Kereső toggle

Harc a vallásszabadságért

Bibliai idézet miatt rúgták ki a sztársportolót

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hol van a határvonal az egyén szabad vallásgyakorláshoz való joga és a „másság” munkaszerződésekben megkövetelt tolerálása között – erről szól Ausztrália egyik legnépszerűbb rögbijátékosa és a sportolót alkalmazó szövetség munkaügyi pere.

 

„Részegek, homoszexuálisok, házasságtörők, hazugok, paráznák, tolvajok, ateisták és bálványimádók” a pokolra jutnak, ha meg nem térnek – intette követőit húsvéti Instagram-posztjában Israel Folau, a Bibliát idézve. Az ausztrál rögbisztár üzenete valóságos bombaként robbant: a liberális sajtó homofóbnak bélyegezte a sportolót, akit munkaadója, a klubok felett álló, 270 000 játékost tömörítő Rugby Australia megfenyegetett, hogy amennyiben nem vonja vissza állítását, felbontják vele többmilliós szerződését, és soha többé nem játszhat rögbit Ausztráliában. Erre Folau nem volt hajlandó, így kirúgták, az eset pedig az ausztrál választási kampányban is téma lett: egyházi vezetők levélben kérték a miniszterelnök-jelölteket, hogy biztosítsák a vallásszabadság törvény előtti védelmét. (Lásd: Az ausztrál csoda – Scott Morrison újraválasztása és a csendes többség. Hetek, 2019. május 24.)

A sportoló jogi útra terelte az ügyet, és miután a felek ügyvédei múlt héten nem tudtak peren kívüli megegyezésre jutni, várhatóan a bíróság tesz majd ítéletet a munkaügyi vitában. Ahogy Alan Jones, a Sydney-beli 2GB rádió népszerű konzervatív kommentátora megjegyezte, ez a per korunk egyik legmeghatározóbb kérdésére irányítja rá a figyelmet. Ugyanis jogilag tisztázatlan, hogy hol van a határvonal az egyén korlátozás nélküli, szabad vallásgyakorláshoz való joga (ami jelen esetben a bibliai idézetek közösségi médiában való megosztásában nyilvánult meg), illetve a „másság” cégek által munkaszerződésekben megkövetelt tolerálása között.

Israel Folau Ausztrália egyik legsikeresebb rögbijátékosa. Mormon hátterű polinéziai családba született. Különleges tehetsége már fiatalon megmutatkozott, 18 évesen pedig – minden idők legfiatalabb játékosaként – bekerült az ausztrál nemzeti válogatottba is, ahol első mérkőzésén pontot is szerzett. Saját bevallása szerint karrierje kezdetén a siker és a pénz a fejébe szállt. 2011-ben azonban egy súlyos bokasérülés ráébresztette, hogy kicsapongó életmódja miatt rossz irányba fordultak a dolgok. Ekkor családjával együtt csatlakozott egy pünkösdi felekezethez, ahol apja ma is pásztorként szolgál. Keresztény világnézete 2017-ben, a házassági törvény megváltoztatásáról szóló népszavazási kampány során került a média figyelmébe. A Rugby Australia programjaiban ugyanis kiemelt helyen szerepel a „másság” (diversity) és a „befogadás” (inclusion). Ez azonban nem merül ki a női egyenjogúságra való törekvésben (2018-ban nevezték ki a szervezet első női vezérigazgatóját, Raelene Castle-t), a mozgássérültek bevonásában vagy a kisebbségek védelmében, hanem az LGBTQ-sportolók integrálása is a célkitűzéseik közé tartozik a szervezet honlapja szerint. Márpedig Israel Folau a Rugby Australia melegházasságot támogató véleményével szembehelyezkedve bejelentette, hogy bár tiszteli és megérti mások véleményét, a maga részéről a bibliai hite miatt nem támogatja az azonos neműek házasságát. Ezt az állítását „megúszta” egy figyelmeztetéssel, és így sikerült aláírnia egy 4 millió dolláros, 4 évre szóló szerződést a Rugby Australiával.

Ebben egy „viselkedési kódex” betartása is szerepelt, hiszen az ausztrál válogatott tagjaitól – mintegy nagykövetektől – a szervezet elvárja, hogy magaviseletükkel a pályán kívül is munkaadójuk értékrendjét képviseljék. A kódex előírásait az elmúlt években többször is alkalmazták játékosokkal szemben, szinte kivétel nélkül drogfogyasztás vagy egyéb erkölcsi vétség kapcsán. A kiszabott büntetés tipikusan néhány tízezer dollárnyi pénzbüntetés és rövid időre szóló játéktól való eltiltás volt. Előfordult ugyanakkor, hogy keresztény játékosok hitük megvallása miatt kerültek bajba. Samu Kerevinek, a Queensland Reds játékosának például bocsánatot kellett kérnie azért, hogy húsvétkor egy közösségi oldalon megjelent posztjában megköszönte Jézusnak, hogy a kereszten meghalt helyette. A bocsánatkérést követően helyesbített: nem a hitéért kért bocsánatot, hanem azoktól kért elnézést, akiket a megvallása sértett. Ez az eset is jól mutatja, hogy a kódex általánosságban megfogalmazott értékrendje nehezen értelmezhető.

A Folau-ügy kapcsán Raelene Castle vezérigazgató levelet írt a játékos csapattársainak, amelyben úgy fogalmazott, hogy a Rugby Australia támogatja a hitükhöz való jogot, és büszke arra, hogy sok eltérő hitű játékos van a nemzeti csapatban. Arról nem esett szó, hogy Folau hitét és megvallását kifogásolták volna, vagy ez ne egyezne meg a szervezet értékrendjével. Ennek ellenére május 7-én a viselkedési kódex legsúlyosabb megszegése miatt azonnali hatállyal felbontották a sportoló szerződését. A döntés mögött sokan a szponzorok nyomásgyakorlását sejtik.

A nemzeti csapat névadó szponzora az ausztrál légitársaság, a Qantas. A cég vezérigazgatója, Alan Joyce maga is az LGBTQ-közösség tagja, és egymillió dollárral támogatta a melegházasság törvénybe iktatásáért folytatott kampányt. Folau állítása szerint egyébként pénzt is felajánlottak neki a tárgyalások során, bár a Rugby Australia ezt tagadja.

Már úgy tűnt, lecsendesedik az ügy, amikor Folau a GoFundMe internetes platformon anyagi támogatást kért támogatóitól, 3 millió dollárnyi összeget megcélozva. Bevallása szerint élete egyik legfontosabb csatája előtt áll, és az elhúzódó munkaügyi per megviseli őt is és családját is. A Rugby Australia megengedheti ugyanis, hogy a legdrágább ügyvédeket fogadja fel. Folau kifejtette, hogy Isten Igéje a legfontosabb számára: küldetésének érzi, hogy megossza, de ezt nem kirekesztő szándékkal teszi, hanem a szeretet motiválja. Felesége, aki profi netballjátékosként (a kosárlabdához hasonló sport) a Netball Australia alkalmazásában áll, szintén megosztotta a GoFundMe-oldalt saját közösségi oldalán, ami tovább borzolta a kedélyeket. A sportági szövetség ugyan nem találta ezt elítélendőnek, de a szponzorok közül többen elhatárolódtak a poszttól. A tiltakozások és nyilvános megszégyenítések ellenére három nap alatt 750 000 dollárnyi adomány gyűlt össze a GoFundMe-oldalon. Egy angol LGBTQ-rögbiaktivista ellengyűjtésbe kezdett, szintén 3 millió dolláros célkitűzéssel, de kilenc nap alatt csak ennek töredékét, 16 ezer dollárt tudott összegyűjteni. Valószínűleg az LGBTQ-közösség nyomásának engedve, a GoFundMe végül betiltotta a gyűjtést. Azonban már másnap reggel egy 100 000 taggal rendelkező ausztrál keresztény lobbiszervezet felkarolta az ügyet, és saját oldalán gyűjtést indított. Két nap alatt 2,2 millió dollárt gyűjtött be a viccesen GodFundMe-kampánynak elnevezett akció. Úgy tűnik, Ausztrália „csendes többsége” újra szavazott, ezúttal a pénztárcájával (mint a választás kapcsán megírtuk: a pünkösdi felekezethez tartozó miniszterelnök, Scott Morrison meglepetésszerű győzelme kapcsán kiderült, az urnáknál sokkal többen voksoltak a konzervatív irányvonal mellett, mint amennyien ezt a közvéleménykutatóknak elmondták).

Hasonló ügyek Ausztráliában még soha nem jutottak bíróság elé. A peren kívüli megegyezésre már aligha van esély, Folau ezt minimum egy bocsánatkéréshez és szerződése visszaállításához szabta.

Bárhogy is alakulnak a dolgok, a vita alapvető kérdésekre irányította rá a figyelmet. Meddig terjed a sportegyesületek, szponzorok vagy akár az adománygyűjtő oldalak hatásköre a társadalom egészét érintő világnézeti kérdésekben? A „tolerancia” és a „befogadás” hogyan eredményezheti a világnézeti alapú kirekesztést, és milyen bánásmódra számíthatnak azok, akiket kívülállóknak bélyegeznek?

Az ügyben megszólalt Scott Morrison miniszterelnök is, aki óva intette a munkáltatókat a dolgozóik személyes hitét érintő túlkapásoktól. A kormányfő egyúttal bejelentette: még idén megalkotják a vallási diszkrimináció elleni törvényt, amely „nagyobb védelmet fog biztosítani az embereknek a vallásos hitük és meggyőződésük kapcsán”. Ausztráliában egyébként van már antidiszkriminációs törvény a faji és „nemi” kisebbségek védelme érdekében, ám ebben nincs szankcionálva a vallási alapú diszkrimináció. Korábban, a melegházasság legalizálásáról szóló vitában egyházi vezetők kezdeményezték ugyan a vallásgyakorlás jogi védelmét – hogy senkit ne lehessen például bíróság elé állítani azért, mert a Bibliából prédikál –, ám erre akkor nem került sor.

 

Olvasson tovább: