izoláltak, de később kiderült, hogy ez
nem volt igaz (lásd keretes írásunkat).



James Thomson, a Wisconsin Egyetem kutatója

Fotó: Jeff Miller, UW-Madison University Communications

Jelen módszer segítségével minderre nincs szükség, és ezzel számos komoly
probléma elkerülhető: nincs szükség ugyanis a nehezen beszerezhető petesejtre,
nem kell klónozni, és azzal, hogy például egy bőrsejtet alakítanak embrionális
őssejtté, megoldódik a betegspecifikusság kérdése is – könnyebb ugyanis a
betegtől bőrsejtet szerezni, mint klónozni őt.

Sinja Jamanaka, a kiotói egyetem kutatója a tavalyi évben már egereken
bizonyította elméletének helyességét: módszerének egyetlen hátránya, hogy a
géneket vírusok segítségével juttatta be a sejtbe, illetve egy rákgént használt
az átprogramozáshoz, ennek köszönhetően az egerek mintegy húsz százaléka rákos
lett, tehát a módszer csiszolásra szorul.

A japán kutatótól függetlenül hasonló módszert dolgozott ki James Thomson, a
Wisconsin Egyetem kutatója, aki 1998-ban elsőként izolált embrionális
őssejteket. Az amerikaiak módszere tehát csak a transzformáláshoz használt gének
kiválasztásában különbözött a japán kutatókétól.

Az egereken végzett kísérletek sikere után Sinja Jamanaka a módszert
változatlanul hagyva emberi sejtekkel kísérletezett, és kereskedelmi forgalomban
kapható sejteket próbált embrionális őssejtekké transzformálni, így lett egy
harminchat éves nő arcbőrének sejtjéből végül embrionális őssejt. Ehhez azonban
– versenytársainak leheletét szinte a nyakán érezve – napi 12-14 órát dolgozott,
és a korábban becsült évek helyett végül néhány hónap alatt új távlatot nyitott
az orvostudományban.



Sinja Jamanaka

Elméleti kiskáté

Az őssejteket két nagy kategóriába – felnőtt és embrionális – lehet sorolni
attól függően, hogy milyen típusú sejtekké tudnak alakulni.

A felnőtt őssejtek átalakulási képessége erősen korlátozott, és csak egy vagy
néhány típusú testi sejtté tudnak differenciálódni. Ennek megfelelően
különböztetünk meg unipotens vagy multipotens őssejteket. Jelentőségük
korlátozott átalakulóképességük ellenére igen nagy: a vérképzésben részt vevő
hematopoetikus őssejtek például vörös vértestekké, fehér vérsejtekké és más
véralkotókká tudnak transzformálódni. Az elmúlt években a felnőttőssejt-kutatás
területén számos fantasztikus eredmény született: idegi őssejtek átvették a
csontvelői őssejtek szerepét egerekben, csontvelőőssejtek szívizomsejtekké
alakultak, idegi őssejtekkel sikerült csökkenteni a Parkinson-kór tüneteit
majmok esetében.

Az embrionális őssejtek átalakulási képessége jelentősen meghaladja a felnőtt
őssejtekét, szinte bármilyen sejtté át tudnak alakulni. Ezeket pluripotens
sejteknek nevezzük. Pluripotens sejteket az embriófejlődés negyedik-ötödik
napjára kialakuló blasztocitában találhatunk. Az embrionális őssejteknek van egy
másik osztálya is – a totipotens sejtek –, amelyeknek átalakulási képessége
korlátlan, ezek azonban az embriófejlődésnek a legkorábbi szakaszában vannak
csak jelen, mindössze néhány osztódásig.

Olvasson tovább:

  • Híres perek, meghasonlott abortuszikonok

    Az Egyesült Államok abortuszszabályozásában több kulcsfontosságú ügy esetében súlyos visszaélések és eljárásjogi hibák történtek; és több Legfelsőbb Bírósági döntés főszereplője később életpárti lett, vagy már eleve az volt. Róluk azonban mélyen hallgat az abortuszpárti tábor, ahogy azokról a...

  • Muszlim imám: Jeruzsálem nem a mi szent városunk

    Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám szempontjából már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet, mint azt egy január végén megjelent tanulmány...

  • Az is ember, aki lesz csupán ember

    Az ókori világban – csakúgy, mint napjainkban – a művi terhességmegszakítás megítélése hatalmas vitákat gerjesztett az orvosok, jogászok és teológusok körében. A közismert nevén abortusznak nevezett eljárás a latin ab igekötő és az orior ige összekapcsolásából született kifejezés, amelynek eredeti...