Kereső toggle

Óvakodj a turistáktól!

Nem mindenki örül a felpörgött idegenforgalomnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
A Mount Everestre tömött sorokban érkező hegymászók után 90 tonna szemetet kell eltakarítani.

Összeszemetelt Everest, Velencéből menekülő helyi lakosok, randalírozó romkocsmázók Erzsébetvárosban – egyre több helyen érzékelik a világszerte robbanásszerűen növekvő turizmus árnyoldalait.

Az ENSZ turizmussal foglalkozó intézménye, a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) szerint 2018-ban 1,4 milliárd turista fordult meg a Föld valamely pontján. A szervezet egy 2010-ben készült előrejelzésében ezt a számot a 2020-as évre prognosztizálta, azonban a turizmus egyre népszerűbb: tavaly a turisztikai ágazat növekedési aránya nagyobb volt, mint a teljes világgazdaságé. Egyfelől egy ekkora tömeg egyre fajsúlyosabbá teszi a turizmust mint az országok GDP-jének egyik jelentős összetevőjét. Másfelől azonban az idegenforgalom árnyoldalai óriási kiadásokat jelentenek az önkormányzatok és kormányok számára.

Az idei év eddig talán legismertebb fényképe lett az a Mount Everesten készült fotó, melyen hegymászók tucatjai állnak sorba az utolsó pihenőtábor utáni hegygerincen, arra várva, hogy megtehessék a legmagasabb csúcsra vezető maradék utat. Idén eddig rekord mennyiségű hegymászó próbált feljutni a Csomolungmára, annak ellenére, hogy a mászásra alkalmas időszak valószínűleg rövidebb lesz az átlagosnál (ebben a szezonban eddig 11 ember halt meg mászás közben, több mint kétszer annyian, mint tavaly egész évben). Nepál a tragédiák és a profi hegymászók aggodalma ellenére sem kívánja korlátozni a mászási engedélyek számát, sőt: a kormány maga is serpák csoportjait fogja idén felküldeni a hegyre, akik  feladata ezúttal nem a külföldről érkező mászók segítése, hanem a maguk mögött hagyott szeméthalmok összetakarítása lesz. Troy Aupperle kétszer mászta meg az Everestet, szerinte a hegy egy szabad szemétlerakó. ,,Hasonlítsuk csak a Denali csúcshoz (az USA-ban található 6190 méteres csúcs – a szerk.). Ott nyársra tűznek. »Miért csinálsz ilyet? Méltó vagy te egyáltalán ehhez a hegyhez?« Aztán szépen elmagyarázzák a szabályokat” – mondja Aupperle, aki szerint „az Everesten nincsenek szabályok, nincs felelősségre vonás, semmi sincs”. A nepáli kormány tavaly márciusban kezdte meg a hegy takarítását, mely program keretében több mint 90 tonna szeméttől szeretnék megtisztítani a Himalája legmagasabb pontját.

A szemetelésen túl a világ számos pontján szándékosan rongálnak meg turisták emlékműveket. James Cook kapitány melbourne-i szobra, Abraham Lincoln monumentális washingtoni emlékműve és a koppenhágai Kis hableány szobor is többször esett már áldozatul turisták festékbombáinak. A Lincoln – emlékművet 2013-ban öt órára lezárták, miután zöld festékkel térdig leöntötték a szobrot (a szobor ülő helyzetben ábrázolja Lincoln elnököt és a márvány talapzattal együtt majdnem kilenc méter magas). Az egyik legbizarabb szoborrongálás éppen egy magyar geológushoz, Tóth Lászlóhoz köthető. Az akkor harminchárom éves geológus a Vatikánba látogatott, és máig tisztázatlan okból a Piétához érve megragadott egy régészkalapácsot és nekirontott a szobornak, letörve Mária egyik kezét könyöktől lefele, az orrát és az egyik szemhéját. A szobrot azóta restaurálták, Tóthot pedig ugyan felmentették a bíróság előtt, pillanatnyi elmezavarra hivatkozva, azonban két évre elmegyógyintézetbe zárták.

Kifejezetten a fesztiválszezonban emelkedik meg a külföldi „bulituristák” száma.

A természet viszontagságainak hosszú évekig ellenálló évszázados kőépületek sem ússzák meg a korlátokat nem tisztelő turistákat. A római Colosseum kövei több száz turista monogramját vagy egyéb, vésett graffitijeit viselik magukon. 2015-ben két amerikai turista kamerára vette, ahogyan nevük kezdőbetűit kaparják bele az egykor gladiátorviadaloknak otthont adó épület köveibe. 2017-ben egy ugyanilyen akcióért huszonháromezer dollárra (mai árfolyamon 6,6 millió forintra) büntettek egy turistát. Ugyanebben az évben egy turista a római Pantheonban található 18. századi gyertyatartók közül vágott kettőt a padlózatra, ripityára törve azokat.

Velence igen különleges módon esik áldozatául a turizmusnak; míg 1781-ben John Moore leírása szerint a vízen épült város zsidók, törökök és keresztények különleges egyvelegének adott otthont, mára a tősgyökeres velencei lakosok száma alig éri el az ötvenezret. A helyi média szerint, ha ilyen ütemben folytatódik a város elnéptelenedése, akkor 2030-ra már nem lesz velencei lakosa Velencének. Jelenleg huszonkét millió turista fordul meg a városban évente. Az önkormányzat több eszközt is megpróbált alkalmazni a látogatók számának csökkentésére: kevesebb engedélyt adnak ki hotelek és éttermek megnyitására, korlátozzák az óceánjárók behajózását, valamint egy belépőjegy ötlete is szóba jött, melyet mindenkinek ki kellene fizetnie, aki csak egy lépést is szeretne Velencében tenni.

Szintén csökkentik a látogatók számát Horvátországban, a Plitvicei-tavaknál, ahol már csak előzetes regisztrációval lehet belépőt vásárolni, amelynek árát már korábban megemelték. A turisták számát azért korlátozzák napi tízezerre, mert a zsúfoltság miatt már az a veszély fenyegetett, hogy a térség lekerül az UNESCO Világörökségi Listájáról. Egy másik kiemelt horvátországi turistacélpont, Dubrovnik szintén korlátozásokat vezetett be, melyek értelmében egyszerre nyolcezren lehetnek a város központjában, és minden látogató maximum 4 órát tölthet ott.

A thaiföldi Maya-öböl esetében már nem volt elegendő a korlátozás sem: a kedvelt turistacélpontot tavaly lezárták a tömegek elől, hogy élővilága regenerálódhasson. A part című DiCaprio-film nyomán világhírűvé vált vidék akár további öt évig is zárva maradhat. 

A randalírozó turisták Budapestet sem kímélik, a város lakói, sőt még a vendéglátósok is többször felemelték már hangjukat a viselkedni nem tudó utazók miatt. Kifejezetten a fesztiválszezonban emelkedik meg a külföldi ,,bulituristák” száma, akik egyedül a különböző zenei rendezvények miatt látogatnak el Magyarországra. Erzsébetváros gyakorlatilag a nyugodtan élni vágyó lakosok és a korlátok nélküli bulizók csataterévé vált. A We Love Budapest weboldal korábbi összeállításából – amelyben helyi lakosokat és vendéglátósokat kérdeztek a hetedik kerület állapotáról – kiderül, hogy a vendéglátósok és a lakosok véleménykülönbsége a két fél csendrendelettel kapcsolatos elképzeléséből adódik. Míg a lakók általában éjfél után bezáratnák a vendéglátó helységeket, van olyan bár, ami napi forgalmának 90 százalékát kilenc és fél kettő között hozza be, így nekik nagy érvágás lenne egy ilyen módosítás (jelenleg reggel 6-ig is nyitva lehetnek). Abban azonban mindkét csoport egyetért, hogy valamit tenni kell a féktelenül bulizó, főként külföldi turistákkal, akik azt hiszik, ,,nekik mindent lehet”. Több lakó is beszámolt róla, hogy reggeli kutyasétáltatás vagy munkába indulás közben egyáltalán nem ritka az italtól kidőlt emberek és a járdán folyó széklet látványa.

Másfél éve alakult az Élhető Erzsébetvárosért nevű egyesület, melynek célja, hogy a kerület vezetésére nyomást gyakorolva véget vessenek az éjszakai zsibongásnak, majd az azt követő civilizálatlan reggeli látképnek. Bár Erzsébetvárosban azóta ezen a téren nem történt változás, a Magyar Turisztikai Ügynökség Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 tervében Budapestet szeretné új színben feltüntetni. A főváros imidzsének újrapozícionálása a rövidtávú tervek között szerepel, melyet egy és három éven belül meg is szeretnének valósítani. Ennek egyik alapeleme, hogy Budapest mint ,,elegáns, büszke, élettel teli, prémium főváros” legyen ismeretes a turisták szemében, ezzel ellensúlyozva a bulifőváros címet. A megvalósítás keretében nagy hangsúlyt kap majd a ,,kulturális és történelmi örökségen alapuló élménykínálat”, vagyis a gyógyfürdők, múzeumok, opera és a polgári kikapcsolódás más színterei, mint például a kávéházak. A stratégiának nem célja a tömegturizmus élénkítése, a budapesti lakosok védelme érdekében. Ehelyett a tervezet a turisták számának moderált növekedését irányozza elő, és a minőségi kikapcsolódásra helyezi a hangsúlyt, azzal számolva, hogy ezekre az időtöltési lehetőségekre az idecsábított igényes turisták többet költenek majd.

Olvasson tovább: