Kereső toggle

Több munka, kevesebb szabadság

Változások a közszférában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napi kötelező munkaidő 8,5 órára nő, ami minden ellentételezés nélkül akár 12 órára is növelhető, miközben továbbra is elmaradt az érdemi bérrendezés – ezek a köztisztviselőket érintő változások legneuralgikusabb pontjai, ugyanakkor a családos tisztviselők munkafeltételei kedvezően változnak.

A márciustól életbe lépett új kormányzati igazgatásról szóló törvény – számos egyéb intézkedés mellett – legalizálja az eddig is jellemző fokozott munkaterhelést, és összességében 30 százalékos béremelést helyez kilátásba az állami tisztviselői szférában. A változások eltérő mértékben érintik a közigazgatás különböző területein dolgozók munkarendjét és bérviszonyait. Mint azt lapunknak több alkalmazott is megerősítette, a törvényből az látszik, hogy az átlag 30 százalékos bérnövekedés főként a központi, azaz minisztériumi igazgatásban dolgozóknak, azon belül is egy szűk körnek kedvez – a többiek alig vagy egyáltalán nem kapnak emelést. (A központi igazgatásban egyébként 11 éve nem volt bérfejlesztés, és tavaly ősszel erről a területről bocsátottak el 2600 embert.)

Közelgő változások

A törvénymódosítás legfontosabb, a munkavállalókat közvetlenül érintő elemei a következők: a félórás ebédidő ezentúl nem számít bele a napi 8 órás munkaidőbe; 25-ről 20 napra csökken az éves alapszabadság, és nem a munkaviszony, hanem a pozíció – és a gyerekek száma – határozza meg a további szabadnapok számát; a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak nem jár cafeteria; a napi munkaidő anyagi ellentételezés nélkül kiterjeszthető 12 órára, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet (az évi maximális túlóraszám 200 óra).  Mindehhez központosított létszámgazdálkodás, valamint új kinevezési rendszer is társul, azaz némileg újraosztják a feladatokat és a béreket. Az átalakítás kormányzati célja a bürokrácia csökkentése és a hatékonyság növelése a közigazgatásban.

A változások a minisztériumok és háttérintézményeik, a megyei, járási és központi  kormányhivatalok dolgozóit, a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság és a Magyar Államkincstár tisztviselőit érinti, összesen 70 ezer munkavállalót.

 „Ha nem fizetnek, az azt jelenti, hogy csúsztathatjuk a pluszban ledolgozott órákat, de általában annyi a munka, hogy úgyse tudjuk a megadott módon azt szabadnapra átváltani” – mondták lapunknak kormányhivatali dolgozók, akiknek a körében egyelőre nincs felmondási hullám, inkább kivárás érezhető, mivel a törvénymódosítás számtalan végrehajtási rendeletéből még szinte mindegyik hiányzik. Az érintettek elmondása szerint a kormányhivatalokban már régóta létszámstop van, így a távozók munkáját is ők végzi, egyre nagyobb mennyiségben – bevett gyakorlat tehát az önkéntes túlóra, de egészen más helyzet, ha ezentúl ingyen kötelezhetők lesznek rá. „A hatékonyságot inkább a bürokratikus eljárási rend ésszerűsítésével vagy az infrastruktúra fejlesztésével lehetne növelni, nem a meglévő alkalmazottak fokozódó terhelésével” – mondta egy tisztviselő, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a munkafeltételek szigorítása a további leépítést célozza, holott óriási a munkaerőhiány.

Alulfinanszírozott közszolgák

A közszolgálati dolgozók körében régóta nagyon alacsonyak a keresetek, komoly létszámhiány van, és rendkívüli a munkaterhelés. A köztisztviselők és kormánytisztviselők körében nem egységes a bérek és juttatások rendszere, s – különösen egyes ágazatokban, illetve munkakörökben – jelentős a dolgozói szegénység: olyanokról van szó, akiknek a bére mindenféle kompenzációval együtt is jó, ha eléri a minimálbért. Nem ritka a másodállás, miközben a foglalkoztatottak túlnyomó része nő. A több műszakos munkarendben dolgozóknak például ezentúl egy órával előbb, 6:45-kor kezdődik a munka, ami a családosoknak különösen nehéz helyzetet jelent.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az új kormányzati igazgatási törvénytervezet véleményezésénél az említett intézkedések visszavonását kérte, továbbá azt, hogy a közszférában dolgozókat ne lehessen a Munka Törvénykönyve szerinti évi 150 óra túlmunkára kötelezni. Az MKKSZ egységes közszolgálati bérrendszert is javasol, amelynek kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben pedig a szakmunkás bérminimum lenne, és bevezetnék a diplomás minimálbért is, mivel összecsúsztak a bérek. Februárban sztrájkbizottságot is felállítottak, s ha nem sikerül megállapodni a kormánnyal, akkor március 14-én országos sztrájkot hirdettek. Szociális dolgozók (SZÁD) és pedagógusok érdekképviseletei (PDSZ) is csatlakoztak a sztrájkfelhíváshoz, közös követeléseik közé tartozik a közszférát illetően a rabszolgatörvény hatályon kívül helyezése, a nyugdíjasok nyugdíj melletti foglalkoztatása, valamint egy munkaügyi kerekasztal létrehozása.

Akciójukat kormányzati részről Deutsch Tamás úgy reagálta le, hogy a magyar emberek szeretnek sokat dolgozni, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár pedig lényegében közölte: a sztrájkot hirdető szakszervezetek nyitott ajtókat döngetnek a bérköveteléseikkel, és akciójuk nem szól másról, minthogy beszálltak az EP-kampányba.

Családi kedvezmények

Tény, hogy arról általában kevesebb szó esik, hogy az új törvény külön fejezetben foglalkozik a családos köztisztviselők kedvezőbb munkafeltételeit lehetővé tevő intézkedésekkel (ők gyakorlatilag visszakapják az 5 szabadnapot). Ez nem keveseket érint, hiszen – miként azt korábban az MKKSZ is megfogalmazta – a közszférában az állások közel 80 százalékát nők töltik be, ezért kiemelten fontos lenne a családbarát munkahelyek megteremtése.

Novák Katalin szakállamtitkár a törvénytervezet kapcsán úgy nyilatkozott: példát szeretnének mutatni a versenyszférának azzal, hogy családbarát intézkedések keretében változtatnak a pótszabadságok rendszerén, a felmondási időn, valamint többletjuttatásokat is bevezetnek. A törvény például tartalmazza a rész- vagy rugalmas munkaidő, illetve távmunka lehetőségének megteremtését, de csak a kisgyermekes anyáknak.  Duplájára emeli a gyerekek után eddig járó éves pótszabadságok mértékét (így egy gyerek után 4, kettő után 8, három után 14 nap jár), és megnöveli a gyerek születése után járó apaszabadságot is. Új elem az első házasoknak, valamint a nagyszülőknek (unoka születése esetén) járó 5-5 nap pótszabadság. Többletjuttatásként bevezetik a szünidei gyermekfelügyeleti támogatást, valamint az egyszeri, 650 ezer forintos kamatmentes kölcsönigénylés lehetőségét gyermek születése esetén.

A munkaszervezésnél elvileg tekintettel kell lenni a családosokra, például a törvény kimondja, hogy rendkívüli munkaidő elrendelése nem jelenthet aránytalan terhet a családosoknak – kérdés, ezt mennyire tudja a munkáltató bekalkulálni a jelenlegi munkaerőhiány mellett. Mindenesetre a jogszabály a felmondási időt a gyermekeseknél 1, nagycsaládosoknál 2 hónappal megtoldja.

Olvasson tovább: