Kereső toggle

Kísértet járja be

Feléledő etnikai feszültségek Erdélyben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án.

Az úzvölgyi katonatemetőnél történt incidens a román–magyar etnikai konfliktus újabb epizódja. A helyi várakozások szerint ebben a légkörben még nagyobb jelentősége lesz Orbán Viktor tusnádfürdői látogatásának.

A román karhatalmi erők alig fél óráig tudták visszatartani azt a több ezer román megemlékezőt, akik erőszakkal nyomultak be az úzvölgyi katonatemetőbe múlt héten csütörtökön. A tömeg nemcsak a csendőröket, hanem a magyarokat is szidalmazta, miközben az élőláncot képező székelyek a Miatyánkot imádkozták. Román huligánok a sírkertbe bejutva kitépték a székelykapu szárnyát, majd a benyomuló tömeg ortodox szertartás keretében felszentelte a temetőben – törvénysértően – létesített román emlékművet és parcellát.

A ma már lakatlan Úzvölgye annak kapcsán került a román–magyar etnikai feszültség fókuszába, hogy az ottani első világháborús sírkertben a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki, és emlékművet emelt – amit egyébként a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősített. A közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó település sírkertjében ezer, az első világháborúban elesett magyar katona nyugszik – miközben a románokat az akkori államhatár román oldalára, Dormánfalva környékén temették el. Ezt azonban a román tüntetők vitatják.

A múlt csütörtöki események kapcsán a magyar kormány tiltakozó jegyzéket adott át a román kabinetnek, illetve bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a budapesti román nagykövetet, aki azonban ennek a kérésnek nem tett eleget.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Heteknek elmondta, erős a gyanú, hogy alaposan kidolgozott terv szerint történt a futballhuligánok felvonulása az Úzvölgyi temetőnél. A politikus szerint ezt az is valószínűsíti, hogy az ügy kirobbanását követően román szélsőséges nacionalista körök „nagyon hamar rácsatlakoztak a történetre”.

„Mi jeleztük ott is (a temetőben – a szerk.), hogy bárki megemlékezhet a hősökről, viszont tartsák tiszteletben azt, hogy törvénytelenség történt, ezt kimondták az állami intézmények, hatóságok is, és mindaddig, amíg ezek nem rendeződnek, senki ne éljen vissza a helyzettel. Ezt nem tartották be” – sorolta az incidens okait a politikus.

Korodi szerint a huligánok kegyeletsértő viselkedésénél felháborítóbb a hatóságok reakciója, pontosabban a reakció hiánya, hiszen az RMDSZ már a hősök napja előtt felhívta a figyelmet az incidens kirobbanásának veszélyére. Az, hogy a román csendőrség nem tudta megfelelőképpen biztosítani a helyet, és így a huligánok széttörhették a székelykaput, és bántalmazhatták az illegális temetőátalakítás ellen békésen tiltakozó magyar embereket, a politikus szerint nem lehet véletlen.

A csendőrség hivatalos tájékoztatásában előbb tagadta, hogy bármiféle incidens történt volna. Később ezt hallgatólagosan ugyan elismerte, de a temetőgyalázás tényét továbbra is cáfolta, mindössze a székelykapu rongálása kapcsán jelezték, hogy vizsgálatot indítanak.

Az ügy eltussolását a román belügyminisztérium ráadásul azzal tetézte, hogy felelőssé tette a magyar közösséget is. Carmen Dan tárcavezető a román köztévében úgy fogalmazott: az incidensért a román és magyar futballhuligánokat egyaránt terheli a felelősség. Mondta mindezt úgy, hogy magyar huligánok nem is voltak a helyszínen.

Az ügyet bonyolítja, hogy a védelmi minisztérium harminc napon belül átvenné az amúgy is vitatott státusú úzvölgyi sírkertet. Ezt a tervet az RMDSZ élesen bírálta és elutasította. Korodi Attila ezt azzal indokolta, hogy „a múlt csütörtöki események után bebizonyosodott, hogy nem bízhatunk meg az állami intézményekben az ilyen ügyekben”.

A védelmi minisztériumot vezető Gabriel-Beniamin Leș közlése szerint a minisztérium „képes megvédeni és karbantartani a sírokat, felújítani a nemzetközi temetőben található emlékműveket”. Ezzel szemben Korodi Attila úgy véli, a kérdés „nem a gondozás, hanem az, hogy akarnak-e egy pontos, tiszta képet adni a hadtörténészek, a szakhatóságok arról, hogy milyen hősi halottak nyugszanak a temetőben, és hogyan kell tisztességesen megemlékezni róluk”.

Az RMDSZ a temetőátvétel helyett román–magyar hadisírgondozó vegyes bizottság létrehozását javasolja, illetve a csíkszentmártoni önkormányzat bevonását és a temető eredeti állapotának helyreállítását kérik.

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-nek van-e kellő politikai ereje, hogy a védelmi minisztériumot megakadályozza a sírkert átvételében, Korodi Attila elmondta: az átvétel nem történhet meg a csíkszentmártoni önkormányzat együttműködése nélkül. „Olyan szándékot láttunk az elmúlt időszakban, ami elgondolkodtató, ezért egy elég széles körű közösségi összefogásra van szükség” – tette hozzá az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

„A közel tíz éve megrekedt magyar–román párbeszéd társadalmi és politikai résztvevői nem találják a közös hangot, így csak idő kérdése volt, hogy a szavak etnikai konfliktusba torkolljanak” – mondta az úzvölgyi incidens kapcsán Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró. Szerinte magyar oldalról egy ember tud csak viszonylagos békét teremteni most: ezért nagy kérdés, hogy júliusban, a Bálványosi Szabadegyetemen Orbán Viktor hogyan értékeli majd a történteket. Eközben a román oldalon kérdés, hogy kire hallgat a nacionalista indulatoktól hangos közvélemény, hiszen Liviu Dragnea, a baloldal erős embere börtönben ül, Klaus Johannis államelnök pedig erősen megosztja a közvéleményt – jegyezte meg Ferenczi.

Olvasson tovább: