Kereső toggle

A gyávaság új rémtetteket szül

Aggasztó tendencia Európában: ne emlegessük a múltat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt
áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit
oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több
tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani
a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról,
hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében
megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről. A téma iránti
közömbösség és passzivitás más európai országokban is növekszik, miközben a
fiatalokat az interneten keresztül igényesen kivitelezett antiszemita,
holokauszttagadó honlapok százai veszik célba.



Fotó: Somorjai László

„Egyes tanárok nem szívesen beszélnek a második világháborús atrocitásokról,
mivel attól félnek, hogy feldúlják azoknak a diákjaiknak az érzéseit, akiknek a
hitéhez hozzátartozik a holokauszttagadás” – áll a brit oktatási minisztérium
április elején kiadott jelentésében. Félreértés ne essék: az idézet nem muszlim
vallási iskolákról, hanem brit közoktatási intézményekről szól. A tanárok a
politikai korrektség jegyében úgy ítélték meg, hogy nem zavarhatják össze a
fiatalok kialakulóban lévő világnézetét még akkor sem, ha az nyilvánvalóan
hazugságokra épül. Ha otthon a szülők vagy a mecsetben az imám azt tanítja, hogy
a holokauszt soha nem is létezett, akkor ebbe az iskolának nincs joga
beleszólni. A minisztériumi jelentés szerint hasonló megfontolásokból mellőzik
számos vegyes etnikumú iskolában a keresztes háborúk történelmének taglalását
is, mondván: az „ilyen tanórák anyaga gyakran ellentétben áll a helyi mecsetben
tanultakkal”, továbbá a tanárok „tartanak attól, hogy a muszlim diákok
antiszemita és Izrael-ellenes reakciókat fejezhetnek ki az osztályteremben”.

Nemcsak a tanárok, hanem brit egyházi vezetők is úgy érzik, hogy ideje
nagyobb tiszteletet tanúsítani antiszemita államférfiak véleménye iránt. A
londoni The Times cikke az egyik vezető anglikán püspököt idézi, aki szerint
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök „az erkölcsi és szellemi értékek” iránti nagyobb
megértésről tett bizonyságot a túszügy kapcsán, mint a magukat kereszténynek
valló brit politikai vezetők.

Michael Nazir-Ali rochesteri püspök szerint a brit katonák szabadon bocsátása
azt mutatta, hogy az iráni elnök számára fontosak a spirituális értékek, ezért
bocsátott meg a foglyoknak „Mohamed próféta születésnapja és Krisztus
megfeszítésének ünnepe kapcsán”.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Thomas Burns katolikus tábori püspök is, aki
szerint az iráni elnök kegyelmi gesztusa a „jó cselekedetekben megnyilvánuló
hit” példája volt, amely Ahmadinezsádnak a „megbocsátó Istenben való hitére
utal”.

A püspökök nem beszéltek arról, hogy a katonák elrablásának milyen spirituális
üzenete volt, mint ahogy hallgattak arról is, hogy a példaképpé emelt iráni
elnök beszédeiben rendszeresen megígéri Izrael eltörlését, a holokauszttagadók
számára pedig néhány hónapja nemzetközi konferenciát rendezett.

Március végén a Berliner Zeitung számolt be a német főváros egyik
rendőrakadémiáján történt antiszemita incidensről. A főiskola egyik osztálya
kollektíven bejelentette, hogy nem kíván megemlékezni a holokausztról. A kadétok
egy része a náci időszakról szóló – amúgy Németországban kötelező – tanórán „a
zsidók gazdagok” beszólással fejezte ki nemtetszését. Az incidensnek tanúja volt
egy 83 éves holokauszttúlélő, Isaac Becher is, akinek a szüleit és két testvérét
náci munkatáborban gyilkolták meg. Becher húsz év óta tart előadásokat
rendőröknek a vészkorszakról. A rendőrakadémia szóvivője az újságcikket követő
botrányra utalva közölte, hogy a renitens osztály számára tanulmányi kirándulást
szerveztek a ziekenhuizeni koncentrációs táborba, valamint az érintetteknek
különórákat kell venniük a „rendőrségnek a holokausztban betöltött szerepéről”.
Az eset kapcsán a Bundestag alelnöke, Wolfgang Tirza arra figyelmeztetett, hogy
fel kell lépni a radikális jobboldali aktivistáknak a rendőrségbe történő
beszivárgásával szemben. „Már a gondolat is veszélyes, hogy az antiszemitizmus
szelleme terjedőben van a német rendőrségben” – mondta Tirza. Stephan Kramer, a
németországi zsidó szervezetek főtitkára szerint azonban más német
közintézményekben is hallott már hasonló megjegyzéseket, ami azt jelzi, hogy 65
évvel az európai zsidóság teljes megsemmisítéséről döntő wannseei konferencia
után a judeofóbia nem tűnt el a német társadalomból.

Olvasson tovább: