Kereső toggle

A lézer mindent vitt

Hárman kapták az idei fizikai Nobel-díjat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lézercsipeszért és az ultragyors impulzusok területén elért felfedezésért ítélte oda a Nobel Bizottság a fizikai Nobel-díjat ebben az évben. A most díjazott felfedezéseknek köszönhetően vírusokat, sejteket és molekulákat tudunk lézernyalábokkal megfogni és manipulálni, molekuláris mozit tudunk készíteni, vagy szemműtéteket végezni.

 

A 2018-as fizikai Nobel-díj felét a bizottság Arthur Ashkinnek ítélte oda az úgynevezett optikai csipesz vagy lézercsipesz feltalálásáért. Ashkin még 1970-ben írt cikket arról, hogy lézerrel meg lehet fogni molekuláris méretű objektumokat, de csak több mint tizenöt évvel később sikerült elkészítenie az első optikai csipeszt, amelyben egy lézernyalábot használt. A megfogott objektumot a gravitáció és a lézernyaláb ereje tartotta egyensúlyban, ez az elrendezés azonban nem volt ideális, túl kicsi részecskék esetében ugyanis a gravitációs erő nagyon kisméretű, ezért a csipesz nem volt teljesen megbízható.

A konvencionális lézercsipesz végül két szembefordított lézernyalábbal működik; a két ellentétes irányú erő csapdázza a miniatűr objektumot, amelyet a lézernyalábok mozgatásával szintén el lehet mozdítani. Ashkinnek sikerült bebizonyítania, hogy a csipesszel vírusokat és sejteket képes manipulálni, ráadásul azzal, hogy zöld lézer helyett infravörös lézereket alkalmazott, csökkentette a lézernyaláb által okozott káros hatásokat. Az Ashkin által használt módszert követve az első vizsgált biológiai objektum egy baktérium flagelluma (ostora) volt, amelynek a mechanikai tulajdonságait határozták meg, de később ezzel a módszerrel sikerült például jellemezni a DNS-szál flexibilitását is. Magyarországon először ifjabb Kellermayer Miklós professzor használt ilyen eszközt, aki a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetében saját építésű lézercsipesszel végzett mechanikai méréseket a szervezet legnagyobb méretű fehérjéjén. A titinnek nevezett izomfehérjét lézercsipesz segítségével nyújtotta meg, miközben mérte az erőt és a fehérje végére helyezett mikrogyöngy elmozdulását.

A 96 éves Arthur Ashkin egyébként a legidősebb, Nobel-díjjal jutalmazott tudós. Amikor életkorára utalva a Nobelprize.org újságírója megkérdezte arról, hogy dolgozik-e még, Ashkin kicsit rosszallóan válaszolt, hogy persze, éppen cikket írna, ha nem hívogatnák folyamatosan. Ashkin arra a kérdésre, hogy a Nobel-díj örömére ünnepelni fognak-e, szinte felcsattant, hogy nem ünnepel régi dolgokat, hiszen amiért a Nobelt kapta, azt már régen felfedezte, és különben is már mondta, hogy egy fontos cikken dolgozik, és nem ér rá az ünneplésre.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: