Elah völgye, ahol Dávid és Góliát megvívta párbaját Fotó: Reuters
Az egykori filiszteus "ötváros" egyikének, Gáthnak helyén több mint egy évtizede folyó ásatások vezetője, Aren Meir a múlt héten meglepő felfedezéssel rukkolt elő. Az egyik kiásott cserépdarabon észrevette a föníciai betűkkel írt LWT vagy LWT szót, amely a Góliát név sémi megfelelője. Meir, a Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem tanszékvezető régészprofesszora úgy kommentálta a leletet, hogy az "ékes bizonyítéka annak, hogy a Bibliában előforduló Góliát név nem valami kései irodalmi fikció". Tell es-Safiban, az egyik kutatóárokban két méter mélyen került elő a cserépdarab, amely valószínűleg egy tál töredéke. Az edényt formája alapján körülbelül i. e. 900 körülre datálják a régészek, vagyis mintegy száz évvel a nevezetes párbaj: Dávid és Góliát összecsapása után keletkezhetett. A váratlan felfedezéssel kapcsolatban Aren Meir rögtön hozzáfűzte a sajtó munkatársainak: "Nem Góliát koponyáját találtam meg, homloka közepén egy lyukkal, hanem ez az első, filiszteus helyről származó, rá vonatkoztatható lelet, amely a történet szavahihetőségére utal." Az Egyesült Államokban született régész hamarosan egy ottani konferencián fog beszélni a legújabb leletről, amely lázba hozta a Biblia iránt érdeklődőket.
A most megtalált Góliát-cserép Fotó: Reuters
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »