A hadisten szobra a Bosszúálló Mars templomában
A naprendszerünkben keringő kilenc bolygó mindegyike egy görög-római istenség nevét viseli. A Naphoz legközelebb eső Merkúr az istenek hírnökének, valamint a
kereskedők és tolvajok istenének, Mercuriusnak (görögül Hermész) nevét viseli. A Vénusz bolygó a szerelem istennőjéről, görög nevén Aphroditéről kapta elnevezését.
A Földtől kijjebb keringő Mars a római hadisten nevét viseli (görögül
Árész); majd ezt követi a Jupiter (a legfőbb istenség, görögül Zeusz); a Szaturnusz (az "aranykori" múlt istene, görögül
Kronosz); az Uránusz (az ég istensége); a Neptunusz (a tenger istene, görögül
Neptunusz); és végül a Plútó (a gazdagság és az alvilág istene a klasszikus ókorban).
Bolygók és angyalok
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2004. 01. 30. (VIII/5)
