Kereső toggle

Greta élete és kora

Ökomessiást teremtett magának a zöld lobbi

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem áll messze a 16 éves svéd klímaaktivista lány attól, hogy mesébe illő történetét filmvászonra vigyék. Az ENSZ klímakonferenciájáig és a TIME magazin címlapjáig jutó Asperger-szindrómás tinédzser elmúlt bő egy éve igazi sikersztori is lehetne. Csakhogy éppenséggel nem az.

Greta Thunberg neve 2018 nyarán robbant be a köztudatba, amikor a tinilány elkezdett tüntetni a svéd parlament előtt, követelve a politikusoktól, hogy hatékonyabban lépjenek fel a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben. Az azóta eltelt egy-másfél évben az aktivista szerepelt a legnagyobb lapok címlapján, találkozott Angela Merkeltől Barack Obamáig egy sor politikussal, és beszédet mondhatott Davostól New Yorkig számos helyszínen. Nem mindennapi „karrier” egy olyan lánytól, aki, állítása szerint, három különböző viselkedési zavarban is szenved.

Némaság, éhségsztrájk és mély depresszió

Greta egy nem mindennapi svéd családban nevelkedett fel, édesanyja az ország egyik legismertebb operaénekese, Malena Ernman. A lány mostani aktivizmusa miatt külön érdekesség az is, hogy apai vonalon távoli rokona az a bizonyos Svante Arrhenius, aki 1903-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Ami most leginkább szembetűnő, hogy annak idején ez a svéd tudós vizsgálta az elsők között a szén-dioxid légkörbeli koncentrációjának hatását az éghajlatra és a „jégkorszakok kialakulására”. (Sőt, volt egy elmélete, mely szerint a világűrbe kikerülő spórák a fénynyomás hatására akár az életet is elterjeszthetik a világegyetemben.)

Greta saját elmondása szerint mindössze 8 éves volt, amikor először hallott a környezetszennyezés és a klímaváltozás különböző hatásairól. Három évvel később aztán tényleg drasztikus törés jött az életébe, amikor ötödik osztályosként egy tanórán bemutattak neki egy filmet az óceánok műanyag-szennyezettségéről és az éhező jegesmedvékről. Miközben az osztálytársai hamar túltették magukat a látottakon, a kislányt olyannyira nem hagyta nyugodni a dolog, hogy teljesen zavart lett. „Tizenegy évesen beteg lettem, depresszióba estem, felhagytam a beszéddel és az evéssel is. Két hónap alatt tíz kilót fogytam” – mesélte a Stockholmban tartott TED-előadásán. Nem sokkal később a szülei elvitték orvoshoz, aki Asperger-szindrómát, OCD-t és szelektív mutizmust állapított meg nála.

Az Asperger-szindrómásokra általában jellemző a zavart testbeszéd, és problémát jelent számukra a társasági élet, a kapcsolatok kialakítása is. Az OCD kényszerbetegséget takar, azaz olyan késztetéseket, kényszergondolatokat, amelyeket az érintett nem tud kontrollálni. A létrejött szorongását ezekkel a kényszercselekvésekkel képes csak leküzdeni. A szelektív mutizmus pedig időszakos némaságot takar, pszichogén hallgatást, amit csak bizalmi, családi körben tud a beteg feloldani. A Thunberg család másik lánytagját, Beatát sem kerülték el a viselkedési zavarok (figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség lépett fel az ő esetében). Az édesanyjuk önéletrajzi könyvéből az is kiderült, hogy nem tudja fékezni indulatait, ekkor káromkodva szidja őt, de volt olyan is, hogy iskolába menet megkövetelte az anyjától, hogy várja meg őt az épület előtt, anélkül, hogy elmozdulna a bejárattól. Malena a könyvében mégis úgy fogalmaz, lányai betegségei nem „fogyatékosságok”, hanem „szupererő”.

Greta a zavart, depressziós állapotából elmondása szerint akkor kezdett el kiszakadni, amikor meg tudta győzni a szüleit, hogy vegyék komolyan a klímaváltozás tényét. Édesanyja operaénekesként felhagyott a nemzetközi karrierjével, apjából pedig vegetáriánus lett. Végül 15 évesen Greta úgy döntött, hogy az amerikai fegyverszabályozást követelő demonstrációk mintájára, ő is tüntetéssorozatba kezd a svéd parlament előtt. A többi meg már történelem.

Családi történet kicsit másképp

Greta felemelkedésének és hírnevének azonban van egy másik története is, amelyet a klímavédelmet meglovagló mainstream már igyekszik a lehetőség szerint minél jobban elhallgatni. Több jobboldali-konzervatív sajtóorgánum is feszegette, hogy vajon kik állhatnak a svéd aktivista lány mögött, hogy ilyen megdöbbentő gyorsasággal nyílnak meg előtte az ajtók, és betegsége ellenére ilyen összetett beszédeket képes mondani a legfontosabb fórumokon. Rövid oknyomozás során a politikai és civil szervezetek hálózatát térképezték fel, amelyben a Soros-hálózattól kezdve az energiaipar szereplőiig számos entitás megtalálható.

Greta konkrét felfedezése például egy Ingmar Rentzhog nevű PR-szakemberhez köthető, aki elsőként posztolta a közösségi oldalán az egyedül tiltakozó lány történetét. A Standpoint brit magazin később kiderítette, hogy nem véletlenül járt „éppen arra” Rentzhog, hanem már hónapokkal korábban ismerte a Thunberg családot, amikor a lány az anyjával együtt részt vett az úgynevezett Klíma Parlament konferenciáján. Greta nemzetközi elismertségét is egy rendkívül komoly háttérszervezet biztosította neki. Rentzhog pár éve még az egykori alelnök, Al Gore klímavédő szervezeténél vett részt egy képzésen, majd a svéd szociáldemokratákkal, befektetőkkel és az energiaipar befolyásos szereplőivel együttműködve létrehozta saját platformját, a We Don’t Have Time-ot (Nincs több időnk).

Az is meglepő, hogy Malena, az édesanya családi életrajzi könyve röviddel azután jelent meg, hogy elkezdtek cikkezni Greta tüntetéssorozatáról az ismertebb lapok. A lány ismertsége rendkívül népszerűvé tette a könyvet is. Rentzhoggal azt követően romlott meg a család viszonya, hogy a szervezete Greta nevét felhasználva kezdte promotálni a rendezvényeit és különféle termékeit (egyes becslések szerint százmilliós profitot termeltek).

A Rentzhoggal történő szakítás nem jelentette azt, hogy a család függetlenedett volna a törekvéseiben. Egy érintett svéd think tank elnökségi tagja például arról számolt be, hogy komoly tanácsadók állnak Greta mellett, akikkel megvitatja az ötleteit, és akik segítenek megfogalmazni a beszédeit.

„Azt akarom, hogy pánikoljatok!”

Greta performanszai és fellépései egy jól megkomponált PR-stratégia termékei. Nem véletlen, hogy kritikusok sora emelte fel szavát a jelenség ellen. Sokan kifejezetten ökopedofiliának tartják, hogy egy amúgy többféle viselkedési zavartól szenvedő kislányt így kihasználnak a zöld mozgalom nagyon is befolyásos és nagy hatalmú szereplői. Mások szerint a tényleges klímaváltozás elleni küzdelemnek ártanak Greta Thunberg szerepeltetésével az érintettek, hiszen meglehetősen kontraproduktívnak tartják a hangzatos beszédeken keresztüli figyelemelterelést a valós megoldási javaslatokról. Példának okáért meglehetősen kevés szó esik azokról az ázsiai nemzetekről (főként Kína), amelyeknek a kibocsátása jelenleg a legtöbbet árt a föld éghajlatának.

Ugyancsak káros az a pánik- és hisztériakeltés, aminek egyébként, úgy tűnik, Greta is áldozatává vált kiskorában. Korábban a Hetek is cikkezett arról, hogy a klímaszorongás már elképesztő méreteket ölt. (Klímadepresszió és ökoszorongás. Hetek, 2019. 08. 30.) Ékes példája a zöld fanatizmusnak például az az eset, hogy Németországban szélsőbaloldali csoportok már arra buzdítják a tagjaikat, hogy a piros lámpáknál dörömböljenek az autók tetején, ezzel keltve félelmet az autósokban. Frankfurtban álarcos támadók hasonló felindulásból 40 luxusautót rongáltak meg egy szalonban.

Számos konzervatív szakértő szerint az egész Greta-jelenség és a klímahisztéria-keltés hátterében egy nemzeteket meggyengítő globalizmust és föderalizmust szorgalmazó törekvés áll. S a célok érdekében tematizálják nemcsak a médiát, hanem azon keresztül a közbeszédet is, így gyakorolva nyomást a mindenkori nemzeti kormányokra.

Nincs új a nap alatt

Tévedés azt gondolni, hogy az egész Greta Thunberg-jelenség korunk drámai állapotának eredménye csupán. Közel 30 évvel ezelőtt nagyon hasonló projektet vetett be a zöld mozgalom, úgy tűnik, sikertelenül. A japán-kanadai származású Severn Cullis-Suzuki nevét ma már talán szinte senki nem ismeri, holott egykor ő is mindössze 12 éves korában odáig jutott, hogy az ENSZ konferenciáján tartott beszédet a világ vezetőinek.

A neves kanadai genetikus-környezetvédő tudós lánya csupán 9 éves volt, amikor többedmagával megalakította a Környezetvédő Gyerekek Szervezetét (ECO), amelynek segítségével eljutott az ENSZ Föld Konferenciája nevű eseményre Rio de Janeiróba. Az 1992-es gyűlésen az épphogy csak tinédzser korba lépő lány beszéde arról, hogy miként „harcol a jövőjéért”, és a felnőttek „miért nem kezelik a környezet védelmét prioritásként”, az egész világot bejárta. A híradásokban csak úgy hivatkoztak Severn ENSZ-ben elmondott beszédére, hogy „A lány, aki 5 percre elnémította a világot”. A kanadai aktivista azóta is rendszeresen tart beszédeket a klímaváltozás témájában, dolgozott egy környezetvédő think tanknál és televíziós műsorvezetőként is. A Yale-en evolúciós biológiából és ökológiából diplomázott.

Olvasson tovább: