Kereső toggle

Amerikai keresztény folyóirat a Hit Gyülekezetéről

A budapesti csoda

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világ legnagyobb példányszámú evangéliumi keresztény folyóirata, a Charisma
magazin októberi számának címlapján "budapesti csoda" képaláírással hívja
fel a figyelmet a nyolcoldalas írásra, melyben a magazin munkatársa Budapesten szerzett
tapasztalatait foglalja össze. Tomas Dixon "Európa legnagyobb és legdinamikusabban
növekedő" egyházaként mutatja be a Hit Gyülekezetét. Összeállításunkban
részletesen ismertetjük az amerikai lap "Áttörés Budapesten" cím? írását.



A folyóirat címlapja. Nemzetközi figyelem   

Zsúfolt parkoló, folyamatosan ingázó buszok a metró és a csarnok között,
nyüzsgő élet mindenütt, és ezrével érkező hívek a Hit Csarnok bejáratánál –
ezek voltak a Charisma újságírójának első benyomásai. Cikke elején az Európában
egyedülállónak tekinthető adatokra hivatkozik (12-15 ezres látogatottság a budapesti
Hit Csarnokban, 250 településen működő önálló gyülekezetek összesen mintegy 40
ezer hívővel, 400 új megkeresztelt hívő az elmúlt egy hónapban), majd személyes
benyomásaira tér rá: dicséri a magas színvonalú zenekart, és csodálkozásának ad
hangot a zsúfolásig telt csarnok láttán.

Nincs "sem módszer, sem recept"– idézi Németh Sándort, a Hit Gyülekezete
vezető pásztorát, aki a vele készített interjúban a "láthatatlan tényezőnek",
azaz a Szent Szellem szuverén munkájának tulajdonítja a gyülekezet példátlan
növekedését az elmúlt húsz évben. "Tettem a dolgomat, de a növekedés
csodaszerű, még számomra is" – mondja a lelkész.



A betegek meggyógyulnak

"»Csodaszer?«: ez az a szó, amelyet mindazok jól értenek, akiknek az élete a
Hit Gyülekezetében változott meg" – állítja a svéd újságíró. "Köztük van
az 50 éves Kadét Olga is, aki boldog nagymamaként a (Heves megyei) Boldog elnevezés?
faluban él. Számára nem kérdés, hogy ami történt vele, az Isten munkája: 1993-ban
elhatározta, hogy öngyilkos lesz – akkor már tizennyolc hónapja élt tolókocsiban,
miután négy sikertelen gerincsérvműtét sem tudott segíteni rajta. Ekkor már csak a
fejét és a karját tudta mozgatni. Az orvosok szerint javulásának esélye egy a
százhoz volt. Egy ismerős család elvitte őt a hatvani gyülekezetbe, ahol megtért,
majd az egyik istentiszteleten természetfeletti módon tapasztalta meg Isten gyógyító
erejét: felkelt a tolószékből és táncolni kezdett. Később saját orvosai is
megvizsgálták, és százszázalékosan egészségesnek nyilvánították." (Az asszony
gyógyulásáról a Hetek számolt be először 1999. április 24-én, majd írásunk
alapján az RTL Klub kereskedelmi televízió Fókusz cím? műsora készített riportot
az esetről, melyet az élénk érdeklődés miatt többször is bemutattak – a szerk.)

A Charisma tudósítója több, természetfeletti gyógyulásról beszámoló személlyel
beszélgetett látogatása során. Hasonló élményekről számolt be az 56 éves
Horváth Gyula is, aki néhány évvel ezelőtt még súlyos szívelégtelenséggel
küzdött: elzáródott szívkoszorúerén sem a lézerterápia, sem a gyógyszeres
kezelés nem segített. A kórházban, ahol kezelték, már minden előkészületet
megtettek az érátültetés végrehajtására. Horváth Gyula azonban hitt az ima
erejében. A műtét előtt – legalábbis az orvosok számára – váratlan dolog
történt. "Az átültetést megelőző vasárnapon a pásztorom imádkozott értem és
megkent olajjal – meséli Horváth Gyula. – Eksztatikus állapotba kerültem. Azt
mondják, úgy táncoltam, mint Dávid, én viszont semmire sem emlékszem."

Amikor orvosa, aki már hat éve kezelte, a következő reggelen megvizsgálta, igen
mérges volt. "A professzor nagyon dühös lett… Azt mondta, hogy nem lát semmit,
pedig egy héttel korábban 75 százalékban el volt záródva az artériám. Rám
ripakodott, hogy biztos a tudta nélkül Amerikába vagy Németországba mentem
megoperáltatni magamat." Horváth Gyula állapota olyan régóta egyre csak rosszabbra
és rosszabbra fordult, hogy a professzor nem volt hajlandó hinni a saját műszereinek.
"Visszavittek a szobámba – folytatja beszámolóját. – Egy kis idő múlva
megjelent a professzor is, és el tudtam mondani neki, hogy Isten gyógyított meg."
Orvosai szerint Gyula ma olyan szívvel büszkélkedhet, mint egy húszéves, és ki is
használja azt: hobbiból rendszeresen futballozik.

Dixon egy másik interjúalanya a 34 éves Illés Kornél, a salgótarjáni Hit
Gyülekezete pásztora volt, aki 1992-ben kapott megbízást az akkor 130 fős
salgótarjáni gyülekezet vezetésére. A vasárnapi istentiszteletek látogatottsága
mostanában 1000-1500 fő között mozog. Illés szerint az embereket elsősorban Isten
jóságának természetfeletti kinyilatkoztatása vonzza, azonban azok a csodák is fontos
szerepet játszanak, amelyek során többen epilepsziából és rákból gyógyultak meg.
Sokan azért keresik fel a gyülekezetet, mert szabadulást keresnek a szegénységből; a
kommunizmus bukását követően ugyanis Salgótarján legtöbb üzemét és gyárát
bezárták, s ezáltal a térség Magyarország egyik legszegényebb vidékévé vált.

"A gyülekezeti tagok között viszont nincs munkanélküliség – hangsúlyozza a
lelkész. – Sokan saját vállalkozásba kezdtek, s másoknak is munkát adnak. Harminc
család épített saját otthont, mások pedig nagyobb lakásba költöztek."

A nemzet megváltozik



Áttörés Magyarországon: "Bibliai világnézet nélkül üresen kong a hit"

A Hit Gyülekezetét 1979-ben alapította Németh Sándor. A Charisma kiemeli, hogy a
kezdetben mindössze hét fős gyülekezet indulásától kezdve tudatosan törekedett
arra, hogy ne külső forrásokból tartsa fenn működését. "Más kelet-európai
egyházvezetőkkel ellentétben Németh Sándor soha nem fogadott el pénzt Nyugatról,
és akkor is csak a fejét rázza, amikor a szolgálataikat csillagászati díjért
ajánló amerikai vendégprédikátorokra terelődik a szó. Elmondása szerint nem
igazán érdeklik az úgynevezett nemzetközi szellemi áramlatok. »Európa más,
Kelet-Európa pedig megint csak más« – állítja."

A vezető lelkész szerint gyülekezete "a klasszikus pünkösdi, a tanítványsági,
illetve a hit mozgalom jegyeit hordozza magán", de hozzáteszi: "én azonban
általában nem ezekben a fogalmakban gondolkodom."

Jövőbeli terveiről Németh Sándor elsősorban azt emelte ki, hogy a gyülekezet
igyekszik kapcsolatokat kiépíteni a Magyarország számos településén megtalálható,
kisebb-nagyobb spontán létrejött keresztény csoportokkal. "Számos faluban él 20-30
hívő – mondja. – Szeretnénk új gyülekezeteket létrehozni az egész
országban." Ennek érdekében igyekeznek bevonni tapasztalt laikus hívőket, akiket
továbbképeznek erre a feladatra. "A vezető lelkész szerint a 21. századi európai
kereszténység fejlődése során helyreállhat a nem felekezeti kinevezésen, hanem a
személyes elhíváson és karizmákon alapuló »apostoli szolgálat«".

"A Szent Szellem munkájának saját gyülekezetében megnyilvánuló, »láthatatlan
tényezőjén« túl Németh két további kulcsfontosságú elemre hívja fel a
figyelmet, amelyek táplálják az ébredés tüzét – írja Dixon. – Az első a
folyamatos üldözés, amelynek jellege megváltozott ugyan – ám nem szűnt meg – az
európai kommunizmus bukása, illetve a demokrácia 1989-es megalapítása óta. A
második pedig – mind egyéni, mind országos szinten – az emberek politikai
világnézetének átformálására tett erőteljes hangsúly." "Bibliai világnézet
nélkül a hitünk üresen kong" – hangsúlyozza a lelkész.

A látogató az európai karizmatikus körökben példa nélkül állónak nevezi, hogy
"a Hit Gyülekezete saját általános, illetve középiskolát tart fenn". Szintén
kiemelésre méltónak tekinti azt a tényt, hogy Németh Sándor a vasárnapi budapesti
istentisztelet idejének nagy részét arra fordítja, hogy bibliai világnézetet
"csepegtessen" a gyülekezet tagjainak fejébe, miközben arról biztosítja 15 ezres
hallgatóságát, hogy ha Isten Igéjébe helyezik a bizalmukat, akkor Isten sem fog
elfelejtkezni róluk. Egyik sajátosságként említi a hosszú igehirdetést. "Minden
alkalommal két-három órán keresztül prédikálok – mindig is ennyit prédikáltam
–, mert szeretném, hogy a hívők hozzászokjanak a Szentírás szerinti élethez"
– válaszolja erre a gyülekezet vezető pásztora.

"A Hit Csarnok-beli vasárnapi istentiszteletek korántsem jellemzőek a többi
magyarországi, illetve európai egyház gyakorlatára – jegyzi meg az újságíró. –
Két órával a 10.30-as kezdés után a gyülekezet még csak a bemelegítésnél tart.
Délután egy órakor a vezető lelkész prédikálni kezd. Két órakor az igehirdetés
felénél tart. Négy órakor véget ér az összejövetel, az emberek szedelőzködni
kezdenek – ám egyáltalán nem úgy tűnik, hogy fáradtak lennének. A gyűjtés alatt
elmagyarázza a tömegnek: »A kritikusaink azt állítják, hogy kényszerítünk
benneteket az adásra… Az Ige viszont azt tanítja, hogy az adás bőséges áldást
eredményez, a vallásszabadság pedig azt is jelenti, hogy az Ige szerint
élhetünk.«" Dixon a gyülekezet pécsi vezetőjének szavaival illusztrálja a
Budapesten és Magyarországon folyó munka jelentőségét: Lőrincz Péter szerint a
tíz év alatt 1500 főre növekedett közösségének az eredményei elválaszthatatlanok
a Hit Gyülekezete országos fejlődésétől. A lelkész úgy látja, hogy szolgálatára
ma is a vezető lelkész gyakorolja a legnagyobb hatást. Az újságíró ehhez
hozzáteszi: "Ez igaznak bizonyul arra a hatásra vonatkozóan is, amelyet ez a
közösség gyakorol a nemzetre. Az angol nyelvben a »hit« szó annyit jelent: siker. A
Hit Gyülekezete pedig pontosan ez – siker a szellemileg kifosztott kelet-európaiak
ezrei között, akik az ateizmus vasfüggönyének lehullása óta Németh Sándor
szolgálatán keresztül az élő Isten erejét láthatják munkálkodni a mindennapi
emberek életében" – értékeli cikke végén a Charisma tudósítója a
magyarországi karizmatikus ébredést.


Karizmatikusok össztűz alatt

Budapesti összeállításában a Charisma magazin ezzel a címmel közölt
keretes írásában foglalkozik az evangéliumi keresztény hívőket Magyarországon érő
atrocitásokkal is. "A demokratikus kormányzás ellenére a karizmatikus hívőknek állandó
zaklatást kell elszenvedniük, s folyamatosan törvényszegő magatartással vádolják
őket" – írja a lap, amely kitér arra, hogy a magyarországi Hit Gyülekezetét,
amely 21 év alatt nőtt egy néhány fős közösségből Európa legnagyobb gyülekezetévé,
fennállásának kezdeti éveiben a kommunista rendőrség kábítószer-kereskedelemmel,
illetve szexorgiák szervezésével vádolta, s időről időre megpróbálta betiltatni a
közösséget. Megjegyzi: "A zaklatások annak ellenére sem értek véget, hogy
Magyarország demokratikus állammá vált, s az ország a közeljövőben csatlakozni szándékozik
az Európai Unióhoz." Ennek bizonyítékaként leírja, hogy a tavalyi év során az adóhatóság
több tucat alkalommal vizsgálatot rendelt el a Hit Gyülekezete, illetve intézményei
ellen – törvénytelen vagy szabálytalan tevékenységre utaló nyomot nem talált
ugyan, a vizsgálatok azonban lekötötték mind a gyülekezet, mind a média figyelmét.

A cikk utal a Nemzetbiztonsági Hivatal 1999 végén kiadott jelentésére, mely szerint
Magyarország stabilitására nézve az első számú fenyegetést a "növekvő vallási
kultuszok" jelentik.

Az európai pünkösdi-karizmatikus megújulás lehetőségeit mérlegelve Németh Sándor
a következőket válaszolja a Charisma kérdésére: "Az európai ébredés elsődleges
akadálya a tradicionális egyház–állam szövetség, illetve az általa propagált
ideológia. A konzervatív politikai pártok együttműködnek a történelmi egyházakkal,
és az Európai Unión belül a »törvényesen elismert egyházak«, illetve a »kultuszok«
között különbséget tevő törvények elfogadtatásáért lobbiznak. A pünkösdi-karizmatikus
egyházakat »zsidóbérencekként, a nemzet ellenségeiként, az amerikai politika, sőt
keresztényellenes csoportok eszközeiként« festik le. Ez a legnagyobb kihívás a számunkra"
– fejti ki a vezető pásztor.

"Ezen kilátások ellenére a Hit Gyülekezete ragaszkodik ahhoz az elvhez, amelyet Németh
Sándor még a kommunizmus alatt alakított ki – mindig úgy kell élni, mintha vallásszabadság
lenne" – zárul a kelet-európai helyzet értékelése a Charisma magazin írásában.


(fordította és összeállította: Szabó Ibolya Anna és Csereklyei Márta)

Olvasson tovább: