Kereső toggle

A Fehér Házig jutott a munkánk híre

Azbej Tristan: mintaprojekt lett a Hungary Helps

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Azbej Tristan (balra) és Jared Kushner.

Jared Kushner, az amerikai elnök főtanácsadója is méltatta az üldözött keresztényeket segítő programot, amelyet mintának tekintenek a tengerentúlon, az ügyben pedig elképzelhető amerikai- magyar együttműködés is. Azbej Tristannal, a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárral beszélgettünk.

Július végén részt vett az amerikai külügy által szervezett első, vallásszabadságról szóló miniszteri szintű konferencián Washingtonban. Az eseményen több mint nyolcvan állam képviseltette magát. Ez nem tűnik rossz számnak ahhoz képest, hogy milyen agyonhallgatott téma a keresztényüldözés, nem?

– Mindenképpen reménykeltő a résztvevők magas száma, bár hozzá kell tenni, hogy nem minden ország volt jelen miniszteri szinten. Magyarországot a Szijjártó Péter külügyminiszter által vezetett delegáció képviselte, hiszen számunkra az üldözött keresztények védelme és a vallásszabadságért folytatott küzdelem kiemelt ügy. Külön öröm, hogy ezt a hiánypótló konferenciát az Egyesült Államok külügyminisztériuma hívta össze, hiszen már önmagában ez a tény politikai és diplomáciai súlyt ad annak az üzenetnek, hogy a lelkiismereti- és vallásszabadság alapvető emberi jog, amelyet a világ számos pontján megsértenek, és küzdeni kell azért, hogy mindenki számára biztosított legyen a hit szabad gyakorlása.

A politikai üzeneten kívül volt gyakorlati eredménye is a konferenciának? 

– A résztvevők megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy olyan nemzetközi pénzalapot, amely világszerte támogatja majd a vallásszabadság ügyét. Továbbá az Egyesült Államok meghirdetett egy vezetőképző programot, amely kormányzati, illetve civil szervezetek munkatársainak segít abban, hogy saját országukban vagy missziós területükön hatékonyabban tudjanak küzdeni ennek az emberi jognak az érvényre jutásáért. Tervben van az is, hogy a washingtoni esemény mintájára regionális utánkövető konferenciákat szerveznek a résztvevők.

Magyarország is szóba jöhet helyszínként?

– A keresztényüldözés elleni harc zászlóvivőjeként Magyarország tavaly ősszel elsőként szervezett nemzetközi konferenciát a témában. Már akkor szó volt ennek folytatásáról, így ez a tervünk most egybecseng az amerikai szándékkal.

Hogyan értékelték a tengerentúlon a Hungary Helps program eddigi eredményeit?  

– Több alkalom is adódott, hogy bemutassuk a programunkat. A konferencián Szíjjártó Péter az elsők között kapott szót, de kétoldalú találkozók keretében külügyminiszter úr vezetésével egyeztettünk többek között Mark Greennel, az USAID, vagyis az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének főigazgatójával és Sam Brownback vallásszabadságért felelős nagykövettel is. A washingtoni magyar nagykövetség szintén szervezett egy munkareggelit, amelynek keretében találkoztunk miniszteri szintű amerikai tisztségviselővel, kongresszusi képviselővel és jószolgálati-jogvédő nemzetközi szervezetek vezetőivel. Mindenhol pozitívan szóltak a magyar erőfeszítésekről, még a nem a keresztényüldözésre fókuszáló szervezetek is elismerték a támogatási programunk hatékonyságát.

Volt lehetőségünk kifejteni, hogy milyen alapelvek mentén végezzük ezt a munkát. Elmondtuk, hogy az üldözötteket, rászorulókat nem nagy szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül és az ő igényeikhez igazítva segítjük, mert így biztosan célba ér a támogatás. Hangsúlyoztuk azt is, hogy szemben azokkal az országokkal, szervezetekkel, amelyek a migrációt támogatják, a magyar kormány az otthonmaradást és a szülőföldön való boldogulást tekinti célnak. Végül pedig azt sem titkoltuk, hogy mi őszintén feltárjuk a problémákat: amikor keresztényeket üldöznek, akkor keresztényüldözésről beszélünk, amikor a jazidi etnovallási csoportot üldözik, akkor pedig arról. Nem próbáljuk a tényeket elkenni politikailag korrekt fogalmakkal, miszerint általános vallási és faji alapú intoleranciáról és diszkriminációról van szó, ami ellen vallásközi párbeszéddel meg workshopokkal kell küzdeni. Ki merjük mondani, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.

A Facebook-oldalára felkerült egy fotó, amelyen Jared Kushnerrel, Trump elnök főtanácsadójával és egyben vejével látható. Miről beszélgettek?

– A konferencia „margóján” mutatkoztam be neki, és megemlítettem, hogy a magyar programot képviselem. Kiderült, hogy részleteiben is ismeri az észak-iraki munkánkat, amelyhez többes szám első személyben gratulált. Felvetette, hogy az amerikai féllel együttműködésben tevékenykedjünk a térségben. Bátorító, hogy nem hétköznapi és néha félreértett munkánk híre a Fehér Házig is eljutott, a legmagasabb szinten ismerik és elismerik az erőfeszítéseinket.

Elképzelhető, hogy a jövőben a magyar és az amerikai kormány együttműködik majd az üldözött keresztények védelmében?

– Bízunk ebben. Az Egyesült Államok alelnöke, Mike Pence tavaly november elején jelentette be az iraki üldözött keresztényeket támogató programjukat. Ennek megtervezésekor több ponton a magyar munkát vették alapul. Mint Mark Green elmondta, Észak-Irakban járva találkoztak a Hungary Helps eredményeivel. Mi több, Telszkuf település Magyarország által finanszírozott újjáépítését egyfajta pilot projektnek tekintik. A Ninivei-fennsíkon található várost 2014-ben foglalta el az Iszlám Állam, aminek következtében mind az 1300 ott élő káld katolikus család kénytelen volt elmenekülni. A település 2016-ban történt felszabadítását követően az első visszatérőket a teljes pusztulás látványa fogadta. A terroristák több mint 900 épületet romboltak le, a templomot lőgyakorlatokra használták, a temetőt megszentségtelenítették. 

Mark Green, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) főigazgatója, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Magyarország által 2,2 millió dollárból finanszírozott újjáépítésnek köszönhetően 1000 család már visszatért ide az év elején. Februárban kaptunk egy ottani ünnepségről készült fotót: a templomban 13 kisbabát kereszteltek meg. Idén tavasszal pedig Magyarországra látogatott a település plébánosa, aki arról számolt be, hogy a helyiek új nevet adtak a városuknak: Telszkuf, Magyarország Leánya. Felemelő, hogy miközben hazánktól területeket, településeket szakítottak el száz évvel ezelőtt, most mi „kapunk” egy várost, mégpedig a felebaráti szeretet gesztusán keresztül.

Mekkora összeget költ Magyarország az üldözött keresztények megsegítésére? Tavaly év végéig – a korábbi várakozások szerint – ez a szám a 2,5 milliárd forintot is elérhette.

– Naptári évre nehéz lebontani a támogatások összegét, inkább úgy mondanám, hogy a program 2016 novemberi indulása óta a számláló elérte a 4,5 milliárd forintot – ebben nemcsak a konkrét kifizetések, hanem a kötelezettségvállalások is benne vannak. Irak mellett további hét országban vagyunk jelen, idehaza pedig egy ösztöndíjprogramot működtetünk az üldözött keresztény fiatalok számára.

Említette, hogy a polkorrekt szemlélet miatt gyakran nehéz a lényegről beszélni. A konferencián mennyire volt gyakorlat, hogy a résztvevők nevén nevezték a problémákat?

– Sajnos ez a fajta őszinteség nem általános a nemzetközi diplomácia színterein. Annak viszont örültünk, hogy az Egyesült Államok kormánya szakított ezzel a nagyon káros és sok esetben embertelen hozzáállással, hogy eltitkoljuk közösségek szenvedéseit, csak azért, mert kényelmetlen arról beszélni, hogy a világ több mint nyolcvan országában a radikális iszlamizmus, az ateizmus vagy szélsőséges politikai irányzatok nevében súlyos üldöztetéseknek vannak kitéve a keresztények.

A nyugati liberális narratívába nem fér bele, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása, hiszen a Krisztus-hit szerintük agresszív, üldöző ideológia, amely igyekszik csorbítani mások, például a szexuális kisebbségek jogait. Azt állítják – tévesen –, hogy a kereszténység eszmerendszere ott tart, ahol a középkori kereszteshadjáratok legsötétebb időszakaiban.

Hivatalos nyugati látogatásaim során megdöbbentő volt, hogy a „fehér” vagy „örökölt német” bűntudathoz hasonlóan van keresztény bűntudat is, amely szerint nem kell csodálkozni az üldöztetéseken, hiszen – vallják sokan a hamis narratívát – a Nyugat kolonalizáló, elnyomó tevékenységének az alapideológiája a kereszténység. Nem véletlen, hogy amikor a valóságról akarunk beszélni – hogy világszerte minimum több tízmillió ember szenved súlyos diszkriminációt a hite miatt –, akkor szinte már a színfalak mögött lepisszegnek bennünket, és azt tanácsolják, hogy ne beszéljünk ennyire nyíltan a keresztények szenvedéséről. Mi viszont – ahogy ezt a konferencián is hangsúlyoztuk – határozottan visszautasítjuk, hogy Nyugaton a keresztényellenességet a diszkrimináció utolsó elfogadható formájának tekintik. A keresztényeknek ugyanúgy jár a vallásszabadság és a biztonságos élethez való jog, mint bármely más közösségnek a világon.

 

Hungary Helps

Az észak-iraki Telszkuf település újjáépítése mellett a Hungary Helps program keretében a magyar kormány több közel-keleti országban is segíti az üldözött keresztényeket. Pénzügyi segítséget kap a szíriai katolikus patriarchátus és az Antiochiai Ortodox Egyház, Aleppóban pedig magyar támogatással épül iskola. Szintén oktatási intézményeket építenek a káld katolikus közösségnek, és folytatják a Szent József Kórház támogatását Erbílben, Iraki-Kurdisztán fővárosában. Ezen kívül kormányközi megállapodás alapján Magyarország 33 templomot épít újjá Libanonban. Idehaza pedig Ösztöndíj Fiatal Keresztények Számára néven indult program, amelynek segítségével a nálunk tanuló keresztény fiatalok képesítést, végzettséget szerezhetnek és visszatérve a szülőföldjükre, saját közösségeik újjáépítésében vehetnek részt.

Olvasson tovább: