Kereső toggle

Építészek a pálya szélén

Az angol klubfoci titka

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Ünnep a BL-győzelem után. Jürgen Klopp csúcsra járatta a Liverpoolt.

Rekordbevételeket értek el az európai futballklubok a 2017/18-as szezonban. Ezúttal is a Premier League a leggazdagabb, ráadásul most az európai kupákban is „mindent vittek” az angolok. Vajon mi a siker titka?

A futballtörténelemben eddig még soha nem fordult elő, hogy ugyanaz a bajnokság adja az európai kupák mind a négy döntősét – idén azonban az Európa Liga fináléjában a Chelsea az Arsenalt múlta felül, a Bajnokok Ligájában pedig a Liverpool a Tottenhamet győzte le. A „házidöntők” nemcsak a Premier League erejét és szakmai színvonalát tükrözik, hanem egyúttal azt a kérdést is felvetik, hogy az angol klubfoci hogyan tudta megtörni az éveken át tartó spanyol dominanciát.

A Deloitte könyvvizsgáló cég által az európai futball tavalyi szezonjáról készült friss jelentést nézve könnyen levonhatnánk a következtetést: nagy pénz, nagy foci. Az angol topbajnokság teljes bevétele ugyanis 5,44 milliárd euró volt, ami csaknem akkora összeg, mint a rangsorban következő két bajnokság, a Bundesliga (3,17 milliárd euró) és a La Liga (3,1 milliárd euró) bevétele együttvéve (a pénzügyi elemzésről lásd keretes írásunkat). Szemléletes tény az is, hogy az angol élvonalban utolsó helyen végző Huddersfield több televíziós bevételt produkált, mint bármelyik spanyol klub, kivéve a Real Madridot és a Barcelonát.

A pénz azonban önmagában nem ad magyarázatot az angol sikerekre, hiszen a Premier League eddig is vezette a bevételi toplistát, mégis a spanyol klubok uralták az európai kupasorozatokat. 2009 óta a Real Madrid négyszer nyerte meg a Bajnokok Ligáját, a Barcelona háromszor, az Atletico Madrid pedig kétszer jutott a döntőbe. Eközben az angolok csak négyszer jutottak döntőbe és mindössze egy győzelmet arattak: a Chelsea 2012-ben. Az Európa Ligában a Sevilla háromszor egymás után vehette át a trófeát 2014 és 2016 között, és az Atletico is háromszor diadalmaskodott (2012-ben egy szintén spanyol csapat, az Athletic Bilbao ellen).

A képet tovább árnyalja, hogy a pénzügyileg legsikeresebb angol klub, a Manchester United idén csupán a negyeddöntőig jutott a Bajnokok Ligájában, ráadásul a jövő évi sorozatba nem sikerült kvalifikálnia magát. Klubszinten a legnagyobb bevételt a Real Madrid produkálta, majd a Barcelona következik a sorban, a harmadik helyen pedig a Manchester United áll, miközben a két Bajnokok Ligája döntős csapat, a Liverpool és a Tottenham csak a hetedik, illetve a tizedik a tavalyi rangsorban. Ráadásul a Tottenham az idei szezon előtt egyetlen pennyt sem költött új játékosra, és a Liverpool 182 milliós kiadása sem döntött rekordokat. Bár a Vörösökhöz érkező Becker Allison kapus, és az egy évvel korábban igazolt Mo Salah nélkül aligha lett volna elérhető a BL-győzelem, az idei szezon egyik nagy tanulsága mégis az lehet, hogy nem elég sztárokat vásárolni, csapatként is jól kell tudni működni. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja, hogy a Liverpool Salah és Firminho nélkül támadt fel a „fullos” Barcelonával szemben, a Tottenham pedig Harry Kane-t nélkülözve fordított az Ajax ellenében.

„Cristiano Ronaldo a maximális teljesítményt nyújtotta, de ez mégsem volt elég a Juventusnak, mint ahogy Lionel Messi sem tudott volna ennél többet tenni a Barcelona sikeréért” – értékelt a La Liga TV-nek Jorge Valdano, a Real Madrid egykori csatára, aki jelenleg is vezetőként dolgozik a klubnál, hangsúlyozva, hogy az idei BL-sorozat rávilágított arra, hogy a mai futballban a közösség fontosabb mint az egyén. Megjegyezte: egy BL-válogatottba egyetlen Tottenham játékos sem férne be, mégis ez a csapat volt.

A leginkább rugalmas a szezonban, ami egyértelműen az edző, Mauricio Pochettino érdeme. Valdano szerint ő és a Manchester City trénere, Pep Guardiola honosította meg a spanyol stílust a szigetországban, és most a La Liga klubjain a sor, hogy eltanulják az angoloktól, hogy kevésbé fókuszáljanak a szupersztárokra, inkább a csapatmunkát fejlesszék. 

A szakmai vezetés szerepét emelte ki a kameruni Lauren Etame Mayer is, aki egyaránt játszott a spanyol és az angol bajnokságban. Szerinte az angol élvonal sikerének titka, hogy a világ legjobb edzőit igazolták le. Úgy véli, Pep Guardiola, Jürgen Klopp és Mauricio Pochettino egy „másik Premier

League-et” hozott létre, amely még mindig az angol intenzitással és sebességgel rendelkezik, de olyan új taktikai elemek és ötletek épültek be a játékba, amelyek a kontinensen korábban már sikerre vezettek – többek között a spanyoloknál is. Jellemző például, hogy amíg a 2015/16-os szezonban az angol élvonalban meccsenként 480 passz volt, addig idén ez 600-ra emelkedett.

A Liverpool korábbi csatára, Michael Robinson, aki az 1980-as évek végén a spanyol Osasunában fejezte be a pályafutását hasonlóan látja: „Az angol labdarúgás sok éven át úgy volt gazdag, hogy a győzelmek elmaradtak. Sok, nagyon jó külföldi játékosba fektettek be, de nem az «építészekbe». Aztán rájöttek, hogy más megközelítésre van szükségük” – fogalmazott a #Vamos tévécsatornának.

 

Nagy pénz, nagy foci

Összesen 28,4 milliárdos eurós bevételre tettek szert az európai futballklubok a 2017–2018-as idényben, ami 11 százalékos növekedést jelent a korábbi szezonhoz képest – derül ki a Deloitte könyvvizsgáló cég elemzéséből. Az összbevételből 15,6 milliárd eurót az öt legnagyobb bajnokság – sorrendben az angol, a német, a spanyol, az olasz és a francia liga – könyvelhette el. A Premier League bevétele 5,44 milliárd euró volt, amelynek csaknem 60 százalékát a közvetítési díjak tették ki, de a növekedéshez az is hozzájárult, hogy a 2017–2018-as idényben öt angol csapat szerepelt a Bajnokok Ligájában, így az európai szövetségtől több pénz érkezett. Szakértők szerint az idei kupaszereplések és az ennek kapcsán értékesített közvetítési jogok az idei szezonban tovább növelik a Premier League bevételét (egyébként a többi nagy ligánál is növekedés várható). Az angol klubok  rekordösszeget, több mint 2,6 milliárd eurót költöttek játékosok igazolására, emiatt az össznyereségük 16 százalékot visszaesett, de így is csaknem egymilliárd euró volt a vizsgált időszakban.

Olvasson tovább: