Kereső toggle

Egy majdnem elfeledett kisebbség Romániában

Magyarul tanulnak a csángók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Csángó magyar, csángó magyar,

Mivé lettél csángó magyar?

Ágrólszakadt madár vagy te,

Elvettetve, elfeledve. 

(Részlet a csángó himnuszból)



A Kárpátokon túl, Moldvában élő magyarokat mindenki csak csángó néven tartja számon. A tudományos életbe és a köztudatba így vonult be a Bákó megyei magyarság, amelynek az eredetét homály fedi. A román magyarázat szerint elmagyarosított románok a csángók, míg az erdélyi történelem székely magyaroknak tartja őket. A vita, amelynek a csángók sajnos csak vesztesei voltak, évszázadok óta tart. Mára több, sikeresnek beharangozott kezdeményezés fulladt kudarcba, amely a csángók anyanyelvének, identitásának megmentését célozta, de a legújabb romániai politikai változások nyomán ismét megújult a párbeszéd a csángók sorsáról. A kulturális autonómia-tervezet román kormány általi támogatása egy szebb jövő üzenetét hordozza Erdélyben és a Csángóföldön egyaránt.



Gyimesi csángó falu. Elszigetelt magányban Fotók: Somorjai L.

A csang/csáng ige származéka a csángó elnevezés. Az ige bolyongást, kószálást, csavargást, vándorlást, elkóborolást jelent. A népcsoport elnevezése világosan utal a csángókat máig jellemző költöző, telepes életmódra. Történelmüket senki sem ismeri pontosan, legendák lengik körül eredetüket. A csángók egy része 1764-ben, a mádéfalvi veszedelem után "csángált" el Székelyföldről az akkori Moldvába. 1764-ben, a vízkereszt utáni hajnalon több száz székelyt gyilkoltak meg Mádéfalván Bukov osztrák császári tábornok parancsára. Elsősorban azokat a férfiakat, akik ellenálltak az erőszakos határőr-szervezésnek. A veszedelem után több ezren menekültek el, elsősorban Moldvába. Más állítások szerint már a 14. század óta itt élnek a csángók, vagy talán még régebben, a honfoglaló magyarokkal érkeztek. 

Nincs is egységes csángó identitás. Sok székely-csángó faluban moldvai magyaroknak, a Szeret folyó mentén pedig csángóknak vallják magukat. Azokban a falvakban, ahol már csak románul beszélnek, gyakran nem is tudják, hogy ők magyar származásúak, és egyszerűen csak katolikusnak nevezik magukat. Ez különbözteti meg őket a környéken élő románoktól, akik ortodox vallásúak. 

Ugyancsak csángónak nevezik a Gyimes-szorosban és a Brassó közelében fekvő Hétfalu magyar etnikumú népességét, sőt a 18. század végén Bukovinába kivándorolt, majd onnan később a Kárpát-medencébe visszatelepített székelyeket is. Történelmileg helytálló az a nézet is, hogy a csángók ősei tervszer? magyar politikai elképzelés részeként érkeztek Moldvába. Feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzése, védelme volt. Az első moldvai határőr-települések legkorábban az 1241-42-es tatárjárás után létesülhettek. A 15. században a moldvai magyarok számát a Dél-Magyarországról ide menekült, az inkvizíció által üldözött huszita eretnekek is gyarapították.

A román felfogás ezzel szemben a moldvai csángókat a katolikus egyház által elmagyarosított románoknak tekinti. Ez az ideológiai indíttatásból született elmélet ma a csángók "visszarománosítását" hivatott szolgálni.

Sokasodás, vándorlás

A csángókat mindig a nagy család, a sok gyerek vállalása jellemezte, s jellemzi még ma is. A Moldvában élő csángók száma a demográfiai adatok szerint 1930 és 1992 között több mint kétszeresére nőtt. Moldva a szocialista iparosítás éveiben Románia legjelentősebb népességkibocsátó vidéke volt, s ekkor a románsággal együtt a moldvai csángók egy része is az erdélyi városokba és az ország iparvidékeire költözött. 

"Hej, Istenem, oltalmazóm-segedelmem, vándorlásban segítségem, ínségemben lágy kenyerem" – szól a csángók között ma is aktuális népdal. Budapesten egyes becslések szerint legalább háromezer csángó származású fiatal él és dolgozik, míg a diktatúra bukása után rengeteg fiatal kereste boldogulását Nyugaton, Franciaországtól Izraelig. 

A csángó falvakban a legutóbbi népszámlálási adatok szerint közel 300 ezer csángó magyar él, akik közül mintegy 100–150 ezren beszélik még valamelyik magyar nyelvjárást. Az iskolákban az elmúlt ötven évben csak románul lehetett tanulni. Románia uniós csatlakozási szándéka óta folyamatosan enyhül a helyzet, de átütő eredmény a magyar nyelv? iskolák létrehozása területén még nem történt eddig. A moldvai papok mintegy 180 ezer katolikust tartanak nyilván. 



Halmágyi Mihály. Muzsikája ma is fogalom 

Élmények és viszontagságok

Zoltán két éve folyamatosan tanítja a csángó gyerekeket magyarul Bákó megyében. Tapasztalatai szerint a magyar nyelvet elsősorban családi környezetben használhatják, hiszen iskoláikban, templomaikban ritkán szólalhatnak meg anyanyelvükön. 

Hosszú évszázadokon keresztül román környezetben, viszonylagos elszigeteltségben élve a moldvai magyarok hagyományosan régi életformát, szokásokat, népköltészetet őriztek meg – ami nekünk csodának tűnik. Szinte már elfeledett szavakat, mondatokat használnak. "Beszédüket, imádságaikat, dalaikat hallgatva a téli estéken rájöttem, mi felejtettünk el normálisan beszélni. Kifejezéseik tömörek, nincs bennük sallang és túlzás" – állítja Zoltán. 

A moldvai csángók vokális népzenéje mesze földről vonzza ide a kutatókat. "Régen a fonó volt a moldvai falvakban a fiatalok számára az egyetlen szórakozási lehetőség. Itt kezdődött az ismeretség, a barátkozás, az udvarlás, majd a párválasztás is. A guzsalyasban – ahogy ők nevezik – hosszú balladákat énekeltek. "Ma még a fiatalok közül sokan tudják és szívesen éneklik a hosszú, szebbnél szebb balladákat – mondja Zoltán. – Nem volt azonban könny? az első pár hónap. Titokban kellett tanítanunk, mert a hivatalos szervek nem vették jó néven, hogy a gyerekek délutánonként magyarul tanulnak. Az első télen, ha nem segítettek volna a rendkívül szegény falusiak, talán meg is fagyok. A fát behordták az udvarra, felvágták, és megtanítottak fűteni, mert bizony én teljes analfabéta voltam ezen a területen – emlékszik vissza Zoltán. – Egyedül azonban nem voltam, mert a régi ház, amit béreltem, őszre megtelt hívatlan vendégekkel. Az egerek a hideg elől mindenhova behúzódtak, hiába ütöttem minden lyukba dugót, reggelre újakat fúrtak. A gyerekek ragaszkodása és szeretete, ami a nyelvtanulás során egyre erősödött, kárpótolt mindenért. Délután kettő és három között jöttek, és amíg jó volt az idő, az udvaron tanultunk. Baj volt, hogy a nagyobbakat, a tizenkét év körülieket délután nem engedték tanulni, mert dolgozni mentek a mezőre. Az első évben szinte mindentől elzárt a tél, csak a rádiót tudtam hallgatni, ha bejött a Kossuth adó. Több barátommal együtt vágtunk neki a kalandnak, de egyikünk sem bánta meg ezt a két évet. Ráadásul egy szakmával gazdagodtam, ugyanis délelőttönként a falubeli pásztor hívott legeltetni a birkákat. Tudok fejni, tudok körmölni, meglátom, ha beteg valamelyik jószág. Ha az elmúlt éveimet kellene összegeznem, talán a Bákóban töltött két év volt a legszebb" – mondja Zoltán elégedetten.

Esélyek a templomtól az iskoláig

A csángó magyar közösség fennmaradását vezetői szerint jelenleg két súlyos veszély fenyegeti: a magyar nyelv? egyházi szertartások hiánya és a magyar tannyelv? iskolák megszüntetése. A mélyen vallásos csángók már többször fordultak a helyi római katolikus vezetőkhöz, de még közvetlenül a római pápához is, hogy küldjön nekik magyar papot, illetve engedélyezze, hogy ne a bukaresti egyházkerülethez, hanem a magyar gyulafehérvári érsekséghez tartozzanak, mivel szeretnének magyar nyelv?
istentiszteleten részt venni, és egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelni. A kérés azonban valamilyen okból eddig teljesíthetetlennek látszik. A Székelyföldről néha átjáró papokat nem engedték be a templomba misézni, ezért előfordult már az is, hogy a falu kocsmájában tartottak istentiszteletet.

A magyar nyelv? iskolarendszer az ötvenes években szűnt meg teljesen. A ma felnövekvő gyermekek közül nagyon kevesen beszélik az anyanyelvet. A kilencvenes évek elején komoly politikai vihart kavart a magyarnyelv-oktatás spontán módon történő megszervezése. A falusiak valakinek a lakásán találkoztak, és magántanároktól tanultak írni és olvasni. A helyi román hatóságok engedélyek hiányára, egészségügyi okokra hivatkozva próbálták ellehetetleníteni ezeket az összejöveteleket és félelemben tartani a csángókat. A román hivatalos szervek több ilyen jelleg? kezdeményezésben "budapesti ügynökök" tevékenységét vélték felfedezni. 

Az Európa Tanács a közelmúltban figyelt fel a csángók helyzetére, a csángó magyar nyelv és kultúra eltűnésének veszélyére. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ajánlást fogalmazott meg, miszerint támogatni kell a csángó kultúra fennmaradását, és lehetőséget kell teremteni a csángó magyar nyelv oktatására.

Olvasson tovább: