Kereső toggle

70 éve szemmel tart a Nagy Testvér

1984: a legnagyobb hatású anti-utópia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„NAGY TESTVÉR SZEMMEL TART TÉGED” – a világirodalom egyik leghíresebb soráról talán még az is hallott, aki nem olvasta George Orwell regényét. A hetven éve, 1949 júniusában megjelent anti-utópia szavai, kifejezései beépültek a nyelvbe: újbeszél, gondolatbűn, Gyűlölet Két Perce, 101-es szoba, gondolatrendőrség, vagy az a jelző, hogy orwelli.

 

Az 1984-ben játszódó science fiction színhelye Anglia, ami már csak nyomokban emlékeztet az eredeti országra, még a neve is más: Óceánia. Mellette két másik világhatalom, Eurázsia és Kelet-Ázsia próbálja legyőzni a másik kettőt, legalábbis a háborús propagandából így tudják az emberek. A hatalmas Óceániát az Angszoc, az egyetlen Párt uralja és irányítja, többek között a minden lakásban jelen lévő, egyszerre adó és vevő telekép nevű eszköz segítségével, valamint a családokban is megtalálható besúgói és lelkes hívei révén. A Párt igazgatja az Igazság-minisztériumban – újbeszél nevén a Minigazban – dolgozó főhős, Winston Smith magán- és munkahelyi életét is. Az egyszerű, magányosan élő férfi dolga a múlt retusálása. Ha ugyanis a Párt úgy dönt, hogy a történelemből, az archívumukból ki kell törölni egy esemény vagy egy ember nyomát, akkor Winston többedmagával ezen dolgozik, és visszamenőleg megváltoztatják a lapok cikkeit. A Forradalom után született ember élete szürke és nyomorúságos. Winston egy naplót kezd el vezetni, amelyben a rendszerrel kapcsolatos kételyeinek ad hangot, és tudja, hogy ezzel elköveti a gondolatbűnt is. Ráadásul beleszeret egy fiatal lányba, miközben a Párt tiltja az ilyen testi kapcsolatokat. Mindezek betetőzéseként egy O’Brien nevű, a Belső Párthoz tartozó szuggesztív figura is barátja lesz – Smith egy titkos iratot kap tőle, amely révén betekintést nyer a (világ)rendszer működési elveibe, a mindent átható propagandába, az erőszak és az állandó háborús állapot igazi okaiba. Kisstílű, át sem gondolt lázadása közben mi, olvasók megismerjük azt a végső diktatórikus rendszert, amelyhez csak hasonló született eddig: nincs reménysugár, egyedül az egyén végső bukása a biztos.Hogyan jutott el George Orwell odáig, hogy egy ilyen sötét tónusú, és azóta is sokat olvasott regényt alkosson?

Harc az igazságért

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: