Ahány ember, annyiféle értelmezése van az Európai Uniónak. Sokaknak a határok megnyílását, másoknak a külföldi tanulás lehetőségét, anyagi biztonságot, szabad piacot, de vannak olyanok is, akiknek bürokratikus rendszert, és a szuverenitás feladását jelenti ez a társulás.
Ilyen teljesen ellentétes álláspontok között nehéz megfogalmazni, mi is valójában az európai integráció. Andrew Williams brit jogtudós szerint „az Európai Uniót lehetetlen bárhova besorolni. Olybá tűnik, mintha alakváltó karaktere volna. Az egyik pillanatban nemzetközi szervezet, s a következőben már államalakulat van készülőben.” Az uniós jogot vizsgáló nemzetközi szakértők, Jo Hunt és Jo Shaw közös írásában egy állandóan változó folyamatnak látja: „végül is maga az Európai Unió sem más, mint egy folyvást megvalósuló politika”.
Ezek a meghatározások is jól mutatják, hogy kívülről az EU egy nagyon bonyolult politikai szervnek tűnik, nehezen érthető döntéshozatallal. Éppen ezért az Európai Unió és polgárai közötti szakadék egyik legfőbb oka az uniós döntéshozatali rendszer átláthatatlansága, valamint az, hogy a legtöbb intézménye mögül hiányzik a polgárok felhatalmazása. Ezt a két jelenséget csak tetézi, hogy a mai napig nem sikerült megfelelően kommunikálni az EU motivációit és szerepét.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.04.05.(XXIII/14)
