Kereső toggle

Hamar nyúlunk a pirulához

Egyre több kedélyjavítót vásárolnak a magyarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ősz beköszöntével különösen megnő a kedélyjavító szerek forgalma, ami összefügg az egészségügyi ellátás hiányosságaival és a természetgyógyászat növekvő népszerűségével. Valamint azzal, hogy lelki bajainkra inkább pirulákat szedünk, mintsem szembenéznénk a kiváltó okokkal

Magyarországon különösen jó üzletnek tűnik kedélyjavító, illetve nyugtatószereket forgalmazni, legalábbis erre lehet következtetni azokból az adatokból, melyet a Nielsen piackutató cég tett közzé nemrég. Ezek szerint 2018 szeptembere és 2019 augusztusa között az előző év azonos időszakához képest értékben közel 50 százalékkal, mennyiségben a negyedével emelkedett a gyógynövényi alapú, kedélyjavítónak minősülő, nem vényköteles készítmények forgalma a nemzetközi kereskedelmi láncok magyarországi hálózataiban, elsősorban a drogériákban. A cikkből az derül ki, hogy legjobban a nagyobb kiszerelésű, kapszulás termékek iránti kereslet ugrott meg.

A Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője szerint ősszel jellemzően megnő a kedélyjavítók forgalma. A levertség időszaka tipikusan szeptember és március közé esik, és decemberben tetőzik.

Mivel a magyarok nemcsak regionális szinten, hanem világviszonylatban is régóta az élbolyba tartoznak gyógyszerszedés és különösen nyugtatófogyasztás terén, az ősz pedig valóban kiemelt időszak a hangulati mélypontok tekintetében, így a közölt adatokban nem lát sok meglepőt Szemelyácz János pszichiáter és addiktológus. A kedélyzavarok, szorongásos tünetek a magyar lakosság 20 százalékát érintik, és Szemelyácz is úgy látja, hogy az érintettek száma nem csökken, hanem inkább növekszik.

„Sokan küzdenek ilyen gondokkal, de csak a töredékük jut el a szakellátásba. Egyrészt azért, mert az állami ellátórendszer nehezen érhető el, és sokat kell várni, a privát kezelésekért meg sokat kell fizetni. Másrészt a magyarok eleve nem szívesen kérnek pszichiátriai segítséget, és elég előítéletesek is ezzel kapcsolatban. Ha valami gond van, inkább az internetet böngészik, s onnan vagy a közeli drogériából szereznek be különböző termékeket” – magyarázta lapunknak a főorvos.

Abban, hogy felértékelődnek a vény nélkül kapható, nyugtató hatású szerek, gyógynövény alapú termékek, szerepet játszik az internet, illetve azon keresztül a természetgyógyászat térhódítása is. „Tény, hogy ha valaki átmeneti nyugtalanság, alvászavar miatt iszik például citromfűteát, és úgy érzi, hogy hatásos, akkor ez első választású szerként használható, mert enyhébb beavatkozás a szervezetébe, mintha elkezdene valamilyen komolyabb antidepresszívumot szedni” – mondta Szemelyácz János. Hozzátette azt is, hogy ha néhány héten belül nem szűnnek meg, vagy romlanak a panaszok – hangulatzavar, alvászavar, szorongás stb. –, akkor érdemes pszichiáterhez fordulni, már ha van elérhető szakember a közelben.

A pszichiáter ugyanakkor hangsúlyozta: attól, hogy valami növényből készült, még egyáltalán nem biztos, hogy ártalmatlan, sőt, gyógynövény alapú termékek is okozhatnak problémákat. Nem a közismertebb hazai termékekről vagy gyógyteákról (citromfű, macskagyökér, orbáncfű stb.) beszél, melyeknek jellemzően nyugtató, szorongásoldó és nem utolsósorban gyors hatása van. Sokkal inkább a távol-keleti, nemegyszer univerzálisként hirdetett csodaszerekről, immunerősítőkről, amelyeknek nem tanácsos bedőlni. Egyes növényi eredetű készítmények esetében nemcsak az ígért hatás maradhat el, hanem komoly máj- vagy vesekárosító hatással is bírnak. A kratom nevű növény pedig, ami számos termékben megtalálható, jóllehet nyugtató hatású, de komoly függőséget okozhat, mivel opiátszerű vegyületeket tartalmaz.

Ha nem elérhető, vagy nem szívesen megy el a beteg a szakrendelésre, de gyors enyhülést keres tartósabb problémáira, akkor nemegyszer a háziorvos révén is könnyen jut gyógyszerhez. „A háziorvosok előszeretettel írnak fel betegeik kérésére szorongásoldókat – jellemzően benzodiazepin alapú szereket, mint amilyen a Xanax vagy a Rivotril –, mert azok azonnal hatnak. Ezzel szemben az antidepresszívumok hatóideje 2-3 hét is lehet, s jó esetben csak szakorvos írja fel őket” – fűzte hozzá Szemelyácz János.

A problémák gyors tüneti kezelésére való törekvés és az öngyógyszerezés mintakövető magatartása nemzedékeken átível, és nem csak a hangulatzavaroknál jellemző. Ugyanez a helyzet például a fájdalomcsillapítással is – inkább a fájdalomcsillapítók teljes arzenálját bevetjük, semmint utánajárjunk a kiváltó okoknak. Ezt csak fokozza, hogy különböző szakrendeléseken enyhébb panaszokra is hajlamosak igen komoly gyógyszereket felírni.

A szakember szerint nagyon gyakran nem is lenne szükség sem vényköteles, sem vény nélkül beszerezhető gyógyszerre, hiszen sokszor depressziósnak mondunk valakit, akinek az a baja, hogy valamilyen munkahelyi vagy magánéleti traumánál elakadt. Nem tudta azt sem átugrani, sem megkerülni, és nem antidepresszívumra lenne szüksége, hanem pszichoterápiára. Ez viszont nagyrészt csak magánúton érhető el, az óránkénti 8-20 ezer forintos összegeket azonban a lakosság többsége nem tudja megfizetni.

„A szerhasználat csak tüneti kezelésnek látszik ugyan, de azt sem szabad elfelejteni, hogy mindenfajta pszichiátriai betegségnek, így a hangulatzavaroknak is biológiai, pszichológiai és kapcsolati problémák állnak a hátterében. Az, hogy melyik a hangsúlyos, kliensenként változhat. Egy jó szakember meg tudja állapítani, hogy mennyiben van szükség gyógyszeres terápiára, illetve mekkora szerepe lehet egy pszichoterápiás vagy kapcsolati terápiás beavatkozásnak” – magyarázta Szemelyácz János.

A kiút fontos része lenne a gyökeres életmódváltás is, de erre lelki problémák esetén kevéssé hajlik az emberek többsége, inkább pirulákhoz nyúl. „A pszichés problémák, az önismeret útvesztői amúgy is sötét alagútnak tetszenek, egyszerűbb valamit bevenni, aztán az a kis idő csak eltelik valahogy, amit itt a földön el kell tölteni” – fogalmazott Szemelyácz.

Ahogy szervi bajok, például ismétlődő infarktusveszély esetén inkább ráállnak az emberek arra, hogy többet mozogjanak, értelmesebben töltsék el a szabadidejüket, leadjanak 20 kilót, egészségesebben táplálkozzanak, stresszmentesebben éljenek, rendezzék a kapcsolataikat, megszabaduljanak rossz főnöküktől, elkezdjék nevelni neveletlen gyerekeiket, ugyanígy hangulat- vagy kedélyzavarok esetén is tanácsos lenne mindezt megtenni. Már csak amiatt is, mivel a krónikussá váló pszichés problémák előbb-utóbb fizikai megbetegedésekhez, többek között infarktushoz is vezethetnek – erősítette meg a pszichiáter.

Olvasson tovább: