Kereső toggle

A Kennedy-ház átka

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Negyven éve, 1963. november 22-én lett merénylet áldozata Dallasban John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke. Az évforduló kapcsán sokan a gyilkosság mai napig tisztázatlan körülményeit igyekeznek rekonstruálni, mások a "Ki ölte meg Kennedyt?" kérdésre próbálnak meg új választ találni. 

A Kennedy-átok című, közelmúltban megjelent könyv szerzője új szempontokat vet fel a kérdésben. A New York Times bestsellerlistáján szereplő m? szerzője, Edward Klein szerint a tragédiák sorozata, amely százötven éve kíséri az első számú amerikai politikus dinasztia tagjait, egy láthatatlan, ám valóságos következményekkel járó "családi átok" következményei. 



Az ifjabb JFK feleségével, Carolynnal. 1999 nyarán egy Kennedy rokon esküvőjére indultak, amikor lezuhant a magánrepülőgépük Fotó: Reuters

"Valaki ott fenn nem szeret bennünket" – mondta 1964-ben Robert Kennedy, amikor egy évvel bátyja, John Fitzgerald Kennedy (JFK) meggyilkolása után öccse, Edward is súlyosan megsérült egy kis híján végzetes repülőgép-szerencsétlenségben. Négy évvel később maga Robert Kennedy is gyilkosság áldozata lett. 1944-től napjainkig légibalesetekben a Kennedy család további hét tagja veszítette életét, köztük a néhai elnök fia, az ifjabb John F. Kennedy is.

Százötven év telt el azóta, hogy a Kennedy-dinasztia alapítója kivándorolt Írországból az Egyesült Államokba. Azóta a család minden generációját a páratlan sikerek és megdöbbentő tragédiák sorozata kíséri. A Kennedy-átok cím? könyv szerzője személyesen ismeri a család több tagját. Edward Klein szerint a rengeteg tragédia nyomán elsőként Jacqueline, a néhai elnök özvegye, és Edward Kennedy beszélt arról "az irracionális érzéséről" egy tévéinterjúban, hogy a család tagjai fölött "valamilyen rettenetes átok leng".



A negyvenéves évfordulóra megjelent sikerkönyv. A képen Joseph Kennedy (középen) gyermekeivel 

A görögök végzetként, az emberi arroganciára lesújtó jogos büntetésként magyarázták a drámai sorscsapásokat. Az Ószövetség zsidó szerzői már jóval a görög filozófusok előtt megfogalmazták a természetfeletti, láthatatlan erők kettős természetét, amelyet áldásnak, illetve átoknak neveztek. Az ember életét kísérő és alakító láthatatlan erők a keresztény gondolkodásban szintén fontos szerepet játszanak. Az átkok okai gyakran rejtettek, és több generációt is végigkísérhetnek. Sok ember tapasztalja: mintha egy láthatatlan kéz akadályozná meg azt, hogy sorsa boldogabb fordulatot vegyen, illetve, hogy ha el is ér – akár látványos – sikereket, annak örömét és eredményeit nem tudja élvezni.

A Kennedy család tagjainak az életében ez utóbbit lehet felfedezni: a lélegzetelállító sikereket – egy nincstelen ír bevándorló leszármazottja száz évvel később az Egyesült Államok legnépszerűbb elnöke lett – szinte mindig kísérte valamilyen váratlan, megdöbbentő tragédia. Edward Klein a könyvében 39 példát említ, amelyek között halálos balesetek, fiatalon bekövetkezett súlyos betegségek, alkohol- és droghalálok, öngyilkosságok és megdöbbentő politikai botrányok egyaránt szerepelnek. A Kennedy család még a szeptember 11-ei tragédiából sem maradt ki: Jacqueline Kennedy egyik rokona a Pentagonba csapódó repülőgép utasa volt.

Minden átoknak alapos és valós oka van – vallja a zsidó–keresztény gondolkodás, amely számos ilyen okot pontosan meg is határoz. 

A Kennedy-átok okait vizsgálva Edward Klein idéz egy amerikai rabbit, Meir Yeshurunt, aki a floridai Palm Beach Post cím? lapban azt állította: "Valaki a (Kennedy) családban olyat tett, ami rászabadította rokonaira és leszármazottaira ezt a negatív energiát, és ez sújtja már évtizedek óta a famíliát."

Klein idéz egy történetet, amely szerint nem sokkal a második világháború kitörése előtt Joseph Kennedy (JFK apja), aki akkor londoni nagykövet volt, egy óceánjárón utazott New York felé Israel Jacobson szegény lubavicsi rabbival és hat tanítványával, akik a nácik elől menekültek Európából. Az Adolf Hitlert nyíltan csodáló, antiszemita Joseph Kennedy magából kikelve panaszolta a hajó kapitányának, hogy az első osztályú utasokat mennyire felháborította a zsidó újév, a Rós Hasana alkalmából a fedélzeten imádkozó szakállas, kaftános zsidók látványa. A nagykövet ragaszkodott ahhoz, hogy a kapitány tiltsa el a zsidókat attól, hogy más utasok szeme előtt folytassák imájukat. A történet szerint amikor ezt a rabbi meghallotta, egy átkot mondott ki Kennedyre, amely őt és valamennyi leszármazottját tragikus sorsra kárhoztatta. 

Megtörtént-e ez az anekdotabeli eset, vagy sem, nem lehet tudni (a könyv több más lehetséges okot is felsorol a család körüli legendákból). Két dolog azonban bizonyítható: Joseph Kennedy valóban megrögzött antiszemita volt, amely magatartás a Szentírás szerint Ábrahám óta súlyos átkot von maga után. A másik tény: a nagykövet elsőszülött fia és kedvenc lánya néhány éven belül repülőgép-balesetben meghalt, míg a politikai dinasztiát megalapító családfő 1961-ben, fia elnöki beiktatásának évében olyan súlyos agyvérzést
kapott, amelyben elveszítette beszéd- és mozgásképességét.

Amikor Franklin Delano Roosevelt 1938-ban megtudta, hogy bizalmas barátja és kampánytámogatója, Joseph Kennedy titokban arra készül, hogy jelölteti magát a két évvel későbbi elnökválasztáson, úgy döntött, egy magas társadalmi státussal járó, ám távoli diplomáciai posztot ajánl fel neki. Mivel Kennedy csak angolul beszélt, ezért londoni nagykövetnek neveztette ki az ambíciózus üzletembert, aki a harmincas évek válsága idején hatalmas vagyonra tett szert nagyszabású ingatlanbefektetések és
whiskey-kereskedelem révén. 

Kennedyről az elnök tudta, hogy több befolyásos lapnál vannak jól fizetett újságírói
(a New York Times egyik vezető publicistájának, Arthur Knocknak például évente
egy európai luxusnyaralást és huszonötezer dollár honoráriumot biztosított). Roosevelt egyik munkatársának elmondta: "ezt a veszedelmes embert" távol akarja tartani a választási kampány idejére, bár a háború közeledtével nyilvánvaló volt, hogy London a legfontosabb és legérzékenyebb nagyköveti poszt Európában.



A Kennedy-fivérek: Jack, Bobby és Teddy, az egyetlen túlélő

1938 májusában érkezett Joe Kennedy a családjával Nagy-Britanniába, hogy elfoglalja állomáshelyét. A kilenc gyermekes házaspár hamarosan a londoni társasági élet és a sajtó egyik kedvencévé vált, jóllehet az amerikai nagykövet politikai helyzetértékelése és nézetei már kezdettől
fogva sokakban megütközést váltottak ki. Kennedy az Anschluss napján azt írta levélben Arthur Knocknak: "Nem látom, hogy a közép-európai fejlemények bármilyen módon érintenék országomat vagy munkámat." Amikor egy ismerőse Németországból visszatérve beszámolt neki a zsidókat nyilvánosan ért atrocitásokról, Kennedy csak annyi megjegyzést tett: "Ők hozták ezt magukra."

1939-ben, a háború kitörése után Joseph Kennedy aggodalommal fogadta, hogy Amerikában a sajtó beszámolt a náci Németországgal szimpatizáló megjegyzéseiről. Ezeket a kritikákat egy barátjának azzal magyarázta, hogy a három és fél milliós amerikai zsidóság csak a keleti parton rendelkezik befolyással, az ország többi részén az emberek megvetik őket. Az elnöknek a müncheni paktumot aláíró Neville Chamberlain politikájának támogatását javasolta, mondván, a diktátor államok és a demokratikus államok között is meg lehet találni a közös érdekek alapján a hasznos egyezséget. Ennek érdekében egy nagyszabású gazdasági együttműködés megkötését javasolta Németországgal, amely lehetővé tenné, hogy Hitler hatékonyan léphessen fel a szovjet kommunistákkal szemben.

Ez a defetista hozzáállás kiváltotta Winston Churchill haragját, aki azt válaszolta az amerikai nagykövetnek: "Ha Mr. Kennedynek igaza is lenne – amit én egy percig sem hiszek – ebben a tragikus kijelentésében, én a magam részéről akkor is kész lennék feláldozni az életemet a harcmezőn, mintsem a vereségtől való félelmemben ezen gonosz emberek fenyegetésének behódoljak."

Kennedyt végül Roosevelt elnök hazarendelte. Bár saját elnöki ambícióiról le kellett mondania, minden idejét energiáját és pénzét fia, John karrierjének egyengetésére szánta. A háború után tizenhat évvel John Fitzgerald Kennedy 1961 januárjában letette az elnöki esküt. A világszerte csodált és népszerű politikus életét negyven éve oltotta ki a dallasi merénylő golyója.

Olvasson tovább: