Kereső toggle

Új kabbala-babák

Madonnából Eszter?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Madonna, újabb nevén Esther, aki az utóbbi időben a zsidó ezoterikus misztika, a kabbala hívévé szegődött több hollywoodi sztárral együtt, szeptember végén Izraelbe utazott az őszi zsidó ünnepekre, ahol húszezres tömeggel éjszakai imaösszejövetelt tartott egy híres régi rabbi sírjánál. Ugyanezekben a napokban az irányzat hagyományos formáinak hívei is hasonló rendezvényeken vettek részt. E fiatalok körében egyre népszerűbb kultuszok értékelése a zsidóságot is megosztja, mivel sokan csak az obskurus babonaság újjáéledését látják benne. 



Madonna tanul... Fotó: Reuters

A marokkói származású Ifergan rabbi a túlnyomórészt nagyon szegény, egyszerű, észak-afrikai szefárd zsidó bevándorlók által lakott Netivot város temetőjében éjjel két órakor 120 ezer gyertya meggyújtásával, több mint ezer ember részvételével szintén imaösszejövetelt tartott édesapja, Baba Salom rabbi sírjánál – számolt be az eseményről a Jerusalem Post (The Heavens are Open). A rendezvényen megvásárolható volt Baba Salom aranyozott képe is 1800 sékelért (9000 Ft). 

Az eksztatikus állapotban lévő, tapsoló, éneklő tömegnek Ifergan ceremóniamestere, David Carfati kiáltása jelentette be: "A rabbi erőfeszítéseinek köszönhetően megnyíltak a mennyek, a caddikok (igazak) elfogadják imáinkat!" A gyertyák is az elhunyt caddikoknak szóló felajánlások, hogy járjanak közben Istennél, és válaszolják meg az egybegyűltek imáit. Az első sorokban tolószékben ülők, zokogó nők imádkoznak gyógyulásért, gyermekért, férjért. 

Mondják, hogy egy ízben egy fiú felállt a tolószékből, miután a rabbi megáldotta.

Ifergan, akit "A Röntgen" (Ha-Rentgen) néven becéznek, mivel állítólag egyetlen pillantással képes felmérni egy ember szellemi állapotát, és megmondani rá a megoldást, egyenesen Netanjahu volt miniszterelnök fiának bar-micvájáról (felnőtté avatásáról) érkezik az "ébredési összejövetelnek" nevezett rendezvényre, ahol a tömeg kezeit csókolgatva fogadja. Iszik egy pohárból, és a maradékot a népre locsolja. Életrajza szerint jó kapcsolatban áll az izraeli politikai és gazdasági élet számos vezetőjével. Madonnáról azonban még sohasem hallott: a klasszikus kabbala szerint nők nem is foglalkozhatnak ilyesmivel, nem zsidók még kevésbé. "Egy nőnek egyetlen hajtincse sem szabad, hogy a homlokába hulljon – csodálkozik –, hogyan is tudna tanulni akkor?"

Az ilyen éjjeli, tömeges imádkozások a rabbik sírjainál a népszerű kabbala legfőbb eseményei. "Ez a fajta kabbala nem elméleti jellegű, hanem az élő és elhunyt caddikok hatalmára, közbenjárására épül. Egyre népszerűbb, főként a szegényebb, észak-afrikai bevándorlók között. Személyes problémák megoldását keresik, gyógyulást, házasságot, a rabbik áldása vagy az általuk készített amulettek hatása által" – mondja dr. Boaz Huss, a Ben-Gurion Egyetem tanára.

Nem messze egy másik marokkói rabbi, Baba Szali (Jiszrael Abu-Hacéra rabbi) sírja található, amely szintén hasonló kultusz színhelye. Rokonának, Jaakov Abu-Hacérának pedig az észak-izraeli Cfátban (Safed), a hagyományos kabbala fellegvárában van a sírja, amelyre zsinagógát építettek. Itt az is szokás, hogy ebben a "szentélyben" alszanak, hogy álmukban megjelenjen nekik a rabbi és megválaszolja imáikat.

Erősen megosztja azonban a véleményeket mindez a zsidóságon belül és kívül egyaránt, ugyanis a mózesi Törvény kategorikusan tiltja és halálos bűnnek minősíti a halottak szellemeivel való kommunikációt, a sírok érintését pedig tisztátalan dolognak minősíti: "Ne találtassék teközötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se b?bájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titokfejtő, se halottidéző." (Mózes 5. könyve 18:10–11, Károli ford.) "És mindaz, a ki illeti a mezőn fegyverrel megöletettet, vagy megholtat, vagy emberi csontot vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig." (Mózes 4. könyve 19:16)

Dr. Boaz Huss szerint a népszerű kabbala felemelkedését annak a csendes "felkelésnek" köszönheti, amely a Sasz pártot is életre hívta, amellyel a szegény, európai értelemben iskolázatlan keleti szefárd zsidók megelégelték az Izraelt létrehozó askenázi (közép-európai) zsidóság cionista-szocialista, világi, racionalista világnézetének hegemóniáját. 

Madonna a kabbala ökumenikus, toleráns, modernebb, New Age-es irányzatát követi, amelyet Philip Berg rabbi neve fémjelez, izraeli bázisa a Tel Aviv-i Kabbalah Centre, de Los Angelestől New Yorkon át Londonig vagy ötven nyugati nagyvárosban megtalálható a székhelyük. Számos sztár: Britney Spears, Ashton Kutcher, Guy Ritchie, Demi Moore is felvette csuklójára a szemmel veréstől, mások rossz kívánságaitól védelmező vörös fonalat, a közismert kabbalista amulettet, mivel ehhez a vonalhoz nem csak zsidók csatlakozhatnak. Az izraeliek közül inkább a világi, középosztálybeli fiatalok kapcsolódnak ide, akik vonzódnak az ezoterikus misztikához, a "goa-típusúak", a "magukat keresők", ahogy Izraelben mondják. (A "goapartik" szintén nagyon népszerűek az izraeli fiatalok között – lásd keretes írásunkat.) 

Madonna a 20. század első felében élt Jehuda Aslag rabbi sírjánál tartotta imaéjszakáját. Aslag Ben Gurionnal, Izrael első miniszterelnökével is jóban volt, aki így írt róla: "Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy többször találkozhattam az áldott emlék? Aslag rabbival néhány éve Tel Avivban. Hosszú beszélgetéseket folytattunk a kabbaláról és a szocializmusról. Meglepett, hogy milyen következetesen ragaszkodik a kommunizmushoz. Többször megkérdezett: ugye kommunista rendszert fogunk bevezetni a zsidó állam megalapítása után." 

A Jerusalem Post két másik írásában (Kabbala for Cash, Co-opting Kabbalah) felhívja a figyelmet a kiterjedt amulettiparra, amelyből a Berg-féle New Age-es kabbala 5,5 millió dollárt keres évente, a Kabbalah Centre vagyona 14,5 millió, a rabbié pedig 20 millióra tehető. E misztika követői ugyanis hisznek a tárgyak mágikus erejében. Kapható amulett egészségért, a házastárs megleléséért, termékenységért, anyagi és személyes sikerért, angyalokkal való kommunikációs képességért, a korábbi reinkarnációk káros következményeinek csökkentéséért, szerelmi képességek fokozásáért, sőt az örök üdvösség megkönnyítéséért; valamint megáldott víz, amelyben a molekulák állítólagosan Dávid-csillag alakban rendeződnek, s így védelmet biztosítanak. Könyvet is vehetünk Válj olyanná, mint Isten! címmel. 

Ezt az irányzatot a többiek, különösen a két legfontosabb kabbalista központ, Jeruzsálem és Cfát magas szintű, komoly rabbijai lenézik és csalásnak tekintik, mondván, hogy felhígítja az ősi tant, valamint elítélik anyagi haszonszerzése miatt is. 

Ők, ellentétben Bergékkel, erkölcsileg is konzervatívabbak. A halott apjának szellemét kultiváló Ifergan is elítéli azokat a zsidókat, akik Indiába mennek szellemi élményt keresni, ahogyan az a fiatalok között mostanában divat (lásd keretes írásunkat), azt állítva, hogy ők a sötét oldalra (szitra achra) álltak. Az egyik legtudósabb kabbalista, a jeruzsálemi David Bacri rabbi pedig megátkozta az idei fővárosi homoszexuális felvonulást, mondván: a melegek következő reinkarnációjukban nyúlként fognak megszületni. 

A gyökerek

A kabbala a zsidó hagyomány Istennel, az emberrel és a világegyetemmel kapcsolatos ezoterikus és misztikus tanításainak gyűjtőneve, amely a középkorban vallásos filozófiai rendszerré állt össze. A "kabbala" szó jelentése ("átvett", "megkapott") arra utal, hogy ez egy továbbadott, hagyományozott rendszer a régmúltból, amely hívői szerint kinyilatkoztatásként adatott egyes kiválasztottaknak régen, és azóta is csak a kiváltságos kevesek részesülhettek benne.

Az ókori zsidó miszticizmus, amelynek első gyökerei az i. e. 1-2. században íródott apokrif iratokig nyúlnak vissza, csak az i. sz. 2-3. századtól, újplatonikus, sztoikus, újpüthagoreus és gnosztikus hatások alatt alakult fokozatosan spekulatív filozófiai rendszerré, majd a 12. századtól fejlődött ugrásszerűen tovább, és vált kiterjedt irodalommá, néha szembeszegülve a "hivatalos", talmudi judaizmussal is. 

Szintén a gnoszticizmus közvetítésével a perzsa zoroasztrianizmus befolyása is érvényesült kialakulásában, amely miatt a kabbalát dualista világszemlélet jellemzi (eszerint a jó és a rossz egyenrangú felekként küzdenek egymással a világmindenségben). Egy másik tanítása (a tisztátalanság ősi burkairól) a babiloni varázsszövegek hatására utal. Platonikus és sztoikus hatás mutatható ki abban, hogy nézetük szerint Isten a világot nem a nemlétezőből, hanem a teremtést megelőzően már létező anyagból készítette, amelyet tehát nem Ő teremtett. Az anyag előzetes létezésének e tana szintén kiváltotta a legtekintélyesebb rabbik tiltakozását. A kabbala szerint Isten és a világ, valamint Isten és az ember bizonyos értelemben egyek, azaz panteizmus (vagy panenteizmus: "a világ Istenben van, de Isten nem a világban van") és uniómisztika jellemzi.

Ugyanakkor az ortodox zsidóság tagadja, hogy a kabbala bármiféle fejlődésen ment volna keresztül, mondván, hogy azt maga Mózes – sőt már Ádám – kapta ebben a formájában Istentől mint titkos, csak a kiválasztottaknak szóló kinyilatkoztatást.

A kabbala legtöbb formája azt tanítja, hogy a Szentírás minden betűje, szava, száma és hangsúlya rejtett értelemmel bír, és ezeknek az okkult jelentéseknek a módszereit kutatja és ismerteti. 

Bár már a Talmud is jóval elnézőbb az okkult bűnökkel szemben, mint a Biblia, amikor a kabbala első formái kikristályosodtak, a korai rabbik elhatárolódtak tőle, mint eretnekség veszélyét hordozó tanítástól. Többen figyelmeztettek arra, hogy a mózesi Törvény tiltja a természetfeletti titkainak ilyesfajta feszegetését.

Alaposan kidolgozott filozófiai antropológia, szellem- és lélektan jellemzi ezt a vallási filozófiát, sokat foglalkozik az ember lélek-, illetve "szellemrészeivel", azok sorsával, tanítja a reinkarnációt is, és meditációs technikákat is alkalmaz. Kategorikusan tagadja viszont a Szent Szellem (Ruach Ha-Kodes) működését korunkban. A "gyakorlati kabbala" pedig a jövendőmondás különböző formáival (tenyérjóslás, asztrológia, automatikus írás stb.) is próbálkozik, illetve különböző praktikákkal természetfölötti erőt igyekszik szerezni. Ez egyes esetekben akár a fekete mágia gyakorlatáig is elmegy.

A kabbala egyik csúcsteljesítményének számít a prágai Löw rabbihoz fűződő legenda, amely szerint ő egy agyagból készült emberszoborba Isten nevének mágikus használatával szellemet lehelt, és életre keltette azt (Gólem), megismételve a teremtést. Miután a lény fellázadt ellene, kivette szájából a varázsszöveget tartalmazó papírtekercset, s ezzel újra élettelenné tette. (Az összetört Gólem darabjai ma is láthatók a prágai zsinagógában.)

A 18. század elején a kabbala jelentősen befolyásolta a nem zsidókat is, különösen az újpogány mozgalmakat és más új vallási csoportokat, majd ezeken keresztül erőteljesen hatott a New Age kialakulására is. A "hermetikus kabbala", azaz a nem zsidó ezoterikusok által követett változat – a zsidótól eltérően – szinkretista irányba fordult, további görög, majd egyiptomi (John Dee), hindu, buddhista elemeket is felvett magába, és beépült a szabadkőműves és a rózsakeresztes kultuszokba, sőt a modern mágiába (Aleister Crowley) is. A zsidóságon belül legerőteljesebben a haszidizmusban él ma tovább –, amely egyes tudósok szerint nem más, mint "népszerű kabbala" –, valamint a keleti (szefárd) zsidóság misztikus hagyományában.

Menekülés a feszültségből

Krisztina, izraeli nevén Keren, most harmincéves, tizennégy éves kora óta él Izraelben, fotós:

– Ez a modern kabbala nagyon nagy biznisz. Egy purim ünnepükre 400 sékel a beugró, miközben más programokra, a legnagyobb koncertekre maximum 300 sékel. El szoktak járni valakinek a sírjához is, de Bibliát olvasni sose látom őket, legfeljebb a hetiszakaszt. Ismerem az életüket, a barátnőm is, aki ebben van, ugyanolyan szabados szexuális életet él, ugyanúgy füvet és hasist szív, mint a többiek. A világi izraeli fiatalok majdnem mind füveznek, sőt az idősebbek is sokan, és a vallásosak között is előfordul. Nagyon nagy a stressz rajtuk. Szóval erkölcsi kérdésekkel ez az irányzat nem nagyon foglalkozik. Csak ilyen "energiákról", "szellemiségről", "kapcsolatról", "ingyen szeretetről" beszélnek mindig. Az előadás nagyon lapos, mintha amerikai gyerekeknek szólna, utána meditáció jön. Nem jár életmód-változtatással. Ők Madonnát is hiteles kabbalistának tartják, büszkék rá, hogy nem zsidó létére felvállalja ezt, nem ítélik el erkölcsileg az életmódját. Az ünnepeket ugyanakkor szilárdan megtartják ők is, a világiak is. 

Sokan járnak közben azokra a "goa" nev? transzpartikra, ahol serkentő kábítószerek hatása alatt huszonnégy órán át táncolnak természeti környezetben, ez is nagy divat Izraelben, a világon állítólag itt a legnagyobb. Persze a rendőrség üldözi ezeket. Mikor a napfogyatkozáskor Magyarországon rendeztek egy ilyet, körülbelül tízezer izraeli fiatal vett részt rajta, tízezer német és tízezer japán. Magyarok alig voltak, csak a biztonságiak, nem is értették, hogy ez mi.

A barátnőm elutazott Indiába is, amikor onnan visszajött, azután szállt be a kabbalába. Ez most úgy öt éve mind nagy divat lett az izraeli fiatalok között. Tizennyolc éves korukig iskolába járnak, utána fiúknak három, lányoknak két év katonaság, ez egy nagyon stresszes időszak, a fiatalságuk mind rámegy erre. Kapnak pénzt a katonaságtól, és akkor, mielőtt elkezdenék az egyetemet, kimennek Indiába lazításképpen, pihenni, úgy szokták mondani, hogy "keresni magukat". Van, aki csak azért megy, mert nagyon olcsó, de sokan azért, mert már ilyen szellemi dolgokat vagy gurut keresnek ott. De mindent befogadnak, aztán mikor hazajönnek: ilyen meg olyan istenekről beszélnek, elefántfej? isten, meg minden. Ott maradnak egy fél évet, évet, jógáznak, meditálnak, fürdés a Gangeszben, aztán hazahozzák ezeket a technikákat. Az egész azért van szerintem, mert menekülnek a feszültségből, meg a túlhajtott, materialista, jóléti életmódból. Vannak, akik azt is mondják, hogy a zsidók Indiából származnak, és a gyökereiket keresik ott. Sokan később vissza-vissza is mennek többször. Ez annyira tömeges, hogy Indiában néhány helyen már héberül is kiírják az utcán a neveket, információkat, sőt vannak indiaiak, akik meg is tanulnak kicsit héberül. Sőt most már a vallásos, ortodox zsidók is kimennek sokan utánuk, missziót szerveznek, hogy megpróbálják őket "visszatéríteni". 

A sivatagban is nőnek olyan bokrok, amiknek a füstje hallucinogén, úgyhogy még az a nézet is megjelent egy lapban – körülbelül a Magyar Narancsnak felel meg Magyarországon –, hogy az égő csipkebokor egy ilyen növény volt, és Mózesnek ettől lettek víziói meg az egész népnek. Ezt a nézetet főleg azok képviselik, akik legalizáltatni akarják a könny? drogokat. 

Sokan azt is mondják, hogy a kábítószereket kívülről tudatosan nyomják az izraeli fiatalokra, ugyanúgy, mint az angolok régen a kínaiakra az ópiumháború idején, hogy mentálisan felszámolják a társadalom ellenálló képességét. A legtöbb kábítószer Libanonból jön. Meg is van törve most a nép eléggé. De a katonaság még erős, bár a morál eléggé le van esve. Régen soha senki nem mondott olyat, hogy nem szívesen halna meg Izraelért; most pedig már mondanak ilyesmiket. Nincs meg a régi, bátor lendület. Nagyon kilátástalan már ez az összetett konfliktus. Én is gondolkozom, hogy elmegyek, pedig nagyon szeretem Izraelt, szinte ketté vagyok szakadva emiatt. Ne legyen igazam, de mintha egy katasztrófa előszelét lehetne érezni…

Olvasson tovább: