Kereső toggle

Stresszes karácsony

Veszekedésveszély a szeretet ünnepén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nők kétharmada jelentős stresszt él át a karácsonyi időszakban, és ötből négyen nyugodtabbak lennének, ha több segítséget kapnának a családtagjaiktól – derül ki egy friss felmérésből. A háztartások többségében ma is a tradicionális munkamegosztás dominál.

„Két nagyfiam van, akiket kicsi koruk óta úgy nevelünk, hogy mindenfajta háztartási munkából kiveszik a részüket, vásárolnak, főznek, mosnak, takarítanak. Nem megy másképp, hiszen a férjemmel együtt teljes embert kívánó munkahelyünk van. Engem egy hétvégi vagy ünnepi időszak nem készít ki, mivel otthon minden munkát megszervezünk egymás között” – állítja Szabó Judit pszichiáter. Régóta nagy problémának tartja, hogy a családok krónikus időhiányban szenvednek, nincs idő odafigyelni egymásra, nincsenek beszélgetések, a felek nem is ismerik egymás problémáit, s erre az eltávolodásra a kütyükorszak csak még jobban ráerősített. Ám ahol nincs meghittség az év többi szakaszában, ott ez nemigen fog létrejönni az ünnepi időszak alatt sem, amikor ráadásul már az óvodások is ipad-et kapnak ajándékba. A karácsony így válik az előzetes nagy várakozásokkal szemben nem a meghittség, hanem a nagy összeveszések időszakává – figyelmeztet a szakember.

Stílszerű módon épp egy online takarításközvetítő startup cég, a Rendi.hu végzett 1000 hölgy körében nemrég egy felmérést arról, hogy miként élik meg az ünnepi időszakot. A karácsonyról a megkérdezettek a szeretetre (74 százalék), a főzésre (64 százalék), a meghitt hangulatra (58 százalék), a vásárlásra (56 százalék) és a nagytakarításra (38 százalék) asszociáltak leginkább. A kutatás eredményei szerint a nők többségét egy komoly megfelelési kényszer hajtja, hogy minél tökéletesebb ünnepet biztosítson a családjának. A karácsony mint családi ünnep a tradicionális női szerepnek való megfelelés fokmérőjévé is válik, sikere kihat a hölgyek önértékelésére, ezért a felük szabadságot is kivesz az ünnepek előtt.

Miután a legtöbb ünneppel kapcsolatos feladat és teher a hölgyekre hárul, a nők kétharmada nagyon stresszesen éli meg ezt az időszakot. A megkérdezettek 80 százalékának bevallása szerint – a hatékonyabb időbeosztási képességen túl – a legnagyobb megkönnyebbülést az jelentené számára, ha több segítséget kapna az előkészületekben a párjától, gyermekeitől.


A családi munkamegosztás ugyanakkor kevéssé van elterjedve. A férfiak jellemzően a fenyőfa beszerzéséért felelnek, esetleg a bevásárlásban vállalnak részt, míg a nő feladata az ajándékok beszerzése, a nagybevásárlás, az ünnepi menü kitalálása, a főzés és a takarítás is. A jelentésből az is kiderül, hogy az ünnepek előtti nagytakarítás a háztartások 42 százalékában körülbelül 3-5 órát vesz igénybe, a harmaduknál 6-8 órát, és minden ötödik háziasszony 9 órát vagy ennél is többet takarít. A közvélekedés szerint a karácsonyi nagytakarítás kizárólag a nők feladata, olyannyira, hogy kisvárosban, vidéken szégyellnek egy takarítónőtől segítséget kérni, „mert félnek attól, hogyan vélekednek majd róluk, ha nőként nem képesek ellátni a feladatukat”. A kutatás szerint a nők mindössze egytizede vett már igénybe fizetett háztartási segítséget ünnepek idején.

A felfokozott hangulatban nem ritkák a veszekedések: a családok felénél fordult már elő perpatvar karácsonykor, minden tizediknél pedig rendszeresek a viták ünnep idején. A többségnél nincs kifejezetten problémás rokon, egyharmaduknál pedig gyakran a női felmenők – anyós, anya – okoznak feszültséget, mégpedig azzal, hogy a rendet, tisztaságot kritizálják. A nők önképét tehát nagyban befolyásolja a nőrokonaik és -ismerőseik véleménye is, az effajta megfelelési kényszer, úgy tűnik, nemzedékről nemzedékre öröklődik.

Férfi szerepkonfliktusok

Ugyanakkor egyre több kutatás jelzi azt is, hogy nemcsak a nőkre, hanem a dolgozó és családos férfiakra is kezd jellemzővé válni egyfajta kettős szerepelvárás avagy „szerepkonfliktus”. A Demográfiai portré 2018 című kötetben közzétett apaszerep-kutatás szerint a magyar társadalom a férfiaktól továbbra is elvárja ugyan a tradicionális „családfenntartó, kenyérkereső” apa szerepet, ugyanakkor a társadalom több mint fele egyidejűleg a család életében aktívan részt vevő, gyermekeivel törődő apaszerepet is elvárja tőlük. A legtöbben ezt a kettős elvárást fogalmazzák meg, további 30 százaléknyian vannak azok, akik elsődlegesen a családfenntartást róják ki a férfiakra, míg 16 százalék a családcentrikus apaképet helyezi előtérbe. 

Mindez azt mutatja, hogy kétféle férfiszerep él egyszerre a köztudatban, ezen belül a 20-44 évesek körében – a kettősségben az is közrejátszik, hogy 2009 és 2016 között az attitűdök szintjén inkább tradicionálisabb irányba fordult el a társadalom, miközben a nők foglalkoztatottsága megközelíti a férfiakét. A hagyományos szerep a család életében az anyagi biztonságot garantáló és a döntéseket végső soron meghozó férfié, a másik szerep a családcentrikus, modern, „törődő” apa, aki feleségével együtt biztosítja a család megélhetését, vele közösen hoz döntéseket, és kiveszi a részét az otthoni feladatellátásból is. A kutatók példaként hozzák fel, hogy Németországban a modern felfogás erősödése a hagyományos szerep gyengülésével járt együtt, míg nálunk mindkettő megerősödött. A kétféle elvárás viszont egyszerre nehezen valósítható meg, ami szerepkonfliktushoz vezet.

Mindezek következtében egy meglehetősen felemás helyzet áll elő Magyarországon: a gyermektelen párokra sokkal inkább jellemző az otthoni munkamegosztás, mint a gyermekesekre. A 20-35 év közötti, gyermektelen párok 40-50 százalékánál a házimunkákat – főzést, takarítást, bevásárlást, mosást – a felek közösen végzik. A tizenéves gyermeket nevelő szülők esetében azonban az otthoni teendők oroszlánrésze a nőket terheli, miközben a két nem ugyanolyan magas arányban végez kereső tevékenységet is. Ennek magyarázatát abban látják a kutatók, hogy a gyes-gyed időszakában a párok életében érthető módon a tradicionális szereposztás erősödik meg, ami viszont az anyák munkába való visszatérése után is megmarad.

2009-ben és 2016-ban is a 20-44 éves népesség közel kétharmada értett egyet – legalábbis elvileg – azzal az állítással, hogy „Egy férfi számára sokkal fontosabb, hogy több időt töltsön családjával, mint hogy plusz munkával tovább növelje családja bevételét”, ugyanakkor 65-ről 75 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a férfiaknak az a legfontosabb, hogy sikert, karriert érjenek el, illetve sok pénzt keressenek. Mindez amiatt is elgondolkodtató, mert Kopp Mária magatartáskutató kétezres években lefolytatott Hungarostudy vizsgálatai kimutatták, hogy a férfiak korai halálozásának, a gyakori szív- és érrendszeri megbetegedéseknek a hátterében a tradicionális családfenntartó szerepnek való megfelelési kényszer, a munkahelyi hajtás, illetve az emiatt kialakuló krónikus stressz áll.

Az átlagnál sokkal jobb egészségi és halálozási mutatókat produkáltak azok a férfiak, akiknek a felesége elégedett volt, s ez összefüggött az iskolázottsággal: minél iskolázottabb egy hölgy ugyanis, annál kevésbé gondolja úgy, hogy a családfenntartás egyedül a férfi feladata. Koppék azt is kiderítették, hogy a férfiak számára a gyermekeikkel való jó kapcsolat komoly egészségvédő tényező és jelentősen növeli a várható élettartamukat is. Azoknak a férfiaknak ugyanis, akik aktívan részt vesznek gyermekeik gondozásában, családjuk otthoni teendőiben, négyszeres esélyük van arra, hogy a 69. évüket túlélik, mint többi férfitársuknak.

 

 

 

Olvasson tovább: