Kereső toggle

Digitális babilon

Keresztény ellenállók a virtuális prérin

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ma egy átlagos, 15 és 23 év közötti amerikai keresztény fiatal tízszer több időt tölt a képernyő előtt, mint amennyit spirituális tartalom fogyasztására szán. A Barna Research legújabb kutatása szerint a fiatal nemzedékek a digitális Babilon fogságába kerültek, és hasonló szituációban kell helytállniuk, mint Dánielnek és a barátainak 2400 évvel ezelőtt – csak éppen az elnyomó hatalom ezúttal a zsebükben lapul.

 

Faith For Exiles (Hit a száműzötteknek) címmel figyelemre méltó könyvet jelentetett meg David Kinnaman, a Barna Research keresztény kutatóintézet elnöke és szerzőtársa, a WisdomWorks tanácsadó cég alapító-vezetője, Mark Matlock. A kötet összesen csaknem egy évtizednyi Barna kutatási anyagra épül, melyek keretében ötvenezernél is több amerikai felnőttet és fiatalt kérdeztek meg gyülekezetbe járási szokásaikról, és a közösségükről alkotott véleményükről.

Kinnaman 2011-ben megjelent könyvében, a You Lost Me-ben (Elvesztettél) azzal a kényes kérdéssel foglalkozott, hogy miért hagyja el a 18 és 29 éves korosztály csaknem kétharmada azt a gyülekezeti közösséget, amelyben felnőtt, akár időlegesen, akár végleg. A könyv egyik konklúziója az volt, hogy a modern keresztény közösségek nincsenek megfelelően felkészülve korunk gyorsan változó természetére és a digitális világ kihívásaira. Ezek leginkább a még emberileg, lelkileg bőven fejlődésben lévő tinédzser és fiatal felnőtt korosztályban csapódnak le, melynek eredménye, hogy a legtöbb megkérdezett fiatal bevallotta, hogy nem tudják, miként éljék meg hitüket a mindennapokban egy olyan kultúrában, amely egyre több területen homlokegyenest szembemegy a Biblia évezredes igazságaival. Nyolc évvel később az újabb felmérések tovább erősítették ezt a képet, melynek gyökere többé-kevésbé egyetlen jelenségre, vagyis inkább annak hiányára vezethető vissza: a megfelelő utánpótlás-nevelésre (a könyv megfogalmazása szerint a tanítványság a kulcs).

Mivel a Barna Research kutatásain kívül is rengeteg felmérés látott már napvilágot a témában, amely a problémára hívja fel a figyelmet, a könyv a nagy mennyiségű kutatási anyagot arra használja fel, hogy kiderítse, mik azok a tényezők, amelyek a globális körülmények közepette hozzásegíthetik a keresztény közösségeket ahhoz, hogy elkötelezett fiatalokat képezzenek.

Nagyon más világ

Először is, melyek ezek a körülmények? A digitális Babilon kifejezés valószínűleg nem hagy sok teret a képzeletnek: az internet és a közösségi oldalak elterjedése drasztikus változásokat hozott az emberiség életében, ami nemcsak a személyes életre hat ki, de vállalatok, oktatási intézmények, egyházak, egyszóval közösségek életét és megszokásait is teljesen felborította (vagy éppen most borítja). Az egyik legnagyobb hatása ezeknek az eszközöknek az emberi személyiség egyik alapvető igényével van összefüggésben, ami pedig nem más, mint a körülöttünk lévő világ megértése, tudományos és spirituális szempontból. Ezen megértés sikerét azonban megfojtja a ,,binge” televíziózás (sorozatok megállás nélküli ledarálása), az elképesztő intenzitású számítógépes játékok és a közösségi média zombiszerű görgetése – amelyek még azelőtt töltik ki nemcsak az időt, hanem az emberi értelmet is, hogy egyetlen kérdés is felmerülhetne az élet céljáról, értelméről. A közösségi média további hatása, hogy a nem a főáramú világnézetet vallók (így a keresztények is) egyre nehezebbnek találják, hogy nyíltan és őszintén tudjanak beszélni saját meggyőződésükről (a megkérdezettek 58 százaléka értett egyet ezzel). Manapság egyenesen támadásnak veszik az emberek a spirituális jellegű beszélgetéseket, míg évekkel ezelőtt ez kevésbé volt így (61 százalék értett egyet ezzel), ezért legtöbben inkább elkerülik ezeket a témákat (64 százalék mondta ezt). Közösségépítés szempontjából azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy az okostelefonok terjedésével együtt a magány, a depresszió és a szorongás is egyre inkább terjed a tinédzserek között – erre szintén kutatások sora mutatott rá.

A szerzők három trendet fogalmaztak meg, melyek minden egyes emberre hatnak a 21. században: óriási hozzáférés (bármihez, de legfőképp információhoz, hála az internetnek), profán elidegenítés (intézményektől és tradícióktól, melyek egyfajta keretrendszert adnak az életünknek) és a hatalom krízise (a fiatal generáció egyre nagyobb cinizmussal és kétellyel viszonyul minden jellegű tekintélyhez). Ez a három dolog alapvetően meghatározza a digitális Babilon mindennapjait. Amint az ősi birodalom is egy pogány, de spirituális, hiperstimulált, multikulturális olvasztótégely volt, amelybe az elhurcolt zsidók egyik pillanatról a másikra csöppentek bele, úgy a digitális Babilonról is ugyanezek az ismérvek elmondhatók, melynek mindenki lakója, akinek van internethozzáférése. A bibliai Babilon – bár fizikálisan már évezredek óta nem létezik – archetípusa egy jellegzetes társadalomnak, melyben csak adott feltételek megléte esetén lehet túlélni – ha nem is fizikálisan, de spirituálisan bizonyosan. „Ebben a társadalomban a technológia lehagyta a teológiát, és emiatt találjuk magunkat szemben rengeteg problémával” – ezt nem a szerzők, hanem Martin Luther King mondta még 1965-ben, de ugyanúgy elhangozhatott volna ma is. Ebben a társdalomban minden gyorsul, és egyre komplexebbé válik. Gyorsul olyan értelemben, hogy a hírek, az információk áramlása, az életritmus és a változások üteme mind egyre gyorsabbá válnak. Komplexebb is, hiszen a hétköznapi feladatok ellátása is egyre nehezebbnek tűnik, a társadalomban pedig egyre nagyobb az általános bizonytalanságérzés. Huszonöt évvel ezelőtt az amerikai közvélemény-kutató cégeknek még azzal az elfogultsággal kellett szembenézniük, hogy a válaszadók nagy valószínűséggel torzították a válaszukat a bibliai értékek felé. Ez a jelenség teljességgel megszűnt mára, és a keresztény értékrend csak egy a sok közül (ami jó hír a közvélemény-kutatóknak, annál rosszabb a kereszténység számára). 

Az ellenállók

A kutatók több gyakorlati irányelvet is megfogalmaztak, melyeket kitartó, általuk ,,ellenálló tanítványnak” nevezett keresztény fiatalokkal való beszélgetés eredményeként állítottak fel. Ellenálló tanítványoknak nevezték azokat a fiatalokat (a tizennyolc és huszonkilenc év közötti korosztályt vizsgálták), akik legalább havi rendszerességgel járnak gyülekezetbe, elfogadják a Biblia tekintélyét, személyesen elfogadják Jézus Krisztust megváltónak, mint aki meghalt a bűnökért, majd fel is támadott, és végül kifejezték azt a vágyukat, hogy a hitükkel átformálják tágabb környezetüket. A megkérdezett fiatalok csupán tíz százalékát sorolták bele ebbe a csoportba. A megkérdezettek 38 százaléka a ,,megszokásból gyülekezetbe járók”, 30 százaléka a ,,nomádok” (fél éve nem voltak gyülekezetben, de kereszténynek vallják magukat), végül 22 százaléka a ,,tékozlók” (keresztény családba születtek, de teljesen elszakadtak a hittől) csoportjába tartozik.

Az elkötelezettek csoportjának két jellegzetessége, hogy nem az úgynevezett ,,keresztény fogyasztók” csoportjába tartoznak – vagyis nem csak eljárnak egy közösségbe –, hanem aktívan részt vesznek annak életében, másrészt nem a ,,Brand Jesus” (Jézus márka) féle kereszténységet vallják magukénak, hanem személyes, bensőséges hitet építenek, és tudatosan elkötelezettek, mely hozzáállás hatásai a való életben túlmutatnak az egyszerű ,,márkakereszténység” langyosságán.

A digitális Babilonban élő hívők számára az első számú kihívás nem más, mint az identitás megőrzése – mint ahogyan ezt a harcot Dánieléknek is meg kellett harcolniuk az idegen kultúrájú birodalomban. Az influenszerek és az instant siker világában az internet tálcán kínálja a „Találd ki magad!” lehetőségét, mindenki olyan személyiséget talál ki, amelyet akar. Ezek az identitások azonban távolról sem valósak – sokkal inkább felelnek meg mások preferenciáinak, hiszen így lehet csak begyűjteni több milliónyi követőt és lájkot. Egy ilyen világban a hűség és elköteleződés, valamint a „Ki is vagyok én?” kérdésre a válasz megtalálása tudatos munkát igényel. A könyv írói figyelmeztetnek: a digitális Babilon gravitációja sokszor erősebb, mint a tökéletes Jeruzsálem emléke – illetve ígérete.

Az ellenálló fiatalok kinevelésének következő fontos lépése a kulturális termékek és a kultúra megítélésére való képesség kialakítása, ehhez pedig elengedhetetlen az idősebb generációkkal való érdemi kapcsolatok ápolása. A 21. század egyik nagy téveszméje, hogy az instant információ maga a bölcsesség, emiatt sokan nem is tartanak igényt a jóval több élettapasztalattal rendelkező idősebb felnőttek tanácsaira. Egy 2016-os kutatás szerint a tinik jelentős többsége szerint nagyobb bűn, ha valaki nem szelektíven gyűjti a szemetet, mint a pornográfia fogyasztása. Ezzel ellentétben a Barna Research kutatási eredményei szerint azok a fiatalok, akik minőségi időt töltenek az előttük járó generációk tagjaival, jelentősen nagyobb arányban tudnak megmaradni egy keresztény közösségben. A generációk közti kapcsolat ilyenkor mindkét irányban tanító jellegű tud lenni, hiszen az idősebbek életszerű iránymutatásokat tudnak adni a kitartással, elkötelezettséggel kapcsolatban, míg a fiatalok technológiai oldalról tudnak újat mondani véneiknek. Az idősebb generációnak ezentúl oda kell figyelnie, hogy arra a világra készítse fel a következő generációt, amelyben élnek, és ne olyanra, amilyennek látni szeretnék. A kutatás egy másik része azt az eredményt produkálta, hogy míg az elkötelezett fiatalok 76 százaléka családként tekint a közösségére, addig a szokásból templomba vagy gyülekezetbe járóknak már kevesebb mint a fele tudja ezt elmondani. Míg az elkötelezettek 65 százaléka mondja, hogy értékelik őt az idősebbek, addig a szokásból járók 37 százaléka, az elmaradóknak (nomádok) pedig csupán 26 százaléka tudja ugyanezt elmondani. (Itt fontos megemlíteni az ok-okozati sorrendiséget. A megkérdezett fiatalok mindannyian az elköteleződés, illetve az elszakadás előtti tapasztalatukat mondták el, a kutatók ezzel próbáltak rávilágítani arra, hogy milyen faktorok tudják a fiatalokat bátorítani vagy éppen eltántorítani.)

Realizmus és reménység

Végül David Kinnaman és Mark Matlock azt a témát boncolgatják, ami valószínűleg az egyik legerősebb ék a baby boomer és az ezredforduló előtt született, illetve a Z generáció között: a ,,nekem minden jár” magatartás és az önközpontúság. Természetesen az ezredfordulós és a Z generáció nem homogén ebből a szempontból sem, vannak nagyon is aktív, szorgalmas és önfeláldozó tagjai, és ez is megmutatkozik a kutatásban. Az elkötelezettek közös jellemzője volt, hogy egyfajta ellenkulturális magatartást tettek magukévá, mely szembemegy a mai nyugati világ új moralitáseszméivel, kifejezetten a szexualitás terén. Ezek a fiatalok nem dugják a homokba a fejüket, ha egy kényes kérdéssel szembesülnek, és képesek társaik támogatására, az összefogásra, ha egy ügy azt kívánja meg.

A szerzők egy egyszerű képlettel foglalják össze kutatásuk lényegét: realizmus + reménység = ellenállóképesség. A szerzők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy hiba az, ha a fiatalokat túlvédelmezik, mert akkor nem lesznek immunisak a világra nézve. Helyette olyan eszközökkel kell őket felruházni, melyek révén pozitív kilátással tudnak a jövőre tekinteni, hogy van értelme kitartani bizonyos értékek mellett, mert mint ahogy Dánielék esetében, az ő életükben is meg fog látszani a különbség – a javukra.

 

Az öt gyakorlati hozzáállás

• Egy ellenálló identitás és Jézussal való személyes kapcsolat kialakítása.
• Ebben a komplex és szorongó világban a kulturális megkülönböztetés izmainak tréningje elengedhetetlen.
• A bizalmatlanság és izoláció korában a mély, generációk közti kapcsolat elengedhetetlen.
• A hivatásbeli taníthatóság, alázat kialakítása.
• El kell hagyni az önérzetességet és a ,,nekem mind jár” hozzáállást, és egy ellen-kulturális küldetésben kell részt venni.

 

Generációk a Barna Research szerint

Vének: 1946 előtt születettek
Boomerek: 1946 és 1964 között születettek
X generáció: 1965 és 1983 között születettek
Ezredfordulós generáció (Millenials): 1984 és 1998 között születettek
Z generáció: 1999 és 2015 között születettek

Olvasson tovább: