Kereső toggle

Éljenek az apák!

A férfiak szerepe a családban és a társadalomban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon kevésbé elterjedt szokás, pedig a 20. század elejétől az anyák napja párjaként jött létre az általában június harmadik vasárnapján tartott apák és nagypapák napja.

Vannak bizonyos mondatok, kifejezések, amiket ma újságíróként nehéz papírra vetni. Már nem azért, mintha nem értenénk vele egyet, sőt! Kifejezetten szükséges olyan fontos ügyek mellett kiállnunk, ami adott esetben szembemegy a mainstream által erőteljesen propagált társadalmi felfogásokkal. Ilyen mondat például, hogy 2019-ben is jó dolog gyermeket vállalni. Az amerikai demokrata politikus, Alexandria Ocasio-Cortez nyilatkozatát követő felmérésben, – miszerint „a mai körülmények között joggal merül fel a kérdés: vajon szabad-e gyermeket hozni egy ilyen világra, és kitenni mindazoknak a viszontagságoknak, amelyekkel egy felmelegedő bolygón kénytelen lesz szembenézni” – kiderült, hogy az Y generáció harmada szerint a klímaváltozás kardinális szempont a gyermekvállaláshoz kapcsolódó döntések meghozatalában. Hasonlóan bicskanyitogató lehet egyesek számára az is, hogyha azt merjük állítani, hogy egy gyermek egészséges fejlődése számára a tradicionális családmodell – apa és anya, egy férfi és egy nő házassága – az ideális táptalaj.

Hát még arról írni – pláne nőként – hogy az apáknak, férfiaknak mennyire fontos szerepük van a társadalomban, illetve annak legkisebb egységében, a családban. Manapság sokkal inkább divatos azt hangsúlyozni, hogy mekkora bérszakadék van férfiak és nők között, ahogyan széles körben elterjedt kutatások igyekeznek bizonyítani azt is, hogy a nők miért fényévekkel jobb munkaerők, mint a férfiak. Ezek a felmérések azt mutatják, hogy jobb a szervezőképességük, empatikusabbak, kedvesebbek, jobban kommunikálnak és megbízhatóbbak. A sort pedig még hosszan lehetne folytatni. Világos, hogy miközben az egyenjogúságért való küzdelem kiemelten fontos, a sovinizmus és a feminizmus egyaránt káros. A genderkvóták korában pedig úgy tűnik, hogy egy női munkavállaló azonos képesítéssel és munkatapasztalattal ma már hamarabb labdába rúg, mint egy férfi. Pusztán azért mert nő.

Apa nélkül

A férfiak családban betöltött szerepét is – sajnos – egyre több kritika éri, lévén, hogy a gyermekek közel negyede apa nélkül nő fel. Pedig számos kutatás alátámasztotta már, hogy az apáknak kiemelkedően fontos, pótolhatatlan szerepük van a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlődésében, ami elengedhetetlen egy sikeres és kiegyensúlyozott élethez. Egy, az 1950-es évektől kezdve 40 éven át tartó kutatás kimutatta, hogy a jó apaképpel rendelkezők boldogabb és tartósabb házasságban éltek, valamint sokkal szorosabb baráti körrel rendelkeztek, mint azok, akik apa nélkül nőttek fel. Sőt, a helyzet ennél is drámaibb.

Apa nélkül felnőni azt jelenti, hogy a gyermeke hétszer nagyobb eséllyel esik teherbe tinédzserkorban, és négyszer valószínűbb, hogy szegénységgel küzd majd felnőttként. Kétszer akkora a hajlama a káros szenvedélyektől való függésre, legyen az drog, alkohol vagy éppen szerencsejáték. Nagyobb eséllyel lesznek belőlük erőszaktevők, vagy kerülnek börtönbe – az amerikai fiatalkorúak börtönében lévők 85 százaléka apa nélküli háztartásban él. Kétszer hajlamosabbak öngyilkosságot megkísérelni, mint azok, akik stabil, erős és pozitív apaképpel rendelkeznek.

Ez hatalmas felelősséget helyez az apákra. Nem elég ugyanis, hogy az apával egy háztartásban élnek a gyermekek, fontos az apa milyensége, minősége is, ugyanis a folyton kritizáló, elégedetlen apa bizonyítottan nagyobb kárt okoz a gyermekben, mintha az anya tenné ugyanezt.

Új társadalmi sztereotípiák

Az alabamai abortusztörvény is nagyszerű példa arra, hogy a férfiaknak döntő szerepük lehet az olyan életbevágó kérdésekben is, mint például az abortusz. Akár pozitív, akár negatív irányban. Annak ellenére, hogy a 25 „fehér férfi” rengeteg támadást kapott azért, amiért „fehér férfiként” hoztak döntést nők és gyermekek életéről, az abortusz kérdésköre csak látszólag érinti kizárólagosan a nőket. Ma már külön szervezetek foglalkoznak azzal, hogy kiemeljék a férfiak döntéshez való jogát az abortusz kérdésében és segítséget nyújtsanak a poszttraumával járó stressz feldolgozásában, ugyanis a férfiak hasonlóan szenvednek az abortusz utáni depressziótól, traumától, mint a nők. Időnként még akkor is, ha abba a harmadba tartoznak, akik belesulykolják a nőket a magzat elhajtásába. Egy 2018-as kutatás szerint ugyanis az abortuszok 58,4 százaléka külső nyomásra történik, ebből mindössze 30 százalék az apák kérésére vagy éppen az apai támogatás hiánya miatt történik.

Abby Johnson, a világ egy a legismertebb életpárti aktivistája, Planned Parenthood a korábbi intézményvezető a Heteknek adott interjújában nagyszerűen összefoglalta a férfiak szerepét a mai világban, legyen szó akár a családról, akár a társadalomban betöltött szerepükről: Nem szabad alábecsülni a férfiak véleményét az adott kérdésben (abortusz a szerk.), és az arra gyakorolt pozitív hatásukat sem, mikor kitörnek a társadalmi nyomások alól, és azzá a férfivá válnak, akiknek Isten teremtette őket.”

Olvasson tovább: