Kereső toggle

Gyermekbajok

Egyre több a pszichiátriai beteg, elégtelen az ellátás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 4‒17 éves gyermekek között a mentális kórállapotok előfordulási gyakorisága nálunk 16 százalék, eléri a népbetegség szintjét, s a trend növekvő. A gyermekek pszichiátriai ellátásának helyzete még a felnőttekénél is rosszabb, s a különösen problémás 14–18 éves korosztály ellátása végképp megoldatlan.

„A mi betegforgalmunk is azt mutatja, hogy rendkívüli mértékben növekszik az esetek száma és súlyossága, és az ellátottak is egyre fiatalabbak. Ez a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás egész területén általános tapasztalat” – mondta el lapunknak Dr. Hirsch Anikó gyermekpszichiáter, a Bethesda Gyermekkórház pszichoszomatikus részlegének főorvosa. A Bethesda a közép-magyarországi régió egyik kiemelt gyermekpszichiátriai ellátóközpontja a Heim Pál Kórház és a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika mellett.

Az elmúlt 5-10 évben szembeszökően csökkent a Bethesda Kórház pszichoszomatikus részlegére kerülő gyerekek életkora. Kiemelkedőek az étkezési zavarok, amelyek régen a serdülőkorú lányokra (12-14 évestől 18 évesig) voltak jellemzők. A főorvos elmondása szerint ma viszont egyre több olyan 10 év körüli kislánnyal találkoznak az osztályon, akik nagyon komoly étkezési zavarokkal küzdenek, amelyek mindenképp kórházi ellátást igényelnek, tekintve, hogy a betegség kifutása adott esetben igen súlyos lehet.

Szintén nagyon megnövekedett az önsértő esetek, a falcolások száma – ez 10-15 éve még extremitásnak számított a kamaszoknál, mára szinte divathullám lett belőle.

A gyerekkori pszichiátriai problémák sokasodásának hátterében a szakmabeliek szerint a felnőttek mentális állapotának a romlása áll. A WHO 2020-ra a gyermekpszichiátriai megbetegedések megduplázódását, s általában is a mentális betegségek népbetegséggé válását jelzi. „Egyre több olyan családdal találkozunk, ahol a szülők esetében is vannak kezeletlen, illetve feltáratlan pszichés problémák, és ezeknek nyilván megvannak a következményei a gyermekük nevelésében. Az ilyen problémák miatt már a várandósság is stresszesebb lehet a kelleténél. Ezt erősíthetik a környezeti hatások, például egzisztenciális vagy családi problémák” – sorolta a főorvos, utalva arra, hogy a személyiségünk kialakulása már a fogantatásnál elkezdődik.

„Ma már tudjuk, hogy ha tartós korai stressz ér egy magzatot, egy csecsemőt, az olyan mértékben fogja megváltoztatni az ő idegrendszeri működéseit, ami későbbi életkorokban is alapvetően meghatározza a stressztűrő képességét, megküzdési mechanizmusait, hangulati stabilitását. Mondhatni, ebben a korai életkorban drótozódik be életre szólóan az ember idegrendszere, amiben igen meghatározóak az őt kívülről érő hatások” – magyarázta a pszichiáter. Ezek konkrét biokémiai idegrendszer-szerveződési folyamatok, amelyek nem úgy alakulnak, ahogyan kellene, és ezen a nevelés később már nehezen tud változtatni.

„A Bethesda kórházban tavaly mintegy 6 ezer ambuláns megjelenés volt a pszichiátriai ambulancián – ez két év alatt 20 százalékos növekedést jelentett. A fokozott terhelés különösen az akut helyzeteknél érződik” – mondta Hirsch Anikó, aki szerint a növekedésnek az is oka, hogy sokkal több olyan kiskorú kerül a pszichiátriára, akinek nem lenne szükségszerű odáig eljutnia. Jellemző példa a részképességzavarok, amiket ha időben felismernek, fejlesztenek, akkor nem alakulhatnak ki másodlagosan olyan komoly önértékelési zavarok, amik aztán magatartási problémákat, depressziót is eredményezhetnek. Különösen aggasztó, hogy az iskolákban idén szeptembertől megszűnik a BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő) gyerekek kategóriája – ezentúl őket is értékelni kell, miközben számuk egyre nő, és a segítésük megoldatlan. Márpedig a szakember szerint nagyon nem mindegy, kik és hogyan foglalkoznak velük az iskolában, mert sokat lehet az állapotukon javítani, illetve rontani.

Pedagógusok szerint minden iskolai osztályban öt-hat szakembert igénylő problémás gyerek van, akiknek többsége semmilyen segítséget nem kap. Ez nem csupán a szülők pénztárcáján múlik – az ország nagy területén nem elérhető megfelelő szakember, még magánpraxisban sem.

„Mi kórház vagyunk, ambuláns terápiákat nem tudunk végezni, de a pedagógiai szakszolgálathoz sem tudjuk irányítani a gyerekek többségét, mivel nekik nincs erre kapacitásuk. Így a gyerekek gyakran a pszichiáternél ragadnak” – érzékeltette az ellátórendszerek közti kapcsolódások és kapacitások hiányosságait a főorvos.

Elismerte: a gyerekpszichiátriai ellátás elválaszthatatlan az egészségügyi, illetve a felnőtt pszichiátriai ellátórendszer helyzetétől, de ezeknél is rosszabb állapotban van. A 14–18 éveseknél is jóval több a probléma, de az ő ellátásuk teljességgel megoldatlan. Ez egy köztes korosztály, amelynek egy teljesen különálló ifjúságpszichiátriai ellátást kellene kidolgozni. „Egy bedrogozott 16 éves agresszív gyereket nem lehet betenni egy 3 éves autista mellé, de a felnőtt pszichiátriai zárt osztályra sem szabadna – miként ez nem egyszer előfordul –, mert ott ő van kitéve veszélynek” – mutatott rá Hirsch Anikó.

2011-ben átfogó ombudsmani vizsgálat mutatta ki, hogy a gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai ellátás a hazai egészségügy mostohaterülete, főleg a szakemberhiány miatt. Óriásiak a területi egyenlőtlenségek: az ország északi és dunántúli részein a leghiányosabb az ellátás. Pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás négy város hét kórházában működik, míg az akut krízishelyzetben lévő kiskorúak – öngyilkossági kísérletet elkövető, súlyos pszichotikus, drogbeteg gyermekek és serdülők – sürgősségi ellátása országszerte megoldatlan. Járóbeteg-szakrendelés elvileg van a megyékben, de gondozás alig. Az OTH 2015-ben a helyzet változatlanságáról tájékoztatta az ombudsmant.

A 2016-os ombudsmani jelentés szerint a 14–18 éves pszichiátriai betegek elhelyezése és ellátása jelenti a legfőbb gondot. Az addiktológiai ellátásuk a legmegoldatlanabb: rehabilitáció egy kórházban, járóbeteg-ellátás hiányosan, fekvőbeteg-szakellátás sehol nem működik, miközben folyamatosan növekszik az ifjúság körében az addiktológiai betegek száma, különös tekintettel a dizájner drogokra. A rendszeres kutatások szerint emelkedő tendenciát mutat a gyermek és serdülőkorúak alkoholizálása, és egyre fiatalabb kor felé tolódott az első illegális szer kipróbálása is.

Hirsch Anikó szerint 80-90 gyerekpszichiáter dolgozik ma az egészségügyben – fele a szükségesnek –, és szakdolgozókból is nagy hiány van. Javít a helyzeten, hogy mióta a gyermekpszichiátriát is hiányszakmának minősítették, nőtt a rezidensek száma, továbbá elindult az SZTE-n a gyermekpszichiátriai konzulensi másoddiplomás képzés is. Másrészt egy EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) pályázati program keretében, elvileg 2020-ig komoly infrastrukturális fejlesztésekre fog sor kerülni, aminek során gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakellátó központokat hoznak létre négy hazai régióban, így mindenhol elérhetővé tennék a megfelelő járó- és fekvőbeteg-ellátást.

Olvasson tovább: