Kereső toggle

Az UFO-jelenségek messianisztikus üzenete

Antikrisztus a repülő csészealjon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A messiási eszme és az antikrisztusok történetével és különböző megjelenési
formáival foglalkozó sorozatunk előző számában korunk népszerű neognosztikus irányzata,
a New Age-eszmekör messianizmusával foglalkoztunk. E heti cikkünk e témakör egyik
markáns és népszerű ágazata, az úgynevezett UFO-jelenségek körül kialakult elképzeléseket
foglalja össze.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a XX. század második felében újra és újra
fellángoló UFO-mánia csupán a globalizálódó kommersz tömegkultúra egyik sikeres
"húzóágazata", vagy a jelenség mögött ennél több, egy új világvallás megszületése
húzódik-e meg.

Ötven évvel ezelőtt jobb esetben megmosolyogták azokat, akik földönkívüliek látogatásairól,
azonosítatlan repülő tárgyak létezéséről próbálták környezetüket meggyőzni.
Ma azonban a Newsweek magazin felmérése szerint az amerikaiak 48 százaléka hiszi, hogy
az UFO-k valóságosan léteznek, és 29 százalékuk azon az állásponton van, hogy már
sikerült is kapcsolatot felvenni az idegenekkel.

Ezek a számok persze önmagukban nem bizonyítják, hogy ennyien ténylegesen fel is cserélték
volna korábbi világnézetüket a földönkívüliekben való hitre, viszont jelzik azt a
tendenciát, hogy az általános szkepticimus helyére a megmagyarázhatatlan jelenségek
értelmezése iránti igény és várakozás lépett.



A "csészealjvallás" illúziói



"Az UFO-k befejezetlen története nem más, mint egy, az összes neospiritualista irányzatot
megismétlő és betetőző álvallás története, amelynek »ökumenikus« jellege ráadásul
alkalmas arra, hogy az elerőtlenedett materialista dogmákat integrálja" – írja
Jean Robin francia filozófus közel két évtizede született és nemrég magyarul is
megjelent könyvében (Az UFO-jelenség, avagy a nagy paródia. Stella Maris Kiadó).
Robin úgy véli, hogy a "csészealjvallás" lényege a messianizmus, amely azt a reményt
csillantja fel a emberek előtt, hogy hamarosan megjelenhet egy másik bolygóról származó
messiás, aki a "felnőttkorba lépett emberiséggel" megosztja megváltói üzenetét.


A francia szerző szerint a földönkívüliek feltételezett látogatásai és más rejtélyes
jelenségek körül kialakult modern mítosz rendelkezik egyfajta "eszkatológikus
dimenzióval", amely alkalmas arra, hogy az abszolút bizonyosságok és igazságok
keresésébe belefáradt nyugati civilizációban deisták, sőt ateisták számára is
fogyasztható világmagyarázatot kínáljon. Az UFO-dogmákról népszerűsítőik azt állítják,
hogy azok nem teológiai találgatásokon, hanem dokumentált tényeken alapulnak. Ez számos,
korábbi ideáljainak bukását látó materialista számára vonzó alternatíva: mivel a
meghökkentő jelenségeket úgymond tények igazolják, elfogadásukhoz nem kell kilépniük
megszokott világnézetük keretei közül. Sokan megnyugtatónak érzik a feltételezést:
bár a végső igazság "odaát van", forrása mégis megmarad az anyagi világ előbb-utóbb
megismerhető keretei között. Csupán ki kell várni azt a pillanatot, amelyet a megvilágosodást
hozó bolygóközi lények alkalmasnak tartanak arra, hogy megosszák velünk az evolúció
magasabb szintjén álló tudásukat. A hagyományos materialista utópiák összeomlása
ellenére felcsillant a lehetőség egy "nagy ugrásra". A kozmikus élményekről, a
nulladik (mások szerint negyedik) típusú találkozásokról szóló beszámolók
sokasodása milliókban táplálja a várakozást, hogy elközelgett az emberiség új
korszakának a hajnala.



A kezdetek



Noha azt hihetnénk, a legtöbb neospiritualista mozgalomhoz hasonlóan az UFO-jelenség
is Amerikában látott napvilágot, ezzel szemben úgy tűnik, hogy a náci Németországban
kezdték először szisztematikusan tanulmányozni a kérdést. A második világháború
alatt feltűnt különleges repülő tárgyakat – német nevükön a "kraut-bolid"-okat
– először az ellenség által kifejlesztett új fegyvereknek gondolták, hasonlóan a
szövetségesekhez, akik szintén vizsgálták a általuk "foo-fighter"-eknek
keresztelt jelenséget.

Az ufO-hívők számára az igazi kezdetet azonban a háború utáni évek jelentik. A
mitológia "ősforrásának" többnyire az 1948-as roswelli esetet tekintik, amely során
– úgymond – sikerült összegyűjteni egy lezuhant repülő csészealj maradványait.
A bizonyítékokat és a leletekből származó különleges technikai tudást azonban a
legenda szerint az amerikai kormány (vagy más verziókban egy azon belül működő
titkos csoport) elzárta az emberiség elől. Ez az esemény azóta elmaradhatatlan
kiindulási pontja az UFO-jelenséget feldolgozó számtalan könyvnek, és visszatérő témája
több hollywoodi sikerfilmnek is.

Az UFO-jelenséget a Szovjetunióban is vizsgálták. A hivatalosan "Állandó
Kozmonautikai Bizottság" néven 1967-ben megalakult szervezet célja a kutatáson kívül
az volt, hogy megakadályozza az emberekben az UFO-tapasztalatokhoz kapcsolódó "misztikus
pszichózis" kialakulását, amelyről a hatóságok azt tartották, hogy "akadályozhatja
a marxizmus kibontakozását a tömegekben."



A mártírok kora



Jean Robin szerint minden valamirevaló vallás kezdeti szakaszában szükség van mártírokra
és kiváltságos tanúkra, akik pionírként hirdetik az eszmét az elutasítások, sőt
üldözések között is. Nem hiányoznak ezek az UFO-mítosz történetéből sem. Úgy
tartják, hogy az első ilyen vértanú James D. Forrestal amerikai hadügyminiszter volt,
aki 1947. december 30-án egy rendeletet hozott az UFO-kat vizsgáló bizottság létrehozásáról.
A csészealj-teoretikusok szerint – akik elsőszámú forrásai a számtalan változatban
felbukkanó összeesküvés-elméleteknek is – a hivatalosan öngyilkosságot elkövetett
Forrestal valójában titokzatos körülmények között eltűnt. Az UFO-mitológia ezt követően
számos olyan esetet tart számon, amelyben a jelenségeket vizsgáló, vagy azzal
valamilyen módon szorosabb kapcsolatba került személyeket megmagyarázhatatlan tragédiák
értek: újságírók, tudósok, katonák lettek az új vallás mártírjai. Az állítólagos
üldözők szintén rejtélyes figurák: a túl sok ismeret birtokába jutott emberek körül
"sötét zsaruk" (men in black: MIB) tűnnek fel, akik zsarolással, vagy ha kell, erőszakos
úton gondoskodnak arról, hogy a bizalmas információk ne terjedhessenek tovább. Vannak
tehát mártírok és vannak üldözők is, de a mítosz hitelesítéséhez szükség van
szavahihető tanúkra is.



Előkelő támogatók



Az UFO-észlelések első hullámát követően az ötvenes években létrejött egy "láthatatlan
kollégium" – állítja könyvében Jean Robin. Ez a nemzetközi hálózat olyan tudósokat
tömörített, akik a jelenségek vizsgálatán túl hittek is a földönkívüli látogatásokról
szóló beszámolókban. Kezdeményezésükre hivatalos vizsgálatok indultak: a NASA és
az amerikai légierő 1947 és 1969 között az ún. Kék Könyv program során összesen
12 ezer 618 bejelentést vizsgált ki, amelyek azonosítatlan repülő tárgyakra
vonatkoztak. Állítólag 701 olyan esetet találtak, amelynél nem tudtak semmiféle
magyarázatot adni a látott jelenségekre. 1992-93 között az amerikai kongresszus
elrendelte, hogy a NASA indítsa el a "Földönkívüli Civilizációk Kutatása"
(angol rövidítése: SETI) elnevezés? programot, amely a világűrből érkező mesterséges
rádiójeleket igyekezett kiszűrni.

Miközben a kutatások hivatalos megállapításai igyekeznek cáfolni a földönkívüli
látogatókról szóló történeteket, ismert személyiségek időről időre magánvéleményben
tanúskodnak a jelenségek mellett. Jimmy Carter például kijelentette, hogy személyesen
látott UFO-kat. Úgy hírlik, hogy Hillary Clinton is szívesen foglakozik a kérdéssel:
tavalyi, Nagy-Britanniában tett látogatása során egy repülő csészealjat formázó
medállal lepte meg Tony Blair angol miniszterelnök feleségét.

Az UFO-hit tehát néhány évtized alatt maga mögött hagyta a gúny és üldözés
korszakát, miközben tudományos köntösbe bújtatott doktrínái elterjedtek az egész
földön.



Az új vallás hittételei



A csészealjkultusz különböző irányzatai általában abból a hitből indulnak ki,
hogy a mienknél jóval magasabb "evolúciós" szintet elért "földönkívüliek"
az emberi történelem hajnalán elhintették a tudás és a "kozmikus spiritualitás"
csíráit bolygónkon. Őseink közül azonban csak néhány kiválasztott volt alkalmas
arra, hogy az üzenetek jelentőségét megértse. Az UFO-dogmák szerint ők voltak azok,
akik a hajdani találkozások emlékét a különböző szent könyvekben megörökítették,
azzal a céllal, hogy egy későbbi, "érettebb" generáció felismerje és megértse
a kozmikus tanítást. Az elmélet hívei igyekeznek bizonyítékokat gyűjteni arra, hogy
a földönkívüliek az elmúlt évezredekben is figyelemmel kísérték a földet, és
rendszeresen értékelték fejlődésünk menetét. Ma – úgymond – az emberiség végre
készen áll arra, hogy a szabadító üzenetet a maga teljességében megkaphassa, és
elfogadja a földönkívüliek segítségét a fenyegető katasztrófák előli megmeneküléshez
és az Aranykor megalapításához.

Nézeteik igazolásához az UFO-teoretikusok megpróbálták a Biblia egyes fejezeteit is
felhasználni. Különösen népszerű köreikben Ezékiel prófétának a sebesen mozgó
menynyei lényekről szóló látomása. Meggyőződésük, hogy Ezékiel egy nulladik típusú
találkozást írt le könyvében, csakúgy mint Jákob emlékezetes álma, amelyben az ég
kapujába vezető létrát, és az azon közlekedő angyalokat látta. A bábeli toronyról
pedig egyenesen azt állítják, hogy a titkos tanítás letéteményeseiként fellépő
pap-királyok a földönkívüliekkel való találkozás megkönnyítésére építették.

A földönkívüli civilizációkkal való feltételezett múltbeli kontaktusok egyik
korai propagandistája, Erich von Däniken az "Istenek aranya – a földönkívüliek közöttünk"
cím? könyvének utolsó fejezetében kategorikusan kijelenti, hogy "végezni kell
Isten mítoszával", majd hozzáteszi: "A technológia valószínűleg lehetővé
teszi majd számunkra, hogy más, intelligens lényekkel kapcsolatba lépjünk. Vajon
hogyan fogjuk meghatározni magunkat, amikor szembekerülünk velük? Mit jelent majd
akkor az, hogy katolikus, protestáns, lutheránus, huszita, mohamedán, buddhista, hindu
és izraelita? Mindez túlhaladott álláspont lesz majd… Úgy hiszem, hogy amikor az
ember a csillagközi utazások korszakába lép, ez egyben végét jelenti az istenség
ezen összes ábrázolásainak."

Az UFO-doktrínákat bibliai alapon vizsgáló szakemberek azonban azt állítják, hogy a
csészealjvallás tételei a New Age-eszmekör szerves részei. A paranormális jelenségek
egyik ismert keresztény kutatója, Bob Larson magyarul is megjelent könyvében (Az UFO-k
– Mi áll az idegenek rejtélyes látogatásai és más paranormális jelenségek hátterében?
Amana Kiadó) a földönkívüliekkel megtörtént állítólagos találkozásokról készült
beszámolókat vizsgálva kilenc lényeges ponton mutatott ki hasonlóságot az UFO-doktrínák
és a New Age-eszmerendszer mögött meghúzódó okkult-metafizikai szemlélettel.



A nulladik típusú élmények hatása



1) Az idegenek általi emberrablások jelenségét tanulmányozó pszichiáterek azt
állítják, hogy a legtöbb ilyen találkozást súlyos lelki trauma követ, amely
hosszan elhúzódó nyugtalanságban, lidérces álmokban és az emlékek ismétlődő, önkéntelen
felidéződésében nyilvánul meg. Az ilyen élményen átesett személyek jelentős része
akaratán kívül azt éli meg, hogy az őt kontrolláló "lények" további üzenetek
számára "csatornaként" akarják őket felhasználni. Ismert tény, hogy a teozófia
és a New Age-eszmerendszer legfontosabb tanításai szintén a "magasabb mesterek" által
médiumokon keresztül diktált üzenetekként keletkeztek.

2) A "kontaktszemélyek" által terjesztett történetek visszatérő témája a
kozmikus tudat, amely a hinduizmus által képviselt univerzális szellemi egység és
szubjektív képzetek egyfajta sci-fi köntösbe öltöztetett változata. Ezzel szemben a
bibliai világnézet alapja a Krisztus személyében megjelent objektív igazság.

3) Az idegenek előszeretettel fejtegetik azt a tradicionális okkult nézetet, miszerint
a transzcendentális meditáció révén az emberek kapcsolatba léphetnek saját "magasabb
énjükkel". A "tanító mesterekként" bemutatkozó lények arra hivatkoznak, hogy
nekik is számos evolúciós lépcsőn kellett keresztülmenniük, míg eljutottak a
jelenlegi szintre. A belső én felszabadításának a gyakorlatát ma számtalan könyv,
tanfolyam és meditációs központ népszerűsíti.

4) Az úgynevezett Gaia-hipotézisen alapszik az idegeneknek az a visszatérő
aggodalma, miszerint a Föld globális katasztrófa előtt áll, és ezt csak az űrből
érkező segítséggel lehet elkerülni. Az "ökotudat" alapja viszont az a panteista
feltételezés, hogy a Föld egyetlen összefüggő organizmus, amelyben a folyók és a fák
ugyanolyan rangú szellemi létezők, mint az ember.

5) Az idegenekkel való kommunikáció az elbeszélések szerint leggyakrabban az úgynevezett
mentális telepátia révén történik. A földönkívüliként bemutatkozó lények éppen
ezért előszeretettel ajánlják az emberek számára a paranormális érzékelés
valamennyi gyakorlatát, például a látnokságot, az emberi testet körülvevő sugárzások
érzékelésére szolgáló "aura-

olvasást" vagy a "pszichokinézist", amellyel tárgyat, eseményt vagy szituációt
próbálnak meg pszichikai erők által befolyásolni. Ezeket az összefoglaló fogalommal
"pszi-jelenségeknek" nevezett okkult gyakorlatokat Mózes óta a Biblia egyértelműen
károsnak ítéli és tiltja.

6) Ehhez kapcsolódik, hogy az idegenek gondosan kerülik a zsidó– keresztény
kinyilatkoztatás alapjául szolgáló bibliai témákat. Miközben feltétel nélküli
szeretetüket ígérik az emberiség számára, meg sem említik a bűn vagy az ítélet
realitását, sőt ezeket tagadják, azt állítva: az ember romlott erkölcsi állapota
nem az eredendő bűn és a testi cselekedetek következménye, hanem abból a fogyatékosságból
ered, hogy nem fedezte még fel saját, belső szunnyadó szellemi kapacitásait.

7) Az UFO-doktrína vagy figyelmen kívül hagyja Jézus Krisztus megváltását,
vagy nyíltan tagadja azt. "Krisztus-tudat" alatt általában a belső szellemi megvilágosodás
egy magasabb szintjét értik. Más népszerű teóriák azt tanítják, hogy Jézus maga
is egy fejlettebb civilizáció küldöttje, aki jóindulatú gyarmatosítóként saját
galaxisát hátrahagyva jött el bolygónkra uralkodni.

8) Az idegenek tanítása a keresztény szerző szerint abban is emlékeztet a New
Age eszmerendszerére, hogy miközben toleránsan elfogad minden párhuzamos
eszmerendszert, mereven elutasítja azt, hogy Jézus Krisztus az igazság abszolút
megtestesítője lenne.

9) Végül a nulladik típusú élmények talán legfélrevezetőbb hatása szerinte
az, hogy egybemossa a bibliai különbségtételt a természetfeletti jelenségek kettős
forrása között. A csészealjhívők és a New Age-misztikusok egyaránt pozitívnak
tekintenek mindenfajta transzcendens élményt. Az angyalok iránt megnövekedett érdeklődés
ezért nem jelenti feltétlenül a bibliai világkép és kinyilatkoztatás elfogadását.
E jelenség veszélyeire Pál apostol is figyelmeztetett egyik levelében, amikor ekképp
intette a kisázsiai Galáciában élő hívőket: "De ha szinte mi, avagy mennyből
(eredeti szövegben az »égből« – ez vonatkozhat a kozmosz bármely pontjára, vagy a
természetfeletti realitásra is) való angyal (a görögben egyszerűen csak »követ«,
»hírnök«) hirdetne is néktek valamit azon kívül, amit mi hirdettünk, legyen átkozott."



Az elragadtatás antitézise?



A fentiek alapján felmerül a kérdés: mi a magyarázata akkor a világszerte tapasztalt
tömeges parajelenségeknek, a titokzatos gabonaköröknek, a lézerkésekkel megcsonkított
állattetemeknek, a kozmikus emberrablásoknak? Mivel számos jelenség nem magyarázható
természetes okokkal, és a konspirációs elméletek sugallta tudatos hamisítás sem
bizonyítható, ezért keresztény teológusok megkísérelnek a jelenségek realitásából
kiindulva magyarázatot találni az UFO-hit eredetére és esetleges jövőbeli szerepére.


A keresztény magyarázatok általában abból indulnak ki, hogy bár a Biblia nem zárja
ki kategorikusan a Földön kívüli élet létezését, egyértelműen azt állítja,
hogy a földi életet Isten az univerzumban egyedülálló funkcióval és közvetlen
beavatkozással teremtette. Ezért valószínűtlen, hogy a kontaktust kereső idegenek más
bolygóról, vagy szomszédos naprendszerekből származnának. Az imént felsorolt különbözőségek
miatt kizárható az is, hogy a jelenségeket az Isten szolgálatában álló természetfeletti
lények, angyalok okoznák. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Biblia által bukott
angyaloknak nevezett lényeket kell az UFO-jelenségek hátterében keresni. Pál apostol
ír arról, hogy gonosz szellemek igyekeznek saját tanításaikat átadni, ami pontosan
leírja az emberi "csatornákat" kereső idegenek tevékenységét. Ilyesféle lények
lehettek a Vízözön előtti katasztrofális erkölcsi romlás okai az Ószövetség
szerint is: "És láták az Istennek fiai (ez a kifejezés számos helyen vonatkozik
angyalokra a Bibliában) az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének maguknak
feleségeket mindazok közül, kiket megkedvelnek vala… Az óriások (eredetiben »nefilim«:
»akik lezuhantak«, »bukottak«) valának a földön abban az időben, sőt még azután
is, mikor az Istennek fiai bemenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szülének
nékik. Ezek ama hatalmasok (»arícim«: »erőszakosok«, »zsarnokok«), kik eleitől
fogva híres-neves emberek voltak. És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága
a földön..."

Az idegenekkel történt szexuális kapcsolatokról szóló történetek ma szintén egyre
erőteljesebb népszerűsítése egy-két generáción belül már hihetővé teheti akár
a rendkívüli messianisztikus programmal előálló politikusok "félig ember, félig
isten" eredetéről szóló propagandát is, amint ez az ókori istenkirályoknál (az
említett "zsarnokoknál") szokásos volt. Egyszóval a csészealjvallás
messianizmusa végül az Antikrisztus színrelépése előtt készítheti a megfelelő színteret.
Amint azt korábban idézett könyvében Jean Robin filozófus felveti: a csészealjkultusz
terepén még az sem tűnik lehetetlennek, hogy az Antikrisztus "egy repülő csészealjon
ereszkedik majd le."

Olvasson tovább: