Forrás: Shutterstock/PuzzlePix
Nagy valószínűség szerint Jézus Krisztus születése után a harmincadik évben teljesedett be a keresztény meggyőződés szerint az Ószövetség sávuót, azaz hetek nevű ünnepe. A második legnagyobb ószövetségi zarándokünnepre – melynek konkrét időpontját mindig az ötvennapos kalkulációval határozták meg (az első zsengék ünnepétől számított hét hét eltelte utáni napon) – nemcsak Júdeából, Szamáriából, Galileából, hanem az akkori világ zsidó diaszpórájának jelentősebb közösségeiből is érkeztek zarándokok Dávid városába, Jeruzsálembe, hogy ilyen formában is kifejezzék a Mindenható személye iránti feltétlen tiszteletüket. (2000. 06. 10.)
A rendszerint május végén vagy június elején megtartott ünnepet a héber Szentírás három különböző néven említi. A sávuót, a hetek ünnepe (chág hássávuót) mellett a jóm hábbikkurim (Mózes 4. könyve 28,26), azaz az első zsengék napja elnevezés a nyári búzatermés első zsengéjének a templomban bemutatott áldozatára utalt.
Így a sávuót a nyári búzaaratás kezdetét is jelentette.
A harmadik név a chág hákkácir, azaz az aratás ünnepe (Mózes 2. könyve 23,16) pedig arra utalt, hogy pünkösd volt a nyári aratási idény hivatalos kezdete.
Görög nyelven a sávuótot pentekosztének nevezték (amelyből a magyar pünkösd kifejezés is származik), ami arra utalt, hogy az első zsengék utáni ötvenedik napon került sor e nagy jelentőségű zarándokünnep megtartására.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.
hetilap
