Kereső toggle

Rendkívüli állapot

Délkelet-Európa a népvándorlás legnagyobb vesztese

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő. Meghúzta a vészharangot

Rendkívüli állapotként értékelte a horvátországi elvándorlás miatt kialakult helyzetet nemrég a horvát államfő. Tény, hogy a rendszerváltás óta tartó kelet-európai exodus legnagyobb vesztesei a délkelet-európai országok, melyekhez képest hazánk helyzete még kedvezőnek mondható.

„A fiatalok elhagyják Horvátországot a jobb élet reményében. Amikor nemrég arról beszéltem, hogy konkrét demográfiai intézkedésekre van szükség, azt mondták, túlzásokba esem. Horvátországból csak tavaly 80 ezer ember költözött el. Mi ez, ha nem rendkívüli állapot, amely rendkívüli intézkedéseket követel?” – idézte nemrégiben Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőt az MTI tudósítója.

Az ENSZ adatai szerint 2015-ben már közel 600 ezer horvát állampolgár dolgozott külföldön, ami a 4,2 millió lakosú ország 14 százaléka, s azóta a számuk folyamatosan nőtt. Összevetésképp Magyarországon félmilliósra teszik a kivándoroltak számát, ami 5 százalékos lakosságarányt jelent, s ez évente 30-40 ezer fővel nő, míg a nálunk jóval kisebb lakosságú Horvátországban tavaly már 80 ezren hagyták el az országot.  

A horvát államfő kijelentette: az állami vezetők elsődleges feladata, hogy megteremtsék a feltételeket a tisztességes élethez, s ehhez megfelelő cselekvési tervet dolgozzanak ki. 1996 óta ugyanis a horvátok már az ötödik népesedési stratégia kidolgozásánál tartanak, ám eddig egyiket sem sikerült megvalósítaniuk.

Horvátország 2013-ban csatlakozott az EU-hoz, s az uniós munkaerőpiac megnyílásával képzett fiatalok tömegei hagyták el az országot, és a kiáramlás feltartóztathatatlannak látszik. Az elsődleges célországok Ausztria és Németország. A demográfiai problémák megoldatlansága miatt az idősebb népesség számaránya egyre nő, aminek következtében a hazai munkaerőpiac, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget – írja a tudósító.

Univerzális trend

A horvátországi helyzet közel sem mondható egyedinek. Nemzetközi szinteken hasonló folyamatok figyelhetők meg: a népességrobbanás lecsengőben van, és egyre inkább megélénkül a nemzetközi migráció, aminek erőteljes lökést adott a 2008-as világválság, a régiók, országok, kontinensek közti gazdasági egyenlőtlenségek növekedése.

Az ENSZ adatai szerint világviszonylatban az európai kontinens népesedési és gazdasági súlya folyamatosan csökken, ugyanakkor a növekvő nemzetközi vándorlásnak stabilan az egyharmada esik Európára. Az Eurostat adatai alapján az EU-tagországokban 2015-ben letelepedő külföldiek fele (mintegy 2,3 millió fő) valamely uniós tagország állampolgára volt, ebből 900 ezer volt a hazájába visszatérő.

Az elmúlt három évtizedben az EU-n belüli, jellemzően keletről nyugatra tartó gazdasági jellegű migráció első stádiumát a rendszerváltás, a vasfüggöny lebontása jelentette, a következő lökést a kelet-európai országok EU-csatlakozása adta, aminek köszönhetően a csatlakozó országok is részesei lettek az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlásnak. Majd az egyirányú folyamatot különösképp felerősítette a 2008-as gazdasági válság, illetve a német és osztrák munkaerőpiac 2011-es megnyitása, majd az elmúlt években tapasztalható gazdasági fellendülés.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: