Kereső toggle

A lájkfaktor – Új kutatás a Facebook hatásairól

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

,,A túlzott Facebook-használat súlyosan károsítja önbecsülését és a másokkal tartott kapcsolatát” – ez a cigarettásdobozok feliratához hasonló figyelmeztetés nemcsak a közösségi médiára, hanem a számítógépes játékokra és úgy általában az internet egészére is megállja a helyét. Egy izraeli kutatócsoport júliusban megjelent tanulmánya új perspektívába helyezi a Facebook-függőséget kiváltó okokat.

A Computers in Human Behavior (Számítógépek az emberi viselkedésben) című szaklapban megjelent tanulmány szerint azokat az embereket szippantja be leginkább a digitális börtön, akik mások véleménye, visszajelzése alapján alakítják ki önértékelésüket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddig ismert álláspont mellett – miszerint a Facebook-függőség nagyobb valószínűséggel alakul ki az alacsony önbecsüléssel rendelkező embereknél – a függőség ugyanígy előfordul a magabiztos embereknél is. Ennek a gyökere, hogy sokaknál az önbizalom alapja nem a helyes önértékelés és a megfelelő önbecsülés, hanem a másik visszajelzéseire alapozott önkép. A tanulmány szerzői 337 aktív felhasználót vontak be a kísérletbe, és megalapozott bizonyítékot találtak arra, hogy az aktívan facebookozók körében nagyobb azoknak az aránya, akiknél a pozitív önbecsülés pusztán a kontingens – azaz a másik véleményéhez hozzákapcsolt – önelfogadottság eredménye.

Egyszerűen megfogalmazva, ezeknél az embereknél a pozitív életérzések és az önbecsülés alapja a Facebookon kapott lájkok eredménye, függetlenül attól, hogy milyen az illető önértékelése (lehet, hogy egy személy tisztában van saját értékeivel, képességeivel, de nem becsüli magát, ha azt gondolja, mások sem értékelik). A szerzők egy háromhetes tesztet is elvégeztek nyolcvan önkéntessel, melynek keretében a felmérés időtartama alatt napi rendszerességgel kellett naplót vezetniük a Facebook-használatról és az aznapi önértékelésükről. Az eredmények szerint a közösségi médián eltöltött idő megnövekedett azokon a napokon, amikor a résztvevők önértékelése leesett, a társadalmi visszajelzésekre való igénye pedig megnőtt. ,,Az a személy, aki az önbecsülését a társadalmi elfogadottságára alapozza, nagy eséllyel tűzi ki magának azt a célt, hogy kapcsolatokat építsen, és ezáltal sokkal veszélyeztetettebb, ha elveszti azokat a kapcsolatokat” – írja az egyik kutató a tanulmányban. A probléma, hogy a kapcsolatfelvétel ilyenkor nem őszinte barátkozás céljából történik, hanem az illetőnek csupán szüksége van valakire, aki megmondja neki, ki is ő. ,,Mivel ezek az egyének úgy kívánják fenntartani az önbecsülésüket, hogy azt mások táplálják, ez nagy eséllyel vezet megszállott Facebook-használathoz.” Legyen szó tehát akár nem megfelelő, alacsony önértékelésről, akár mások véleményére túl sokat adó személyekről, a közösségi média látszólag mindig képes ,,választ adni”. Ennek a digitális válasznak a hiánya súlyos megvonási tüneteket, aggodalmat és depressziót is kiválthat, a függő személy akár identitási krízisbe is kerülhet, ha nem kapja meg az általa megszokott visszajelzéseket (legyen az szöveges üzenet, megosztás vagy lájk). Ez pedig akár odáig is vezethet, hogy az ilyen bizonytalan felhasználók egyre „meredekebb” tartalmat osztanak meg saját magukról, hogy a „szükséges” visszajelzéseket megkapják.  

Digitális detox

A Facebook globális elterjedése óta téma pszichológusok és szociológusok között a közösségi média emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása, és már a jelen évtized hajnalán megjelentek olyan cikkek, amelyek a függőség riasztó hatásait ecsetelték. Mégis, a Facebook és társai által létrejövő addikció okozta negatív jelenségekre csak az elmúlt években kezdett el felfigyelni a társadalom, sőt még maguk a közösségi oldalak üzemeltetői is.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: