Kereső toggle

Egy zseni Isten ellen

Stephen Hawking, az új ateizmus prófétája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napokban elhunyt Stephen Hawking a 20. század második felének Albert Einsteinje volt. Munkássága továbbvitte az Einstein által hozott forradalmat a fizikában, azonban esetenként ellentmondásos közéleti szerepvállalása sem kerülte el a média figyelmét.

 

Hawking 1942. január 8-án született Oxfordban, két oxfordi öregdiák gyermekeként. A család nagy hangsúlyt fektetett a gyermekek oktatására. Bár a középiskolában Einstein volt a beceneve, eleinte egyáltalán nem tűnt ki iskolatársai közül, azonban egyértelmű érdeklődést mutatott a természettudományos tárgyak iránt. Az oxfordi egyetem első évében ,,borzalmasan könnyűnek” találta a tanulást. Úgy gondolta, tanárai csak egy lusta diákot látnak benne, fizikatanára, Robert Berman azonban úgy vélekedett, hogy a vizsgáztatók elég intelligensek voltak ahhoz, hogy tudják, egy sokkal okosabb ember ül velük szemben. 

Hawkingot felvették a Cambridge-i Egyetem kozmológia szakára doktori képzésre, ám akkoriban megrázó hírt kapott – a motoneuron betegségek leggyakoribb fajtájával, az ALS-sel (amiotrófiás laterálszklerózis) diagnosztizálták. Orvosai csupán két évet jósoltak neki, Stephen azonban az összes orvosi prognózisra rácáfolt, miután több mint ötven évet élt le betegségével. A depresszióból egyik professzora rántotta ki, akinek bátorítására folytatta kutatómunkáját. Szintén Cambridge-ben ismerkedett meg későbbi feleségével, Jane Wilde-dal, akivel harminc évig voltak házasok.

A hetvenes évektől kezdve Hawking szabályosan felforgatta a fizikát újabbnál újabb elméleteivel. Bár az Einstein által kidolgozott elméletek számoltak a fekete lyukak létezésével, ezen rejtélyes objektumok nem kaptak sok figyelmet. Roger Penrose, Hawking későbbi munkatársa matematikai úton bizonyította, hogy a téridő végtelen görbülete valóban létrejöhet az univerzumban, ezt hívjuk fekete lyuknak. Penrose elméletét 1970-ben Hawkinggal közösen kiterjesztették a Nagy Bummra is – ezen elmélet szerint az univerzum egy, a fekete lyuk fizikájával ellentétesen lejátszódó folyamat nyomán alakult ki.

1972-ben Hawking ellentétbe került egy Jacob Bekenstein nevű princetoni hallgatóval, aki azt állította, egy fekete lyuk mérete az elnyelt anyag arányában változik. Korábban a fekete lyukakat teljesen statikusnak hitték, ezért kezdetben Stephen Hawking is elutasította ezen elméletet. A cáfolat kidolgozása során azonban rájött, hogy tévedett, sőt ő maga dolgozta ki a Bekenstein elméletét bizonyító modellt. E szerint a fekete lyuk mégiscsak kibocsát bizonyos részecskéket magából, olyannyira, hogy egy idő után felszívódik. Ezt a jelenséget nevezték el Hawking-sugárzásnak.

A professzor munkájának fontos célja volt, hogy egy fedél alá tudja hozni az Einstein által a relativitáselméletben leírt, nagy tömegű testek fizikáját az atomi szinten a fizikát látszólag meghazudtoló jelenségekkel. Stephen Hawking szerint, ha az emberiség megtalálná ezen elméletet, akkor ,,beleláthatnánk Isten gondolataiba”.

Maga Hawking is elismerte, hogy hírneve inkább a betegségének és ,,celebkedésének” köszönhető, mintsem tudományos munkájának. A tudós neve szélesebb körben először 1988-ban kiadott könyve, Az idő rövid története nyomán vált ismertté. A laikusok számára írt könyv több mint tízmillió példányban kelt el, és harmincöt nyelvre fordították le. Lányával írta a George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz című könyvsorozatot gyermekek számára; több filmsorozatban is szerepelt egy-egy epizód erejéig, így az Agymenőkben, illetve személyes kedvencében, a Star Trekben is. 

Stephen Hawking az életéről készült film, A mindenség elmélete bemutatóján, az őt alakító Joel Ryannel

 Az idő rövid története megjelenése után, celeb státuszának köszönhetően, a tágabb közvéleményt is izgatni kezdte, mit gondol Hawking a kozmosz eredetéről, röviden: hisz-e egy kozmosz mögött rejlő isteni személyben. A sikerkönyv erre nem adott egyértelmű választ, Penrose-zal folytatott vitáikból azonban egyértelmű volt, hogy Penrose képviseli az idealista, Hawking pedig a materialista álláspontot. A nagy terv (The grand design) című, 2010-ben megjelent könyve azonban már egyértelműen amellett tört lándzsát, hogy a kozmosz működéséhez és megértéséhez nincs szükség Istenre. Hawking szerint a fizika törvényei, nem pedig egy isten létezése adja meg a választ arra, hogy hogyan jött létre az élet a Földön. A könyvben amellett érvel, hogy a Big Bang, vagyis az ősrobbanás ezeknek a törvényeknek a következménye: „mivel vannak olyan törvények, mint például a gravitáció, az univerzum képes létrehozni és létre is hozza magát a semmiből” – írja A nagy tervben. John Lennox oxfordi matematikaprofesszor a Gunning for God című legújabb könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy Hawking Isten-ellenes állításai, illetve maga a könyv is tele van logikátlan következtetésekkel és ex cathedra kijelentésekkel. A könyvben Hawking ugyanis azt állítja, hogy a filozófia halott. Lennox szerint ez nem túl megfontolt kijelentés egy olyan szerzőtől, aki ezzel az állításával éppen filozófiai okfejtésekbe kezd. „Hawking azt állítja, hogy az univerzum a semmiből keletkezett, köszönhetően az olyan törvényszerűségeknek, mint a gravitáció. A gravitáció megléte azonban már nem a semmi állapota, ennek köszönhetően az univerzum máris nem a semmiből jött létre… Ez azt mutatja, hogy a nonszensz nonszensz marad akkor is, ha a világhírű tudós mondja, és azt is mutatja, hogy egy kis filozófia mégiscsak segített volna” – hívja fel a figyelmet Lennox Stephen Hawking érvelésének tarthatatlanságára.  

Ennek ellenére Hawking az elmúlt évtizedben a harcosnak megismert új ateizmus ünnepelt celebje lett: „Darwin száműzte őt (Istent) a biológiából, a fizika területe azonban még bizonytalan volt, Hawking viszont megadta a kegyelemdöfést” – lelkendezett például Richard Dawkins A nagy terv megjelenését követően. 

Hawking a tudományos munkája mellett egyre aktívabban állt ki közéleti ügyek mellett is. Nem egyszer figyelmeztette az emberiséget a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel veszélyeire (a tudós hitt a létezésükben, azonban szerinte ezek bizonyosan ellenséges lények), valamint a mesterséges intelligencia fellázadására. Hawking többször is járt Izraelben, 2013-ban azonban nagy port kavart, amikor visszamondta Simon Peresz 90. születésnapjára rendezett ünnepségen való részvételét. A BDS-mozgalom (Boykott Divestment and Sanctions – Izrael bojkottjára irányuló mozgalom) égisze alatt munkálkodó palesztin kollégái beszélték le az egyébként tervezett látogatásról. Donald Trump népszerűségét csak azzal kommentálta, hogy még az ő értelmét is meghaladja, hogyan lehet ilyen népszerű egy ilyen, szerinte demagóg ember.

Hawking lelkes támogatója volt a multiverzum-teóriának; e szerint a mi világunkkal párhuzamosan egyszerre több szomszédos világ is létezik. Halála előtt pár nappal fejezte be utolsó tézisét, mely szerint ezek a világok ugyanolyan ősrobbanással jöttek létre, mint a mi univerzumunk, és ezen robbanások lenyomatai észlelhetők a mi világunkban is. A közlemény állítólag egy olyan eszköz matematikai működését is tartalmazza, mely alkalmas lenne ezen világok felfedezésére.  A cikk még szemle alatt áll, a társszerzők szerint Stephen Hawking olyan bizonyítást talált a multiverzum létezésére, amellyel posztumusz neki ítélhetik a tudományos világ legnagyobb presztízzsel bíró kitüntetését – a Nobel-díjat.

Olvasson tovább: