Kereső toggle

Kit büntetnek?

Drasztikusan emelnék a reklámújságok termékdíját

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még mindig tanácstalanul állnak a reklám- ÉS nyomdaipari, VALAMINT a kiskereskedelmi szektor képviselői a reklámújságok környezetvédelmi termékdíjának tervezett drasztikus emelése előtt. Az egyértelműnek tűnik, hogy egyfajta büntetőadóról van szó, csak az nem világos, hogy a kormány kiket akar vele megbüntetni, és miért.

 

„Eddig évente 6 millió forint adót fizetett be a cégem környezetvédelmi termékdíjként. Amennyiben az új szabályozást bevezetnék, ez az összeg több mint 20 millió forintra emelkedne, amit egy ekkora vállalkozás nem bírna el, bezárhatnánk a szerkesztőséget” – panaszolta a Heteknek egy dél-dunántúli vállalkozó, aki hetente 110 ezer példányban jelentet meg reklámújságokat csaknem 100 településen Baranya és Tolna megyében, a sajátján kívül 10 családnak biztosítva ezzel megélhetést.

Az általa említett új szabályozást a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása jelentené, amely számos más termék mellett a „reklámhordozó papír” környezetvédelmi termékdíját is megemelné: a kilónkénti 85 forintról 304 forintra. A drasztikus emelés célja nem is titkolt módon „a reklámhordozó papír kibocsátásának jelentős csökkentése”. Mentesség csak akkor igényelhető, ha a teljes nyomtatható felület 50 százalékát nem haladja meg a gazdasági reklámtartalom.

„Az újságjaink 80 százalékban gazdasági reklámot, 10 százalékban önkormányzati híreket és 10 százalékban munkalehetőségeket kínáló hirdetéseket tartalmaznak. Számos kistelepülés lakói csak innen tudnak tájékozódni nemcsak a kisvállalkozók heti akcióiról, hanem a település híreiről, információiról is” – folytatta a lapunknak nyilatkozó vállalkozó, aki 22 éve van a piacon, és azt állítja, ha a terjesztéssel gondok akadnak, akkor az olvasóközönség azonnal reklamál, hogy miért nem kapnak újságot. Hozzátette: ez a hirdetési forma a kisvállalkozók számára is hiánypótló, és költséghatékony módon generál vásárlóerőt mind az üzleteknek, mind a szolgáltatói szektornak. Azt is megjegyezte, hogy azért is érezné igazságtalannak a drasztikus emelést, mert az újságjai kizárólag újrahasznosított papírból készülnek, vagyis szem előtt tartják a környezetvédelmi szempontokat. „Mindezzel együtt el tudnánk fogadni a termékdíj emelését, de nem ilyen drasztikus módon. Az elmúlt tíz év alatt fokozatosan emelkedett 85 forintra kilónként, most meg egyik pillanatról a másikra három és félszeresére növekedne” – mutatott rá.

Nemcsak a reklámújságpiacot érintené érzékenyen a változás, hanem a nyomdaipart, a kiskereskedelmet, sőt magukat a fogyasztókat és végső soron az államot is. Legalábbis ezzel érvel a Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség. A két érdekképviseleti szervezet nem megy szembe frontálisan a kormányzati szándékkal, ugyanakkor hiányolják az előzetes szakmai egyeztetést, a fokozatosságot vagy éppen a környezetterhelés csökkentésének alternatív módszereit. Mint hangsúlyozzák, a tervezett módosítás többek között a kiskereskedelmi árak emelkedéséhez (a megnövekedett reklámköltségek áthárítása miatt), a fogyasztók alulinformáltságához, valamint a fogyasztás – és ilyen módon az adóbevételek – csökkenéséhez vezet majd.

Igény az volna rá

Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja lapunk kérdésére elmondta: Magyarországon könyv- és újságnyomtatás céljából évente 260 ezer tonna papírt használnak fel, ebből 80 ezer tonna válik reklámhordozóvá. Az eddigi termékdíjakból így több mint 6 milliárd forint folyik be, ami az emeléssel a becslések szerint 17,5 milliárdra nőne. „Ne dugjuk a fejünket a homokba, nyilvánvalóan vannak, akik nem örülnek annak, ha a postaládájuk tele van reklámújsággal. Ugyanakkor van egy nagyon jelentős társadalmi réteg, amelynek a tagjai nem használnak internetet – főként az idősebbek és/vagy kisebb jövedelemmel rendelkezők –, így ők fogyasztóként nem tudnak máshonnan információhoz jutni egy adott üzlet termékpalettájáról, illetve akcióiról, csak a reklámújságokból” – mondta a szakértő, aki utalt a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség felmérésére, amely szerint a legfiatalabbak 80 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy az egyéb csatornákon való tájékozódás mellett igényli és hasznosnak tartja ezeket a vásárlást és választást segítő kiadványokat. A felmérés arra is rámutat, hogy akik szoktak címzettlen reklámkiadványokat kapni, és igényt is tartanak ezekre, azok legfőképpen az üzletek élelmiszerakciói miatt tartják fontosnak az ilyen jellegű ajánlatokat (75 százalék). Ugyanakkor a legidősebbek több mint 80 százaléka elsősorban ezekből az ingyenes reklámkiadványokból tájékozódik azokról az akciókról és árcsökkentésekről, amelyek a környező nagy- és kiskereskedelmi üzletek kínálatára vonatkoznak.

„Mi is arra számítunk, hogy a jövőben bővülni fog az aktív internethasználók köre, de még korai lenne lemondani a nyomtatott reklámhordozókról, ezeknek nemzetközi viszonylatban is jelentős szerepük van egyelőre” – fogalmazott Hivatal Péter, hozzátéve, hogy Európában gyakorlatilag sehol nem vetettek ki termékdíjat a reklámújságokra, az egyetlen kivétel Szlovákia, ahol tíz forintnak megfelelő összeget kell fizetni kilónként. „Ez így, ebben a formában egyértelműen büntetőadó” – jegyezte meg, ugyanakkor nem kívánta kommentálni azokat a felvetéseket, amelyek a kormányzat ezzel kapcsolatos szándékait firtatják. Vannak, akik szerint a médiapiac további központosítása a cél bizonyos nyomdák ellehetetlenítésével; más magyarázatok szerint a multiáruházláncokat igyekezne büntetni a kormány; megint mások véleménye szerint az állami kukaholding sokmilliárdos hiányának „befoltozásához” kell a pluszbevétel; de van, aki szerint egyszerűen az a magyarázat, hogy a döntéshozók megunták, hogy a postaládájuk tele van reklámújságokkal. Azzal kapcsolatban is elkezdődtek a találgatások, hogy miként lehetne kijátszani az új szabályozást: a legextrémebb ötlet szerint, ha a reklámújságok minden második oldala üres lenne (vagyis a gazdasági reklámok nem haladnák meg az 50 százalékot), olcsóbb lenne az előállításuk, mint a megemelt termékdíj megfizetése esetén.

Hivatal Péter szerint a szakma el tudná fogadni a termékdíj emelését, ha az nem lenne ilyen drasztikus, illetve fokozatosan történne. Továbbá azt is szorgalmaznák, hogy a kormány az ebből befolyt összegből támogassa olyan öntapadós címkék terjesztését, amelyek a postaládára ragasztva jeleznék, hogy az adott lakó nem kér reklámújságot – szerinte ez minden szereplő számára hasznos lenne.

A módosító javaslat a korábbi tervek szerint november végén került volna a parlament elé. Eddig azonban még a rendes eljárásban nem terjesztették a törvényhozás elé, ami azt jelenti, hogy idén már nem fogják tárgyalni – hacsak nem sürgősséggel terjesztik be. Hivatal Péter optimista: úgy véli, az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik helyettes államtitkárával folytatott megbeszélésükön elhangzott érvek részben meggyőzték az illetékeseket, és a folyamat „belassult”.

A Hetek információi szerint a Magyar Lapkiadók Egyesülete is aktívan lobbizik a Fidesznél a tervezet „átgondolásáért”. Többek között azzal érvelnek, hogy ha valóban a környezetvédelem a cél, akkor érdemes lenne úgy megállapítani a termékdíjat, hogy figyelembe vegyék az adott alapanyag környezetterhelési hatását. Vannak ugyanis olyan papír alapanyagok, amelyeket például újrahasznosítva egymást követően hétszer is fel lehet használni, ráadásul olyan fákból készülnek, amelyeket erre a célra telepítenek (Svédországban, ahonnan a nálunk felhasznált alapanyag jelentős része származik), és egy hektár ilyen erdő kivágása esetén három hektárt kell ültetni.

 

Olvasson tovább: