Kereső toggle

Oltásdilemmák

A vakcinák és az abortált magzatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jövőre kötelező lesz a másfél éves gyerekek bárányhimlő elleni oltása. Bírálói szerint az intézkedés egészségügyi szempontból vitatható, inkább gyártói érdek áll a háttérben. Közben európai petíció is indult az etikusan, tehát nem abortált magzatok sejtjeiből előállított oltások elérhetőségéért.

Az etikai aggályok a jó ideje kötelező oltás, az MMR (kanyaró, rubeola, mumpsz) körül merültek fel, nem először. A CitizenGo február közepén tette közzé azt a nemzetközi petíciót, amely követeli, hogy etikusan előállított oltószereket használjanak Európában a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. (Ezt a komplex oltást 15 hónapos korban kapják a gyerekek, majd 11 éves korban megismétlik.) 

A petíció megfogalmazói szerint jelenleg az Európában egyedül elérhető M-M-RVAXPRO vakcinában található rubeola vírus forrása abortált emberi magzatokból származik. A vírus tenyésztéséhez használt sejtvonalak szintén abortált magzatokból erednek. Mindezt szakirodalmi források is dokumentálják. Ezért a jogvédők azt kérik az MSD Vaccins gyógyszeripari vállalattól – amely az oltóanyag forgalomba hozatali engedélyének jogosultja az Európai Unióban –, hogy etikus oltóanyagot állítsanak elő a meglévő szer helyett.

Példaként Japánt hozzák fel, ahol a vírust rubeolás gyermekek torokváladékából nyerték, melyet – a petíció szerzői szerint – nyulak sejtjeinek vonalán tenyésztettek tovább, így etikus módon állították elő a védőoltást. Ez a formula az európai szülők számára nem elérhető jelenleg. A vírust a köldökzsinórvérből vagy a felnőtt személy csontvelőjéből származó őssejtek vonalán is lehetett volna tovább tenyészteni – olvasható a petícióban.

Dr. Rajháthy Beatrix gyermekorvos, a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet volt tudományos munkatársa az etikai kifogást azért nem látja indokoltnak, mivel magában az oltóanyagban nincsenek abortált magzati sejtvonalak – ezeket a sejtvonalakat csak a vírus ipari méretű szaporításához használják. „Bizonyos vírusokat csak emberi eredetű sejtvonalakon lehet ipari méretekben szaporítani (majd utána gyengíteni vagy elölni, tisztítani, kiválasztani a megfelelő védettséget előidéző vírusdarabkákat). Ez olyan, mint a laskagomba-termelés. Fatuskón növesztjük, de természetesen nem a fatuskót, hanem a gombát esszük meg. Ezek a sejtvonalak évtizedeken keresztül tenyésznek a lombikokban, teljesen egyformává válnak, és már csak vírustenyésztésre használhatók” – magyarázta lapunknak a doktornő.

Ám az etikai problémákat megfogalmazó keresztény szervezetek számára nem egyértelmű ellenérv, hogy az abortált magzatok sejtvonalait csak közvetett módon használják fel a vakcina előállításához. Miként az is aggályokat vet fel, hogy a vakcinához felhasznált vírus is abortált magzatok szöveteiből származik – a petíció szerint olyanokéból, akiket az USA-ban a ’60-as években kitört rubeolajárványban vetettek el a szüleik.

A petícióból az is kiderül, hogy az oltószer előállításához felhasznált magzati szöveteket nem olyan magzatokból nyerték, amelyeket tudományos célból abortáltak, hanem a szülők privát döntése alapján vagy egészségügyi okokból. Egy korábbi, témába vágó írásunkban (Magzati sejtek újratöltve – Hetek 2013. 03.29.) Németh Zoltán orvos-teológus azon az állásponton volt, hogy amennyiben a magzatot nem tudományos célból abortálták – miként azt az embrionális őssejtek esetében az embriókkal teszik –, akkor annak sejtjei etikai szempontból is tovább szaporíthatók a tudományos vagy gyógyító célú eljárások keretében.

A keresztény világ nem egységes a kérdésben. A katolikus szervezetek az abortusz okától függetlenül etikátlannak tartják az abortált embriókból vagy magzatokból nyert sejtek felhasználását oltás előállítása céljából, különösen, ha erre etikusabb módszer is rendelkezésre áll. A Magyar Bioetikai Társaság és a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete 2013-ban adott ki közös állásfoglalást a kérdésről a Pápai Életvédő Akadémia útmutatása alapján. Ebben kifejtik, hogy a világ gyógyszeriparában – ismereteik szerint – jelenleg két, abortált magzatból nyert emberi sejtvonal (WI-38 és MRC-5) használatos oltások előállítása céljából. Ezen oltások közé tartozik a hazánkban forgalomban lévő kombinált kanyaró, mumpsz és rubeola elleni védőoltás, valamint a bárányhimlő elleni védőoltás is. Ezeknek jelenleg nincs etikai kifogás alá nem eső (állati sejtek felhasználásával előállított) alternatívájuk.

„A jelenlegi kényszerhelyzetben az abortuszból származó emberi sejtek felhasználásával készült védőoltások használata, ami távoli közvetett közreműködés az abortusz bűntettében, az oltások elmaradásából adódó károk miatt erkölcsileg megengedhető. (A vírus fennmaradása és cirkulálása oltatlan személyek körében járvány kialakulását eredményezheti, ami az egész társadalomra súlyos veszélyt jelent.)” – olvasható az állásfoglalásban, melynek szerzői egyúttal szigorú törvényi szabályozást sürgetnek az erkölcsileg elfogadható védőoltások kifejlesztésének érdekében.

A problémának különös aktualitást ad, hogy Lázár János miniszter a múlt heti kormányinfón bejelentette: 2019. január 1-jétől felkerül az életkorhoz kötött, ingyenes védőoltások közé a bárányhimlő elleni vakcina. Ennek hazai forgalomban kapható változata szintén abortuszból származó emberi sejtek felhasználásával készül.

Az oltást két részletben, 15 és 18 hónapos korban kell beadatni majd a kisgyerekeknek. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) sajtóközleményben üdvözölte a kormány döntését. Dr. Holchacker Péter, az egyesület igazgatója szerint ez a lépés hozzájárul ahhoz, hogy visszaszoruljon az esetenként súlyos szövődményekkel és kórházi kezeléssel járó fertőző betegség terjedése, illetve adott esetben enyhébb legyen a lefolyása. A bárányhimlő leggyakoribb szövődménye a bőr bakteriális felülfertőződése és hegesedése, de előfordulhat akár tüdő-, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is – állítja az igazgató.

A lépést nemcsak gyártói, hanem szakmai oldalról is helyeslés fogadta: az AIPM közleménye mellett Mészner Zsófia infektológus-gyermekgyógyász nyilatkozata is kiemelte: a kötelező magyar védőoltási rendszer példaértékű, ennek köszönhető az is, hogy a román kanyarójárvány hozzánk nem tudott átterjedni.

Gyakorlatilag a teljes hazai gyermek- és csecsemőgyógyász szakma kiáll a bárányhimlő elleni védőoltás kötelezővé tétele mellett kisgyermekkorban, az általunk megkérdezett szakemberek is hasznosnak és indokoltnak tartották az intézkedést. Azzal együtt is, hogy a lépés kapcsán nemcsak etikai, hanem szakmai aggályok is felmerültek, az elmúlt két évtized amerikai tapasztalatai alapján is. Ellenzői az egyik legnagyobb problémának tartják, hogy egyelőre még nem ismert, hosszú távon mennyire nyújt hatékony védelmet a vakcina, mivel nem olyan régóta folyik az oltás. Ez azért fontos kérdés, mivel a bárányhimlőre az jellemző, hogy az életkorral előrehaladva a komplikációs arányok nőnek, a betegség felnőttkorban súlyosabb lefolyású. Felmerült, hogy előnyösebb lenne, ha az emberek túlnyomó része továbbra is átesne gyerekkorában a betegségen, miáltal életre szóló védettséget nyerne – és például csak azokat a szülőképes korú nőket oltanák be, akik nem voltak bárányhimlősök.

„Valós probléma, hogy ha a két oltás nem véd élethossziglan, a bárányhimlő magasabb életkorban jelenhet meg, több szövődményt okozva. Gondolom, előbb-utóbb lesz majd a bárányhimlőnek is felnőtt emlékeztetője, ugyanúgy ahogy végre újraoltják a kanyarót az egészségügyi dolgozóknak” – vélekedett lapunknak Rajháthy Beatrix gyermekorvos.

 

Olvasson tovább: