Kereső toggle

Jött, látott, visszament

Erdélybe látogatott Ferenc pápa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ferenc pápa romániai látogatásától mindenki várt valamit: a románok a centenárium, a mai Románia születésének századik évfordulójának méltó megünneplését, a magyar kisebbség pedig jogaik elismerését. A székelyek ugyan elvitték a show-t, de maradandó változás nem történt.

A pápalátogatást óriási várakozás övezte Romániában, hiszen mégiscsak jelentős siker az ország számára, hogy immár másodszor látogatott el hozzájuk katolikus államfő a diktatúra bukása óta. Igaz, húsz évvel ezelőtt II. János Pál csak Bukarestre korlátozta látogatását, és Ferenc sem tavaly érkezett, mint ahogy meghívói szerették volna – a Vatikán diplomatikusan elhárította, hogy a pápa legyen a centenáriumünneplés „koronaékszere”.

A két évtizeddel ezelőtti látogatáshoz képest az egyházfő most Erdélybe is ellátogatott, ami az erdélyi magyar katolikus közösség számára hatalmas fegyvertény, főként, hogy a pápa misézett a nemzeti egybetartozás egyik legfontosabb helyén, Csíksomlyón.

„Egyszerre volt felemelő és bizsergető érzés, amikor a jelenlevő százezres tömeg a ceremóniák után együtt énekelte a magyar Himnuszt és aztán a Székely Himnusz sorait. Az áhítat után ezt az érzést vágyták a jelenlévők a legjobban, még akkor is, ha a látogatás szinte minden napján a megbékélésről, az egymás kölcsönös tiszteletéről beszélt a katolikus egyházfő” – mondta a Heteknek Nagy Árpád kolozsvári politológus, aki részt vett a pápalátogatáson. Megfigyelése szerint a csíksomlyói rendezvény egyszerre volt katolikus és nemzeti ünnep, amit a helyszínen szinte lehetetlen volt szétválasztani. Példaként említi az útszéli árusokat, akiknél a vallási kegytárgyak és a nemzeti szimbólumok, mint  például a székely és a magyar zászló, egyaránt megvásárolható volt. A nyeregben rengeteg kereszt volt, de rengeteg magyar zászló is lengedezett.

Természetesen a román sajtó nagyon sok kritikát fogalmazott meg a csíksomlyói látogatás kapcsán: volt olyan vezércikk, amely a magyarokat a pápalátogatás „érzelmi kifosztásával” vádolta. A szélsőjobboldali sajtó azzal riogatta olvasóit, hogy Orbán Viktor fogadja majd a pápát Csíksomlyón, ezzel spirituálisan is kifejezve a magyar kormány Erdély iránti igényét, a geopolitikai végrehajtás érdekében pedig Putyinnal köt majd szövetséget a magyar miniszterelnök. Szombatra azonban kiderült, hogy nem jön a miniszterelnök, helyette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Áder János köztársasági elnök volt jelen a rendezvényen, és sok ezer anyaországi zarándok, akik a szakadó esőben várták az egyházfői áldást.

„A csíksomlyói búcsú Ceauşescu bukása után óriási lendületet kapott, és mára a Kárpát-medencei magyarság számára szimbolikus eseménnyé nőtte ki magát. Régen túlmutat már egy vallási ünnepen, ahol katolikus tömegek jelennek meg: nemzeti zarándoklat, magyar virtus, poszt-trianoni emlékezet, számtalan jelző illik az eseményre” – mondta a Heteknek Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró, aki szintén részt vett a pápalátogatáson.

Kiemelte: a Csíksomlyóra érkezők számának évről évre való növekedése a románság számára fenyegető. A vallási külsőségek ellenére pontosan értik, mit akarnak a magyarok tömegei demonstrálni itt. A másik, ehhez hasonló, a román közvéleményben negatív érzéseket keltő rendezvény a tusnádi tábor, amely szerintük évről-évre veszélyezteti a román nemzeti szuverenitást. A románok jelentős része úgy érzi, hogy Orbán Viktor tusnádi beszédei a magyarok revizionista igényeit fogalmazzák meg, hol burkoltabban, hol nyíltabban. „Csíksomlyón ugyan nincs politizálás a búcsún, hiszen az katolikus liturgia szerint zajlik, de mégis van politikai üzenete, hiszen a magyarok székely nemzeti viseletben parádéznak, székely zászlót lobogtatnak, és az autonómiáról beszélnek, amely egyedi és utánozhatatlan egzotikummá egyesül minden pünkösdkor” – jegyezte meg az újságíró.

Ami az egyházfői vizit eredményeit illeti, a gazdasági haszon a leginkább egyértelmű, hiszen – ahogy Ferenczi Zsolt mondja – az idén kétszer olyan hosszúra nyúlt az ünneplés, mivel a hivatalos búcsú még csak most következik. A szállás sok száz kilométeres körben már mind elkelt előre, a fogyasztás, a vendégéjszakák sok embernek biztosítanak komoly bevételt, a csíki turizmus egyébként is csúcsra van járatva ilyenkor.

A katolikusok számára a pápalátogatás gyakorlati haszna, hogy a csángóföldi miséket – a pápa állasfoglalása nyomán – magyar nyelven is lehet celebrálni. Ferenczi Zsolt szerint azonban ez inkább PR-döntés volt, ugyanis a moldvai magyar falvak ezzel nem kerültek közelebb a Vatikánhoz, márpedig helyben a püspökök döntenek, akik viszont nem akarják kiélezni a konfliktust a románokkal.

„A pápa és a vatikáni diplomácia számára az ökumené és a keleti kereszténységgel való kapcsolat életben tartása fontos szempont, lényegesebb, mint a csángó kérdés. Ferenc mostani romániai látogatása abba a folyamatba illik, amelynek csúcspontja a Kirill moszkvai pátriárkával való találkozója volt: egy ezeréves vitát igyekezett a lépéssel lezárni, nem véletlen, hogy Románia előtt éppen Bulgáriában járt a pápa” – tette hozzá ehhez Nagy Árpád politológus.

 

Csíksomlyó legendája

A csíksomlyói búcsú legendája 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni „ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni”. A székely nép Mária-kultusza korábbi időkig nyúlik vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya a hiedelem szerint.
A búcsújárás hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával is összefügg, amikor 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna a Szentháromság-tagadó unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a „Szűzanyát” ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint a fejedelem serege felett aratott győzelem emlékére rendezik meg minden évben a pünkösdi búcsút. (Wikipedia alapján)

Olvasson tovább: