Kereső toggle

Súlyos közömbösség veszi körül a vallást

Felekezetek válsága Európában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az európai püspökök nemrég tartott háromhetes szinódusa sajnálattal állapította
meg, hogy a kontinensen súlyos közömbösség veszi körül a vallást. A kereszténység
nagy részét a szekularizmus "mérgezi", és nagy a veszélye annak, hogy a pogányság
térhódítása Európa kulturális identitását is befolyásolja – állapította meg a
szinódus által kibocsátott jelentés. Igaz ugyan, hogy a legnagyobb keresztény egyházak
hanyatlásnak indultak, mégis kevés teológus és valláskutató tart attól, hogy az
ezredvégi Európa kulturális értékeit komoly veszély fenyegetné – fűzi hozzá a
tanácskozásról hírt adó Christian Science Monitor cím? amerikai napilap.



William H. Keeler, Baltimore katolikus érseke kiszögeli a lutheránus-katolikus közös
nyilatkozat másolatát a helyi lutheránus templom ajtajára. A reformátorok nem így képzelték
    Fotó: MTI

"A kulturális szokások olyan mélyen beágyazódtak, hogy még sokáig tarthat, míg
valóban eljön a posztkeresztény Európa ideje" – fejti ki a Christian Science
Monitor hasábjain Grace Davie, az angliai Exeter Egyetem vallásszociológusa. Davie a
Newsweek magazin néhány hónappal ezelőtt megjelent összeállításában is
kifejtette: minden ország, még a nemrég a kereszténység erősségének tekintettek is
átmennek a "hinni, de sehova sem kötődni" válságán (Hetek, 1999. július 17.).
"Bár az intézményes vallás valóban visszaszorulóban van, a személyes hit nincs válságban"
– teszi hozzá Loek Halman holland kutató, aki a személyes értékrendek vizsgálatát
végzi Európa-szerte. "Az egyházat elhagyó emberek továbbra is kutatják az igazságot,
és ha nem is fogadnak el bizonyos keresztény értékeket, nem nevezhetők hitetleneknek"
– véli Halman.

A jelek persze semmiképpen nem tekinthetők bíztatónak. A hagyományosan katolikus országokban,
így Írországban, Olaszországban továbbra is magas a templomok látogatottsága, a
felnőtt lakosság majdnem fele havonta jár templomba. Más országokban, például
Belgiumban, Franciaországban vagy Németországban azonban a fiatalok kevesebb mint tíz
százaléka jár rendszeresen templomba, és Európa északnyugati részén nincs egyetlen
olyan nagyváros sem, ahol legalább az újszülöttek felét megkeresztelnék. Ezek a tények
arra ösztönözték a katolikus püspököket, hogy találkozójukat lezárva odaszánt
újraevangelizálásra hívják fel az egyház képviselőit.

Annak ellenére, hogy az egyháznak az emberekre gyakorolt formális befolyása egyre csökkenőben
van, a kereszténység továbbra is központi eleme az európai identitásnak. Nem érdektelen,
hogy az európaiaknak mindössze négy százaléka vallja magát ateistának, és míg
egyre kevesebben fogadják el az alapvető keresztény hittételek igazságát, az erkölcsösség
fogalmát továbbra is a keresztény etika határozza meg. Hollandiában például, ahol
az európai országok közül a legalacsonyabb az egyháztagok száma, a kereszténység
szociális és morális oldala továbbra is érvényesül a társadalomban – fejti ki
Meerten Terborg, a leydeni egyetem teológusa. A hollandok hatvan százaléka elhagyta az
egyházat, ugyanakkor még mindig hatalmas összegeket adnak jótékonysági célokra.
Terborg értékelése szerint ez is bizonyítja, hogy az irgalom nem veszett ki az
emberekből – és ez is alapvetően keresztény eredet? érték. Jan Kerkhoss francia
jezsuita pap szerint az Orvosok Határok Nélkül szervezet, a Vöröskereszt, az
emberjogi és békemozgalmak egyaránt optimizmusra adnak okot a keresztény értékek továbbélését
illetően, és mindezek szintén európai eredetre tekintenek vissza.

A Christian Science Monitor beszámolója szerint a katolikus egyházat leginkább az egyéni
és családi élet területén tapasztalható erkölcsi változások aggasztják – a válás,
a fogamzásgátlás, az abortusz és az eutanázia kérdéseinek megítélése. A dél-európai
katolikus országok többé-kevésbé a katolikus állásponthoz igazították törvényeiket,
ugyanakkor nem véletlen, hogy éppen a legkisebb arányú egyháztagságot mutató
Hollandia volt az első ország, ahol az eutanáziát törvény engedélyezte. "A kép
azonban ennél némileg árnyaltabb" – teszi hozzá Halman. Egy 1981 óta folyó, egész
Európára kiterjedő felmérés eredménye szerint a társadalmi és szexuális kérdések
megítélésében nem lehet követlen párhuzamot vonni a szekularizáció foka és a
lakosság "engedékenysége" között. A homoszexualitás, abortusz, prostitúció és
eutanázia kérdésében legengedékenyebb álláspontot valló országok mint
Nagy-Britannia, Németország, Hollandia és Belgium még mindig kevésbé tekinthetők
szekularizáltnak, mint például a kevésbé liberális Dánia, Norvégia vagy Svédország.

Akármennyire is maradandónak mutatkoznak azonban a keresztény értékek Európa egyes
országaiban, "a fő problémát az jelenti, hogy ezek az értékek és a kereszténység
közötti kapcsolat egyre lazább" – fogalmazza meg kétségeit Kerkhoss atya. Az
emberek ragaszkodnak az értékekhez, de már nem látják be, hogy azok éppen a kereszténységből
erednek – zárja jelentését a Christian Science Monitor.


Új vallásbéke Augsburgban

A Vatikán és a Lutheránus Világszövetség vasárnap, a reformáció napján
Augsburgban aláírta a megigazulásról szóló közös nyilatkozatát. A lutheránusok
és katolikusok egyik központi hitvitáját elsimító dokumentumot ünnepélyes
istentisztelet keretében, több száz vendég és érdeklődő hívő jelenlétében
hitelesítették.



A most aláírt egyezmény előkészítésén egy külön bizottság dolgozott 1986-tól
1994-ig. A teológiai megegyezés aláírását a megbékélést és a megbocsátást
deklaráló pontokkal kapcsolták össze, így a nyilatkozat három fő pontot tartalmaz:
a katolikus és a lutheránus egyház megegyezik a megigazulás tanának alapigazságában,
és az egymásra kimondott átkok ennek megfelelően érvényüket vesztik. A harmadik
pont megfogalmazza a párbeszéd folytatásának és a kapcsolatok fejlesztésének szükségességét.

Az ünnepi szertartást, melynek keretében az egyezmény aláírására sor került, az
augsburgi dómban és a Szent Anna evangélikus templomban tartották. A Szentszéket
Edward Cassidy bíboros, a Keresztény Egységet Előkészítő Pápai Tanács elnöke, a
Lutheránus Világszövetséget pedig Christian Krause elnök képviselte. Az aláírást
ünnepi rendezvények köszöntötték egész hónapban, az elmúlt hétvégén pedig az
augsburgi katolikus papok és evangélikus lelkészek egymás templomaiban tartottak
istentiszteleteket.

A helyszín és az időpont megválasztása nem véletlen: 1517-ben pontosan ezen a napon,
október 31-én szegezte ki Luther Márton 95 pontját a wittenbergi vártemplom kapujára,
1530-ban pedig Luther követői Augsburgban kérték V. Károly német-római császártól
az ágostai hitvallás elismerését – ami akkor nem történt meg. Szintén Augsburg
volt a helyszíne 1555-ben a katolikusok és protestánsok vallásháborúját lezáró béke
aláírásának.

Az egyezményt katolikus részről aláíró Cassidy bíboros hangsúlyozta: a keresztényeknek
kötelességük helyreállítani az egyház egységét, amihez új reményt jelent az
augsburgi dokumentum megszületése. Christian Krause reményét fejezte ki, hogy a jövőben
más vitatott hittételek kérdése is megoldódik.

A megállapodást nem mindenfelől fogadta teljes egyetértés. Katolikus oldalról egy német
bíboros fejezte ki ellenérzését egy német napilapban. Evangélikus részről határozottabb
hangon szólaltak meg a kritikusok: Németországban 161 evangélikus teológus írt alá
tiltakozó levelet. Magyar részről a legjelentősebb protestáns egyház, a reformátusok
püspöke, Bölcskei Gusztáv úgy nyilatkozott: az augsburgi nyilatkozattal "bizonyos
szempontból világszinten lépéshátrányba kerül a református egyház". (Hetek)

Olvasson tovább: