Kereső toggle

Jobban élünk, mint hat éve

Magyarország feljebb lépett a boldogság-ranglistán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Boldogabb lett a magyar társadalom az elmúlt években. A javulás nem csak ránk igaz: többnyire olyan, kevéssé boldog és kevésbé fejlett országokban nőtt nagyot a mutató, mint Togo, Bulgária vagy Macedónia. A pozitív trendben a gazdasági konszolidációnak volt elsődleges szerepe.

Az ENSZ 2012 óta minden évben közreadja a világ országainak boldogságranglistáját, melyben a vizsgált 156 ország között hazánk 2018-ban a 69. helyre került. A World Happiness Report adatai szerint évről évre javul a helyzetünk: 2012-ben még a 110. helyen álltunk.

Magyarországnak, amely nagyon rossz helyzetből zárkózik fel, még nem sikerült leküzdenie régióbeli lemaradását, tekintve, hogy a közép-kelet-európai, de a dél-európai vagy a latin-amerikai országok többsége is a ranglista első 50 helyén szerepel, azaz jócskán megelőz minket.

Idén a világ 10 legboldogabb országának szoros sorrendben Finnország, Norvégia, Dánia, Izland, Svájc, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Svédország és Ausztrália bizonyult. Az élboly összetétele viszonylag állandó, bár a sorrend cserélődik: a finnek például a korábbi 5. helyről előzték meg az 1. helyezett norvégokat. A finnek azt mondták, hogy a legjobb dolgok közé tartozik a természethez, a biztonsághoz, a gyermekgondozáshoz, a jó iskolákhoz és az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Meik Wiking dán szociológus szerint a skandináv országok képesek leginkább a jólétet jóllétté alakítani. A 11. helyen Izrael áll, amely ilyen formán a Közel-Kelet legboldogabb országának mondható.

A pénz nem minden

A kutatók a boldogságot 6 tényező mentén, egy tízes skálán mérik, nevezetesen az egy főre eső GDP, a szociális támogatások, a várható egészséges élettartam, az egyén életével kapcsolatos döntési szabadság, a nagylelkűség és az észlelt korrupció értékelése alapján.

Bár a GDP az egyik legmeghatározóbb tényező, az anyagi jólét önmagában kevés a boldogsághoz. Ezt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok boldogságszintje stagnált, miközben a legnagyobb egy főre eső GDP-növekedést produkálta. Az USA a GDP-mutató tekintetében a világon az első helyen áll, de a boldogságranglistán egyszer sem szerepelt az első 10 között, sőt, 2017–2018 között a 14. helyről a 18.-ra csúszott le. A jelentés szerzői szerint az amerikaiak szubjektív jóllétét három, egymással összefüggő, járványszerűen terjedő betegség: az elhízás, az opiátfüggés és a depresszió ássa alá. Ezek a negatív trendek a fejlett világ többi országában is megfigyelhetők, de legnagyobb arányban az amerikai társadalomban terjednek.

Az emberek romló mentális és fizikai állapota – mint azt Fűzné Pikó Bettina egyetemi docens kérdésünkre megerősítette – összefügg egyrészt az élvezetközpontú, fogyasztói értékrenddel és életmóddal, másrészt közrejátszhat benne az is, hogy a gazdasági válság óta megnőttek a társadalmi egyenlőtlenségek. Richard Easterlin közgazdász nevéhez fűződik az a megfigyelés, miszerint azokban az országokban, ahol a gazdasági növekedés nem jár együtt a társadalmi különbségek csökkenésével, a lakosság boldogságszintje nem nő. Hasonló következtetésre jutott Kopp Mária magatartáskutató is, aki a rendszerváltás utáni magyar társadalomban a depressziós tünetek megsokasodását az anyagi egyenlőtlenségek megnövekedésével, illetve az ezzel járó frusztrációval indokolta.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: