Kereső toggle

Meggylét könnyeztek az ikonok Kijevben

Viták kísérték a pápai utat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Hosszú idő óta hordom a szívemben" – vallotta be Ukrajnáról az egyházfő 94. nemzetközi útja előtt. Csakugyan, Karol Wojtyla utoljára 19 évesen járt a mostani látogatás alkalmával felkeresett nyugat-ukrajnai tájon: a leendő pápa közvetlenül a II. világháború kitörése előtt teljesített katonai szolgálatot az akkor még Lengyelországhoz tartozó vidéken. A lakosság vallási összetételében ortodox többség? országok közül negyedikként (Románia, Örményország és Görögország után) Ukrajnát látogatta meg a római katolikus egyházfő a héten, ennél mélyebbre – pravoszláv egyházi vezetők feldúlt nemtetszéséből ítélve – jó ideig nem hatolhat a keleti kereszténység uralta területeken. II. Alekszij moszkvai pátriárka szerint a pápa útja a "szellemi és politikai terjeszkedés" céljait szolgálta.



A pápa ellen Szűzanya-ikonokkal tüntető kijevi ortodox hívek. Kutyaharapást szőrével Fotó: Reuters

Ukrajna függetlenné válásának tizedik évfordulóján a pápa meghívását Leonyid Kucsma ukrán köztársasági elnök a Nyugat felé történő közeledés lépéseként, a Moszkvától való önállóság hangsúlyozásának jegyében tette meg. A második legnagyobb európai országban szombaton megkezdett, ötnapos zarándoklata céljaként II. János Pál a helyi katolikus közösség hitének megerősítését és az ökumenikus párbeszéd előmozdítását jelölte meg. A békés célok dacára az újabb, az ortodox kereszténység felé való közeledést szolgáló apostoli misszió sem ígérkezett zökkenőmentesnek. Szakértők az utazást megelőzően felhívták a figyelmet: a pápa robbanékony vallási közegbe merészkedik. 



Népi felháborodás



Ukrajna vallási képletét három ortodox egyház távolról sem súrlódásmentes együttélése bonyolítja. Ezek közül a két független, "szakadár" felekezet üdvözölte a pápalátogatást, míg az orosz ortodoxiához kötődő – többségi – pravoszláv egyház határozottan ellenezte. II. Alekszij moszkvai és összorosz pátriárka, hogy a katolicizmus előretörésétől megóvja Ukrajnát, még május első hetében utasította a három részre szakadt ukrán pravoszláv egyház Moszkvához h? maradt ágának vezetőjét, Volodimir metropolitát, hogy levélben forduljon a pápához látogatásának elhalasztása érdekében, mert annak "beláthatatlan, katasztrofális következményei lennének". A pátriárka szerint "az orosz, ukrán és fehérorosz szláv népeknek egységben kell állniuk az ortodoxia mellett". II. Alekszij úgy véli, hogy vannak olyan erők, amelyek "békés retorikát használva meg akarják törni ezt az egységet, hogy kísérletet tegyenek a szellemi és politikai terjeszkedésre" – áll az AP hírügynökség által idézett nyilatkozatban.

Bár a történtek II. Alekszij előzetes vészjeleit nem igazolták, a római egyházfő megjelenése a május végén Athénben tapasztaltakra emlékeztető heves tiltakozást váltott ki. 

A megelőző héten háromezres tömeg tüntetett a kijevi nunciatúra előtt, a pápa szemére vetve a katolikus és az orosz ortodox egyházat eddig is megosztó sérelmeket: a római egyház "erőszakos térítését", s "egyeduralmát" az ukrajnai parókiák fölött. "Az oroszokhoz és a fehéroroszokhoz tartozunk, nem a lengyel pápához!" – kiáltozták a nemzeti érzésükben is sértett protestálók, a római zarándokot tábláikon az "Antikrisztus előhírnöke" felirattal bélyegezve meg. "Nem a hierarchia által megszervezett tüntetésekről van szó: ez népünk felháborodásának spontán megnyilvánulása" – hangsúlyozta Mitrofan püspök Volodimir metropolita képviseletében. Piotr Simonenko, a legerősebb politikai formáció, az Ukrán Kommunista Párt (KPU) vezére nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a tüntetőkhöz csatlakozva kovácsoljon szavazatokra váltható erkölcsi tőkét a demonstrációból. 

"Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi helyzetben a pápa látogatása nem megoldja, hanem súlyosbítja a feszültséget" – állapította meg a pravoszláv egyház teológiai bizottságának hivatalos közleménye, melynek értelmében vezetői elzárkóznak a pápával való bárminem? érintkezéstől. Pravoszláv egyházi vezetők nyilatkozataikban határozottan a Vatikán értésére adták: egyházuk belügyeibe való durva beavatkozásként értékelik, hogy II. János Pál tiltakozásuk ellenére ortodox területre látogat, s tekintélyével támogatja a szakadár egyházakat. 



Állami propaganda 18 órában



A felzúdulás szélsőségesebb aktivistái a keleti kereszténységet féltve óvó természetfölötti erőket is be kívánták kapcsolni az általános felhördülésbe. Ortodox többség? területeken nagy nyilvánosságot nyert a meghökkentő hír, mely szerint csodatévő ikonokból könny és vér fakadt a katolicizmus keleti agressziója miatt érzett fájdalomtól. A görög ortodox egyház a hét elején vizsgálatot indított el egy bejelentés hatására, amely bizonyítékokkal támasztotta alá: az egyik athéni templomban található Szűzanya-ikont hitvédelmi buzgalomtól hajtott aktivisták fakasztották véres könnyekre. A brit The Daily Telegraph által is idézett szakértői vélemény szerint az ismeretlen elkövetők meggysziruppal "kezelték" a szentképet.

A pápai zarándoklat főbb célkitűzései minden szélsőséges kísérlet dacára sem hiúsultak meg. A különleges rendőri óvintézkedések mellett zajlott látogatás fennakadás nélkül folyt le, a szertartások – amelyek közvetítésére az állami televízió 18 órás élő adásban vállalkozott. A költséges állami reprezentáció is hozzájárult ahhoz, hogy a többségben a magyarországi jövedelmek töredékéből élő ukránok nem lelkesedtek a pápai zarándoklat láttán. A legtöbb hívő – többségében Lengyelországból érkezett zarándok - a vallási és etnikai sokszínűsége révén évszázadok óta egyedülálló Lvovban (Lemberg) jelent meg. A város az ukrajnai görög katolikus egyház központjaként a bizánci rítusú katolicizmus legjelentősebb erődje, emellett római katolikus érseki székhely is. Lubomyr Husar bíboros, Lvov érseke kifejezte reményét, hogy a pápalátogatás vallási újraéledést eredményez Ukrajnában – várakozása érthető egy olyan országban, ahol a lakosság 40 százaléka vallja magát ateistának (lásd keretes írásunkat).



Egység Anyja



A Kijevben hétfő reggel görög és római katolikus hívők százezrei előtt celebrált bizánci rítusú szentmisét követően II. János Pál hangsúlyozta az egyetemes egyházon belüli különböző hagyományok létjogosultságát és fontosságát, mivel azok "nem aláássák, hanem különböző ajándékokkal gyarapítják Krisztus Testét… "Szeretetteljes együttélésetek – fordult a görög katolikus egyházat pásztorló Lubomyr Husar a római katolikus Marian Jaworski bíboroshoz – a meglévő sokszínűség mellett is az egység mintapéldája legyen, amelynek Róma püspöke, Péter utóda a biztosítéka." A pápa hangot adott szívbéli örömének, amiért az első évezred végén szláv területekre kiküldött keresztény misszionáriusok nyomdokaiba léphet. "Attól fogva e népek történelme nem értelmezhető a kereszténységre való hivatkozás nélkül" – tette hozzá. Útja során e történelem sötétebb fejezeteiről is emlékezést kellett tennie: Kijevből Lvov felé tartva megállt a Babij Jar melletti szakadéknál, ahol kegyhely emlékeztet a holokauszt alatt a német megszállók és az őket kiszolgáló ukrán keretlegények által tömegsírba lőtt százezer zsidó meggyilkolására. Pásztori látogatása során II. János Pál többször is nyomatékkal hangsúlyozta: Ukrajna felemelkedését az országban mindig is "mélyen tisztelt" Szűzanya biztosíthatja, "anyai palástja" alatt a keresztény egyházak is végre egységre lelhetnek. A kijevi repülőtéren tartott latin rítusú misét követően, az "Úrangyala" imádságot megelőző szentbeszédében emlékeztetett: azzal, hogy a Kijevi Fejedelemség 988-as kezdettel felvette a kereszténységet, "Mária országává vált", egyetértést pedig a jövőben is csak "az Egység Anyja" hozhat.



A történelem vonata



Egy esetleges oroszországi útra vonatkozóan Joaquin Navarro-Valls, a Szentszék szóvivője kijelentette: csupán a hivatalban lévő kormány és a helyi katolikus egyház meghívására van szükség ahhoz, hogy a pápa meglátogasson egy országot. "Az ellenkezés inkább politikai, mintsem vallási jelleg? – értékelte Volodimir metropolita tüntető távolmaradását a szertartásokról –, az ortodoxok lekésik a történelem vonatát." A Vatikán álláspontja a hivatalos elutasítás ellenére is a kölcsönös bocsánatkérésen alapuló megengesztelődés fontossága – hangzott el a Pápai Gergely Egyetemnek az ukrajnai utazás alkalmából tartott tanulmányi napi előadásain. Az egyoldalúnak tűnő közeledés nem is eredménytelen: amellett, hogy a pápa tetszési indexe felívelőben van, igazolást nyert, hogy az elmúlt időszakban az orosz értelmiségiek jelentős hányada kezdett el közeledni a katolicizmushoz. A Fides katolikus hírügynökség vizsgálata kimutatja: ahogy a mostani, ukrajnai utazás kapcsán egy esetleges oroszországi pápalátogatás fogadtatását tekintve is a megkérdezett oroszok fele bizonyult tökéletesen közömbösnek, több mint 40 százalékuk helyeselte a javaslatot, s csak a fennmaradó kisebbség fejezte ki az ellenérzését.


Félig vallásos Ukrajna



Az Ukrajnában bejegyzett vallásfelekezetek túlnyomó többsége keresztény, ezeken túl a zsidó és - elsősorban a krími tatárok között - a mohamedán közösség létszáma számottevő. Az ortodox kereszténységet három egyház képviseli, közülük a moszkvai patriarkátus alá tartozó ág a többségi, míg létszámukat tekintve elmarad tőle mind a kijevi patriarkátus alá tartozó, mind az önálló nemzeti (autokefál) ukrán ortodox egyház. A görög és római katolikusok a lakosság öt százalékát teszik ki, míg a legdinamikusabban növekvő ukrán egyházak a baptista, pünkösdi és evangéliumi közösségek - olvasható a pápalátogatás hivatalos honlapján. (www.papalvisit.org.ua/eng/) Ez utóbbi adat nem mindenkit tölt el felhőtlen örömmel: az ukrajnai görög katolikus egyház katekézisfelelőse, Lujza nővér "a katolikus hit túlélését biztosító nagymamák" emlékművének közelmúltbeli avatásán a kommunista rendszer által okozott mély sebekkel tette egyenlővé "a szekták terjedésének pusztító hatását". A társadalomban a kommunista diktatúra eszmeisége láthatóan mély nyomokat hagyott: a Zenit katolikus hírszolgálat adatai szerint a lakosság 40 százaléka vallja magát ateistának.

Olvasson tovább: