Kereső toggle

Ország eladó?

A nagyhatalmak észak kincseire ácsingóznak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világ legnagyobb szigetének megvásárlása nem mindennapi lépés; Trump elnök Mégis Grönland megszerzésének lehetséges útjait vizsgálja. A közvélemény természetesen kiborult.

Az észak-amerikai kontinens részét képező gigasziget 1814 óta dániai felségterület, de a skandináv monarchia csak a kül- és biztonságpolitikába avatkozik be. Megvásárlása meglehetősen anakronisztikus lenne, de történelmileg csöppet sem példátlan.

Volt már rá példa

 

Bár a kezdeményezés nagy port kavart a nemzetközi médiában és politikában, nem Trump lenne az első, aki komoly méretű területet vásárolna Amerika érdekeinek bebiztosítása céljából. Elődei közül Thomas Jefferson alatt 1803-ban Louisianát vásárolták meg a franciáktól 15 millió dollárért, és ebből a területből (ami majdnem megduplázta az akkori Egyesült Államok területét) ma legalább 15 amerikai állam részesedik, hiszen a Mexikói-öböltől a kanadai határig ért a francia vidék. Nem mellesleg így került amerikai kézre a Mississippi folyó is, amely a belföldi közlekedés és szállítás egyik ütőere. A franciák ehhez képest meglepően olcsón adtak túl újvilági területükön; szakértők szerint a napóleoni turbulens évek és a velejáró gyarmati lázongások járulhattak hozzá az igen egyoldalú tranzakcióhoz.

1819-ben a washingtoni vezetés Floridát szerezte meg Spanyolországtól 5 millió dollárért, cserébe azért, hogy Texas iránti követeléséről (átmenetileg) lemondott. Andrew Johnson pedig 1867-ben 7,2 millió dollárért vásárolta meg Alaszka államát Oroszországtól (az alku 50 év alatt százszorosan megtérült Amerikának). Egy hektárnyi föld 5 centért kelt el, mivel akkor még (az aranykészletek meglelése előtt) Alaszkának nem volt túl sok stratégiai jelentősége.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: