Kereső toggle

Jobban élünk, mint hat éve

Magyarország feljebb lépett a boldogság-ranglistán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Boldogabb lett a magyar társadalom az elmúlt években. A javulás nem csak ránk igaz: többnyire olyan, kevéssé boldog és kevésbé fejlett országokban nőtt nagyot a mutató, mint Togo, Bulgária vagy Macedónia. A pozitív trendben a gazdasági konszolidációnak volt elsődleges szerepe.

Az ENSZ 2012 óta minden évben közreadja a világ országainak boldogságranglistáját, melyben a vizsgált 156 ország között hazánk 2018-ban a 69. helyre került. A World Happiness Report adatai szerint évről évre javul a helyzetünk: 2012-ben még a 110. helyen álltunk.

Magyarországnak, amely nagyon rossz helyzetből zárkózik fel, még nem sikerült leküzdenie régióbeli lemaradását, tekintve, hogy a közép-kelet-európai, de a dél-európai vagy a latin-amerikai országok többsége is a ranglista első 50 helyén szerepel, azaz jócskán megelőz minket.

Idén a világ 10 legboldogabb országának szoros sorrendben Finnország, Norvégia, Dánia, Izland, Svájc, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Svédország és Ausztrália bizonyult. Az élboly összetétele viszonylag állandó, bár a sorrend cserélődik: a finnek például a korábbi 5. helyről előzték meg az 1. helyezett norvégokat. A finnek azt mondták, hogy a legjobb dolgok közé tartozik a természethez, a biztonsághoz, a gyermekgondozáshoz, a jó iskolákhoz és az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Meik Wiking dán szociológus szerint a skandináv országok képesek leginkább a jólétet jóllétté alakítani. A 11. helyen Izrael áll, amely ilyen formán a Közel-Kelet legboldogabb országának mondható.

A pénz nem minden

A kutatók a boldogságot 6 tényező mentén, egy tízes skálán mérik, nevezetesen az egy főre eső GDP, a szociális támogatások, a várható egészséges élettartam, az egyén életével kapcsolatos döntési szabadság, a nagylelkűség és az észlelt korrupció értékelése alapján.

Bár a GDP az egyik legmeghatározóbb tényező, az anyagi jólét önmagában kevés a boldogsághoz. Ezt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok boldogságszintje stagnált, miközben a legnagyobb egy főre eső GDP-növekedést produkálta. Az USA a GDP-mutató tekintetében a világon az első helyen áll, de a boldogságranglistán egyszer sem szerepelt az első 10 között, sőt, 2017–2018 között a 14. helyről a 18.-ra csúszott le. A jelentés szerzői szerint az amerikaiak szubjektív jóllétét három, egymással összefüggő, járványszerűen terjedő betegség: az elhízás, az opiátfüggés és a depresszió ássa alá. Ezek a negatív trendek a fejlett világ többi országában is megfigyelhetők, de legnagyobb arányban az amerikai társadalomban terjednek.

Az emberek romló mentális és fizikai állapota – mint azt Fűzné Pikó Bettina egyetemi docens kérdésünkre megerősítette – összefügg egyrészt az élvezetközpontú, fogyasztói értékrenddel és életmóddal, másrészt közrejátszhat benne az is, hogy a gazdasági válság óta megnőttek a társadalmi egyenlőtlenségek. Richard Easterlin közgazdász nevéhez fűződik az a megfigyelés, miszerint azokban az országokban, ahol a gazdasági növekedés nem jár együtt a társadalmi különbségek csökkenésével, a lakosság boldogságszintje nem nő. Hasonló következtetésre jutott Kopp Mária magatartáskutató is, aki a rendszerváltás utáni magyar társadalomban a depressziós tünetek megsokasodását az anyagi egyenlőtlenségek megnövekedésével, illetve az ezzel járó frusztrációval indokolta.

„A boldogság egy rendkívül szubjektív, nehezen mérhető fogalom, nem olyan egyértelmű, mint mondjuk a testsúlyunk. A jelentése kultúránként változó, a nyugati világ boldogságfogalma nem feltétlenül érvényes a keleti társadalmakban, az összevetések tehát ilyen értelemben is megkérdőjelezhetők” – mutatott rá Pikó Bettina a fogalmi bizonytalanságokra. Az ellentmondások a World Happiness Indexnél is megragadhatók: elég csak arra utalni, hogy a legtöbb, boldogságranglista élén álló ország egyben az antidepresszánsszedő országok toplistáján is szerepel (az első helyen álló USA után Izland, Ausztrália, Kanada, Dánia, Svédország, Finnország, Belgium, Norvégia egyaránt az antidepresszáns-élmezőnyben van).

Az elhízás is globális járványnak tekinthető: az USA vezető pozícióban van, ahol a lakosság 38 százalékát érinti ez az egészségügyi probléma. Mexikó a 2. helyen áll, továbbá Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland is az élbolyban van. Magyarország is elöl jár a maga 30 százalékos lakosságarányával, amivel a régiónkon belül is az első helyen áll.

A World Happiness-kutatás idén először vizsgálta 117 országban a bevándorlók boldogságszintjét is, és azt találta, hogy az igazodik a befogadó ország boldogságszintjéhez. Ilyen formán Finnországban találták nemcsak a legboldogabb embereket, hanem a legboldogabb bevándorlókat is. A jelentés szerzői ebből arra következtetnek, hogy a kibocsátó ország kulturális normáinál erősebb a befogadó ország értékrendje és életminősége, azaz, ha a mienkénél boldogtalanabb országba költözünk, akkor boldogtalanabbak, ha boldogabb országba, akkor boldogabbak leszünk.

A jelentés azt is közli, milyen változások zajlottak az országok boldogságszintjében az évek alatt. A 2008–2010-es és a 2015–2017-es adatokkal rendelkező 141 ország közül 114-ben jelentős változások tapasztalhatók. A javulás mértékét tekintve Magyarország a 9. a rangsorban, a 10 pontos skálán 0,8 pontos növekedést ért el. Előttünk olyan országok állnak, mint Marokkó, Üzbegisztán, Macedónia, Szerbia, Bulgária, Lettország és a legnagyobb (1.2 pontos) boldogság-javulást elért Togo. Utánunk Nicaragua, Kongo, Malajzia, Fülöp-szigetek, Tadzsikisztán jön. 

Pikó Bettina szerint 2008 óta a boldogságindex változásának mértékét az is jelentősen befolyásolhatja, hogy melyik ország mennyire sínylette meg a gazdasági válságot. Amelyik társadalom jobb pozícióban volt, és könnyebben átvészelte azt, annak az elégedettségi szintje feltételezhetően kevésbé változott, mint azoké, akik inkább kárvallottjai voltak ennek az időszaknak. A gazdasági helyzet javulásának, a foglalkoztatottság növekedésének lehetett egy általános közérzetjavító hatása – a válságidőszakhoz képest biztos, hogy jobban vagyunk. Más mutatók, például az öngyilkosságok számának csökkenése is alátámasztja a pozitív trendet, míg egyéb vonatkozásokban, így a kivándorlás vagy a jövőkép alakulásában egyelőre nem látni számottevő javulást.

A boldogság értelmezésének két alapvető formája van: az egyik a materialista, hedonista, jóléti irány, a másik felfogás az élet értelmességébe vetett hiten alapul, ami közelebb áll a belső, spirituális értékvilághoz. A magyarok összességében inkább a materialista értékrendhez állnak közelebb, de jelentős arányban megtalálhatók a belső értékekre fogékonyabb emberek is – tette hozzá a magatartáskutató. 

Magyar boldogság

A magyarok boldogságérzetének növekedését tükrözi az a hazai kutatás is, amit az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány megbízásából végzett el 2016-ban és 2018-ban, megrajzolva Magyarország boldogságtérképét. A kutatásban a 17–88 éves, különböző iskolai végzettségű, családi állapotú és anyagi hátterű embereket az élettel való elégedettségük, érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális jóllétük alapján vizsgálták.

Kiderült, hogy a megkérdezettek ma minden régióban boldogabbnak érzik magukat a korábbi kutatás szereplőinél. A boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legmarkánsabb, Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű. Szignifikáns a boldogságszint-emelkedés Békés megyében. A legboldogabb megyeszékhely Szombathely, a legderűsebb nagyváros pedig Győr. Változatlanul Észak-Magyarországon a legkevésbé vidámak az emberek, ezen belül is a nógrádi megyeszékhelyen, Salgótarjánban. A két évvel ezelőtti kutatáshoz hasonlóan ezúttal is az derült ki, hogy a kistelepüléseken élők boldogabbak, mint a városiak, a budapestiek boldogságszintje, mentális egészsége és pszichológiai immunitása pedig még a magyar átlagot sem éri el. A kistelepülésen élőknek ellenben a spirituális jóllétük is a legmagasabb volt.

„A Dél-Alföld az unió legszegényebb kistérségei közé számít, ahol régóta kiemelkedően magasak az öngyilkossági, halálozási és depressziós mutatók. Az elégedettség érzékelhető javulása összefügghet azzal, hogy ez a régió különösen rossz helyzetből indult” – mondta Pikó Bettina. 

Az idei felmérés megerősítette azt is, hogy egyrészt a nők minden régióban és korcsoportban boldogabbak, mint a férfiak, másrészt derűsebbek a jómódú emberek, a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban vagy kapcsolatban élő személyek. A legboldogabbak a 4 vagy annál több gyermeket nevelők, korcsoport szerint pedig a 36–50 évesek.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a boldogságot leginkább befolyásoló tényezők a szakmai karrierhez kapcsolódó sikerek, a családdal töltött idő, a nyaralás és utazás, a gyermekekkel való foglalkozás, a szerelmet hozó új kapcsolatok, a barátokkal töltött idő, a vásárlás és ajándékozás, valamint az önfejlesztő és sporttevékenységek során szerzett élmények.

A boldogságérzet alapvetően hozzáállásbeli kérdés, ezért a World Happiness jelentés külön fejezetet szánt a boldogságnövelő módszerekre, a pozitív pszichológiai stratégiákra, melyek segíthetik az egyéneket a magatartásuk és a közérzetük javításában. Ezek elsajátításában az iskolai, munkahelyi és egyéb közösségi programok segíthetik az érintetteket. Ide tartozik a hála kifejezése, az erősségeink felismerése és kamatoztatása, az intimitás ápolása, az önazonosság megőrzése, a megfelelő célok meghatározása és megvalósítása, a segítőkészség, figyelmesség mások felé, a pozitív dolgokra való koncentrálás.

Olvasson tovább: